Logisztikai és beszerzési tréningek
Az MLBKT 2010-es diplomamunka pályázatának első helyezettje Kovács Judit volt. Diplomamunkájának ismertetője a Logisztikai Híradó legutóbbi számában jelent meg. Most az MLBKT honlapján is olvasatóak a cikk egyes részletei.

Kovács Judit: Másodlagos disztribúciós hálózatok a MOL Csoportban

Kovács JuditKulcsfontosságú kérdéssé vált napjainkban, hogy a vállalatok hogyan képesek a költségek csökkentését célzó törekvéseket meghozni, mellyel versenyképességük javításához is hozzájárulhatnak. Az MLBKT 2010-es diplomamunka pályázatának első helyezettjének, Kovács Juditnak a témaválasztás során fontos szempontja volt, hogy olyan, a jelen gazdasági helyzetben aktuális vizsgálatot végezzen, mellyel hozzá tud járulni a vállalat hatékonyságának növeléséhez, illetve a logisztikai telephálózatban rejlő rejtett potenciál feltárásához.

A teljes cikk a Logisztikai Híradó XXI. évfolyamának 1. számában olvasható. A Logisztikai Híradó az MLBKT tagoknak szóló zárt terjesztésű szaklap. Ha szeretne hozzáférni a teljes cikkhez,csatlakozzon az MLBKT tagjai közé.

Dolgozatom során azt a célt tűztem ki, hogy egy sajátos iparág disztribúciós hálózati problémájára keresek megoldási alternatívákat egy telephálózat optimalizáló szoftver segítségével. A logisztikai hálózat optimalizálását két fontos tényező teszi szükségessé. Egyrészt a vevői igényeket csak egy magas szinten összehangolt, precízen működő hálózattal lehet kielégíteni. Másrészt az integrált működés révén megnövekedett vevőkör az ellátási körzetek újragondolását eredményezte.

Diplomamunkám fókuszában a közúti kiszállítás optimalizálása áll Magyarország és Horvátország északi régiója között. Ezen feladatok megoldásához az angol Paragon Software System Plc. Fastnet stratégiai disztribúciótervező rendszerét alkalmaztam, mely a telepellátás racionalizálására (költség-optimum), valamint az ezekhez tartozó másodlagos disztribúciós körzetek leggazdaságosabb kialakítására használható.

Alapfeladatnak a horvátországi régió vevőkörének Magyarországról történő ellátásának vizsgálatát tekintem. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy létezik-e hálózati szinten költségelőny a horvát vevők pécsi disztribúciós központból történő kiszolgálásában. Alapfeladatom mellett a túlterhelt dél-dunántúli csővezeték kapacitáskorlátjának problémájára is kiterjesztem vizsgálatomat.

A MOL Csoport jelenlegi telephálózatának kialakulása

A MOL Nyrt. alacsony hatékonyságú, elaprózott, jórészt korszerűtlen és a szükségesnél nagyobb kapacitású nagykereskedelmi tárolótelep-hálózatot örökölt az ÁFOR-tól (Ásványolajforgalmi Rt.), amelynek racionalizálása rövidesen elkezdődött. Ezzel párhuzamosan, egységes koncepció alapján ment végbe a hosszabb távon működésre tervezett telepek rekonstrukciója. A folyamat célja tehát egyrészt a nagy kapacitású, gazdaságosan üzemeltethető tárolók műszaki és környezetvédelmi célú fejlesztése, másrészt a kisebb kapacitású, gazdaságtalan működésű tárolók bezárása volt. A rekonstrukcióról és a racionalizálásról szóló döntés meghozatala nem sokkal a MOL megalakulását követően történt.

Tehát a közép-európai régió, ezen belül a magyar telephálózat a racionalizálási és hatékonyságjavítási követelmények (versenypiac) miatt drasztikus átalakításon ment keresztül az elmúlt 25 évben. A radikális telepszám csökkenéssel párhuzamosan a megmaradó telepek műszaki színvonala viszont az ország EU csatlakozásának idejére mindenben kielégítette még a szigorú Európai Uniós direktívákat is.

Az EU-n kívüli országokra -, mint pl. Horvátországra – erős hazai piacvédelmi szabályozás a jellemző, így a külföldi vásárlók kiszolgálása sokszor csak hazai termékből elégíthető ki. A teljes piaci liberalizáció és szabályozási összhang megteremtése rendkívül jelentős potenciális szinergiahatásokkal rendelkezik

Telephálózat optimalizáció

Az ellátási körzetek, vagy más szóval gravitációk elemzésével meghatározható, hogy egy adott régió számos telepéről a régióban elszórtan elhelyezkedő fogyasztók igényei mely telepekről szolgálhatók ki a lehető legalacsonyabb költséggel.

Az optimális telepi gravitáció meghatározása egy komplex folyamat. Nem elég figyelembe venni a vevő és a telep közti távolságot, mivel helyenként a tényleges optimum távol áll ettől. Az optimalizálásnál figyelembe veendő tényezők a következők:

  • Területi korlátok (töltési kapacitás, tárolási kapacitás, betárolási kapacitás, ellátási korlátok ? pl. csővezetéki kapacitás)
  • Költségek (ellátási, működési (fix/mennyiség függő), másodlagos kiszállítás (fuvardíj a teleptől vevőig)
  • Környezeti tulajdonságok (útviszonyok, szabályozási korlátok (maximum vezetési idő, nyitvatartási idő, munkaórák), országok közti fuvarozás esetén jövedéki szabályozások eltéréséből adódó dokumentációs valamint pénzbeli elvárásnak való megfelelés, stb.)
  • Vevő sajátosságok (rendelt mennyiségek, rendelési szokások, fogadóképesség időben, fizikailag, speciális követelmények, elvárások)

E tényezők figyelembevételével kell megtalálni azt az optimumot, mely a lehető leghatékonyabb megoldást nyújtja az összköltség szempontjából a logisztika számára az igények maradéktalan kielégítésével. A feladat komplexitása miatt az elemzéshez a Paragon Fastnet szoftvert alkalmaztam, mely képes több alternatívát és a nagyszámú vevőt gyorsan, hatékonyan elemezve megadni az optimális megoldást.

Szcenáriók meghatározása

A munkám első lépéseként meghatározásra került a modellépítés elvének betartásával a kiindulási (aktuális működési) állapot, azaz a ténylegesen működő hálózat került leképezésre a Fastnet rendszerben, mely az ACT1 nevet kapta.

A következő lépés a változatok generálása, verziók vizsgálata volt azzal a peremfeltétellel, hogy a változtatások után a hálózatnak ugyanakkora forgalmat kell bonyolítania, mint előtte, természetesen a kapacitásadatok és egyéb korlátok figyelembevételével. A vállalat integrált működéséből következően olyan változatokat is bevontam a vizsgálat alá, ahol megengedett a határátlépés Magyarország és Horvátország között.

A szcenáriók felállítása során használt paraméterek tehát a következők, melyeket az 1. számú táblázatban foglaltam össze.

1. táblázat: A szcenáriók felállítása során használt paraméterek

A szcenáriók felállítása során használt paraméterek

Egyes verziókban módosított változók

Verziókban konstansként kezelt paraméterek

? Telephelyek száma? Vevők száma és igényeik
? Határátlépés megengedése? Telepi fix- és egységköltség
? Kapacitáskorlátok léte? Csővezetéki szállítás egységköltsége
? Közúti kiszállítás költsége? Vasúti ellátási költségek

A bemutatott és elemzett verziók alapján úgy vélem a legfontosabb következtetés, melyet le lehet vonni, hogy a határátlépés megengedése egy kulcsfontosságú döntéssé nőtte ki magát, hiszen ha megengedett a termékek Magyarországról a horvát vevőkhöz irányuló szállítása, akkor költségelőny jelentkezik a kapacitások optimális kihasználása miatt. Tehát megállapítható, hogy létezik hálózati szinten költségelőny a horvát északi régióban felmerülő vevői igények magyarországi források bevonásával történő kielégítésében.

Az olajtársaság jövőbeni lehetőségeinek egyikeként a MOLTrans leányvállalat flottájával történő horvátországi vevőkiszolgálást látom, hiszen az olcsóbb tarifák a disztribúciós költségeket is lecsökkentik. Másik alternatíva lehet a cég számára a dél-dunántúli csővezetéki bővítés, melynek segítségével meg lehet növelni az átfolyó üzemanyag mennyiséget. Így a pécsi körzetben kialakult kapacitáshiányt kezelni lehetne. Dolgozatomban ehhez a beruházáshoz szükséges költséggel nem foglalkoztam, így a döntés meghozatala előtt mindenképp mérlegelni kell ezt a tényezőt is, és más hosszabb távú megoldásokat is figyelembe kell venni.

Végül az általam vizsgált legdrasztikusabb változtatás is egy ilyen hosszú távú megoldási lehetőséget jelenthet az olajtársaság számára, mely nem más, mint a székesfehérvári telep kivétele a disztribúciós rendszerből. Hatalmas költségmegtakarítást eredményezne ez a lépés. Elemzésemben azonban nem térek ki ezen verzió számszerűsített kereskedelmi kockázataira, de természetesen a végső döntéshez ezeket a szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A három fő költségösszetevő (elsődleges szállítás, telepüzemeltetés, másodlagos szállítás) változásait a 6. ábra szemlélteti. Ez a diagram azt hivatott ábrázolni, hogy milyen mértékben csökkenthetők az egyes költségfajták a modellben lévő paraméterek változtatásával. A FUT2 (csővezetéki bővítés) és a FUT3 (telep bezárás) szcenáriók költségmegtakarítás szempontjából kiemelkednek a többi verzió közül.

Véleményem szerint az európai integráció elmélyülésével (az EU-n belül), illetve az integráció jövőbeli kiterjesztésével a bemutatott metodikával további jelentős hatékonyságjavító potenciálok tárhatók fel. Legfőbb célnak a határokon átívelő szinergiahatások kihasználását tartom.

Készítette: Kovács Judit

Budapesti Corvinus Egyetem
Közgazdász-gazdálkodási szak
Logisztika és ellátási lánc főszakirány
2010

Szakszeminárium-vezető: Dr. Gelei Andrea

Külső konzulens: Baráth Attila László

A teljes cikk a Logisztikai Híradó XXI. évfolyamának 1. számában olvasható. A Logisztikai Híradó az MLBKT tagoknak szóló zárt terjesztésű szaklap. Ha szeretne hozzáférni a teljes cikkhez,csatlakozzon az MLBKT tagjai közé.

Adjon visszajelzést!