Logisztikai és beszerzési tréningek
A termelési stratégiák célrendszerében a romániai vállalatok esetén a legnagyobb súllyal a minőség szerepel, melyet szorosan követ a termelési költség minél alacsonyabb szinten tartása. A magyarországi minta esetén ugyanezen két elem képezi a legfontosabb termelés-stratégiai célokat, csak fordított sorrendben.

Szász Levente: Termelési stratégia és termelési gyakorlat Romániában és Magyarországon

A termelési stratégiával és eljárásokkal kapcsolatos nemzetközi kutatások eredményei egybehangzóan alátámasztják azt a tényt, hogy az ipari vállalatok által alkalmazott termelési stratégia és gyakorlat jelentős mértékben meghatározhatja az adott vállalat piaci versenyképességét és pénzügyi eredményességét.
Ebből a megállapításból kiindulva a 2010-ben végzett kutatás elsődleges célja a romániai vállalatok termelési stratégiájának és termelési gyakorlatának feltérképezése és ezen eredmények nemzetközi szintű összehasonlítása volt. A kutatásban részt vevő vállalatok a romániai fémfeldolgozó, gép- és elektronikai ipari, valamint gépjármű- és alkatrészgyártó vállalatok közül kerültek kiválasztásra.
(A teljes kutatási beszámoló ide kattintva letölthető.) ? 2010 Kárpátia MRKIK. Minden jog fenntartva.

Kivonat

  • A kutatásban részt vevő vállalatok a két ország fémfeldolgozó, gép- és elektronikai ipari, valamint gépjármű- és alkatrész gyártó vállalatai közül kerültek kiválasztásra. A romániai mintában szereplő vállalatok átlagos alkalmazott létszáma 336 fő, átlagos árbevételük pedig 10 millió ?. A magyarországi minta esetén ugyanezen értékek 444 fő, illetve 40 millió ?.
  • A termelési stratégiák célrendszerében a romániai vállalatok esetén a legnagyobb súllyal a minőség szerepel, melyet szorosan követ a termelési költség minél alacsonyabb szinten tartása. A magyarországi minta esetén ugyanezen két elem képezi a legfontosabb termelés-stratégiai célokat, csak fordított sorrendben.
  • A romániai vállalatok által a két legfontosabbnak tartott rendelésnyerő kritérium (amely tényezőt a megrendelők/vevők leginkább értékelnek) a legyártott termék minősége, valamint a termék előírásoknak/specifikációknak való megfelelősége. A megrendelők szempontjából szintén fontos kritérium a legyártott termékek gyors kiszállítása. A magyarországi vállalatok esetén a minőség és előírásoknak való megfelelőség szintén jelentős szerepet kap, de emellett lényeges rendelésnyerő kritérium az alacsony eladási ár, valamint a megbízható szállítás is.
  • A piaci környezet jellemzésében a romániai vállalatok leginkább a piaci verseny intenzitását, valamint a termelési és logisztikai folyamatok gyors fejlődését emelték ki. A magyarországi vállalatok még az előbbinél is élesebb piaci versenyhelyzetről számoltak be, amely összefüggésben lehet a magyar mintában szereplő vállalatok nemzetközi piacokon való hangsúlyosabb jelenlétével.
  • A romániai vállalatok a gazdasági válság közepette összességében az üzleti forgalmak csökkenéséről számoltak be és a piaci részesedés, valamint a profitabilitás mutatói (ROA, ROS) tekintetében sem értek el jelentős javulást. A magyarországi vállalatok ugyanezen pénzügyi mutatók tekintetében egy enyhe növekedést jeleztek.
  • A romániai vállalatok esetén a termelési rendszer fejlesztését célzó projektek az elmúlt 3 évben leggyakrabban a minőség fejlesztésére irányultak (ISO 9000 tanúsítvány megszerzése, beszállítók minőségellenőrzése, Teljeskörű Minőségmenedzsment ? TQM programok), ugyanakkor a termelési kapacitások bővítésére irányuló beruházások is jelentős szerepet játszottak. A magyarországi vállalatok esetén a minőség fejlesztését célzó projektek mellett a gyártási idők csökkentése kapott hangsúlyos szerepet az elmúlt 3 évben.
  • A minőségfejlesztés területén leggyakrabban alkalmazott fejlesztési programok az elmúlt 3 évben mindkét ország vállalatai esetén az ellátási láncban szereplő partnerek (beszállítók, disztribúció) minőségellenőrzésére irányultak. A minőség költségeinek struktúráját tekintve mindkét ország vállalatai még a gyárkapun belül kiküszöbölik a minőségi hibák legnagyobb részét. A külső minőségköltségek aránya ugyanakkor a romániai vállalatok esetén valamivel magasabb.
  • A termelésben dolgozó munkaerő menedzsmentje tekintetében a romániai vállalatok kerülik az időszakos alkalmazás eszközét. Az ösztönző bérezés, ezen belül is a csoportos ösztönzés kevésbé elterjedt a magyarországi vállalatokhoz képest. A mérnökök aránya a teljes létszámhoz viszonyítva a romániai vállalatok esetén magasabb.
  • Az ellátási lánc jellemzői tekintetében az egy vállalatra jutó szállítók száma a romániai minta vállalatai esetén, míg az egy vállalatra jutó vevők száma a magyarországi vállalatok esetén magasabb. Mindkét ország vállalatainál a szállítók kiválasztásának legfőbb kritériuma a leszállított termék minősége és a szállítás megbízhatósága.
  • A termelő vállalatok tevékenységének globalizálódását tekintve mindkét ország vállalatai esetén megállapítható, hogy a termelést túlnyomó részben az országhatárokon belül végzik. A beszerzés és értékesítés tekintetében ugyanakkor a magyarországi vállalatok nagyobb nemzetközi lefedettséget mondhatnak magukénak.

? 2010 Kárpátia MRKIK. Minden jog fenntartva.

Adjon visszajelzést!