Logisztikai és beszerzési tréningek
Dióhéjban bemutatjuk az ellátásilánc-kezelő (supply-chain management, SCM) szoftverek piacát, a nagyobb játékosokat és igyekszünk tanácsokat is adni a megfelelő megoldás kiválasztásához.

Szoftverek és választási szempontok az ellátási lánchoz

Bár a vállalatok először általában pénzügyi és kereskedelmi folyamataik kiszolgálására vásárolnak szoftvereket, óriási – és gyakran még kiaknázatlan – lehetőségek rejlenek az ellátási lánc vagy akár csak néhány részterület automatizálásában.

Volt idő, amikor a raktárkészletet az öreg Józsi bácsi ismerte a legpontosabban, a rendelések kezelésére pedig elég volt egy-két telefon és egy fax. Ez viszont ma már a múlté: egyetlen, magát komoly tényezőnek tartó vállalat sem engedheti meg, hogy üzleti folyamatait ne támogassa meg egyszerűbb-bonyolultabb informatikai megoldásokkal, és ez ugyanúgy igaz az ellátási lánc kezelésére, mint az alapvető pénzügyi folyamatokra. Az alábbiakban dióhéjban bemutatjuk az ellátásilánc-kezelő (supply-chain management, SCM) szoftverek piacát, a nagyobb játékosokat és igyekszünk tanácsokat is adni a megfelelő megoldás kiválasztásához.

Ha azt akarjuk felsorolni, hogy mi mindent kell tudnia egy ellátásilánc-kezelő szoftvernek, legalább annyira nehéz helyzetben találjuk magunkat, mintha azt akarnánk definiálni, hogy mi is tartozik az ellátási lánc kezelésének körébe. Ahány ház, annyi szokás: minden vállalat kialakította a maga gyakorlatát, hogy mit sorol a logisztika és az SCM körébe saját tevékenységéből; és minden szoftvergyártó igyekszik úgy meghatározni ezeket a területeket, hogy az a lehető legjobban illeszkedjen saját kínálatához.

Ezzel együtt van néhány funkcionális terület (tervezés, beszerzés, gyártás, logisztika és visszáru), ami mindenképpen az SCM hatókörébe tartozik – ami persze nem jelenti azt, hogy minden szoftver le is fedi ezeket a területeket.

Növekvő globális, csökkenő hazai piac

Nem könnyű képet alkotni az SCM-szoftverek hazai és világpiacáról és az egyes termékek piaci pozícióiról. Mind itthon, mind a nagyvilágban óriási számban találhatók termékek, akár egy-egy részterület (például a raktárkezelés) kiszolgálására, akár a teljes ellátási lánc lefedésére. Tovább nehezíti a piaci erőviszonyok feltérképezését, hogy a kimondottan SCM-szoftverekre specializálódott gyártók mellett az összes nagy ERP-gyártó is kínál ilyen modulokat saját vállalatirányítási rendszeréhez.

Minden módszertani nehézség ellenére a piackutatók igyekeznek felmérni a piac alakulását. A Gartner Group az SCM-szoftverek globális piacának növekedését jósolja: számításaik szerint idén közel 14 százalékkal, 8,5 milliárd dollárra nő az ilyen megoldások forgalma. A magyar piac ezzel éppen ellentétes utat jár be: az IDC Hungary adatai szerint 2009-ben még 9,95 millió dollár volt a forgalom, 2010-ben már csak 9,65 millió dollár (ezek a számok csak az ERP-rendszerek részét képező SCM-modulokra vonatkoznak). Fauszt Gábor, a piackutató cég vezető elemzője szerint a magyar piac már meglehetősen telített, és az elmúlt években a vállalatok nem annyira az SCM-funkciók iránt érdeklődtek, hanem az olyan “divatosnak” számító modulokat keresték, mint az üzleti intelligencia (BI) vagy az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) – bár ez utóbbi némi fantáziával még az SCM tárgykörébe is tartozhat.

Az IDC adatai szerint a magyar piac meglehetősen koncentrált: a forgalom több mint felét öt nagy gyártó teszi ki (Libra Szoftver, Microsoft, Oracle, QAD, SAP – nem a piaci részesedés sorrendjében). Az első tízbe további három magyar gyártó fért bele (GriffSoft, R&R Software, Progen), vagyis elmondható, hogy a hazai fejlesztők és termékeik meglehetősen keresettek a piacon. A világpiacon természetesen számos más nagy szereplő is jelen van, közülük többen a magyar piacon is aktívak (Epicor, Exact).

A  szereplők

Az egyes termékek között rangsort felállítani szinte lehetetlen, hiszen nem csak a funkcionalitásuk tér el kisebb-nagyobb mértékben, de a felhasználó cég igényei is – ami kiválóan működik az egyik vállalatnál, totális csőd lehet egy másiknál. Némiképp segíthet az eligazodásban a Gartner híres “bűvös négyzete” (Magic Quadrant), amely kétdimenziós koordinátarendszerben helyezi el az egyes megoldásokat (l. az ábrát).

A Gartner híres

Fontos megjegyezni, hogy ez esetben nem kimondottan SCM-szoftverekről van szó, hanem olyan ERP-megoldásokról, amelyeket termékközpontú középvállalatoknak szántak, vagyis hangsúlyosak bennük az ellátási lánccal és a termeléssel kapcsolatos funkciók.

Az alábbiakban a hazai piacon is szerepet játszó legfontosabb gyártókat és szoftvereket mutatjuk be röviden – hangsúlyozottan nem értékelésről van szó, hiszen az szétfeszítené egy ekkora cikk kereteit. (A külföldi termékek esetében a Gartner elemzésére támaszkodtunk, a hazaiaknál a cégek honlapját vettük alapul.)

Epicor 9

Viszonylag kis szereplő a világpiacon az Epicor, de újszerű technikai alapjai miatt máris komoly hírnevet vívott ki magának, különösen a gyártóvállalatok körében. Architektúrája és az üzleti folyamatok beépített kezelése révén igen magas szintű rugalmasságot kínál. Ugyanakkor innovatívan áll az olyan újfajta technológiákhoz, mint a mobilitás, a fejlett elemzési képességek vagy éppen a szolgáltatásként való használat.

Exact Globe

A szoftver a holland Exact Software terméke, amit inkább a kisebb vállalatoknak szán. Nincs különösebb iparági fókusza, de vevői között megtalálhatók gyártó- és disztribúciós vállalatok is. SCM-funkcionalitása kiterjed a beszerzés, a raktározás, a tervezés és a gyártás folyamataira. Magyar partnerektől is elérhető, így mindenképpen megér egy próbát.

GriffSoft Forrás

Két évtizedes tapasztalat áll a GriffSoft terméke mögött. Bár nem kimondottan gyártóvállalatok számára készült, alkalmas a készletek nyilvántartására és könyvelésére, támogatja a vonalkódos leltározást, kereskedelmi alrendszere a teljes értékesítési és logisztikai folyamatot lefedi, beszerzési alrendszere pedig a stratégiai tervezéstől a napi folyamatok levezényléséig igen sok mindenre alkalmas. A Forrás kiterjedt referenciákkal rendelkezik a legkülönfélébb iparágakban.

IFS Applications

A szoftver kimondottan erős a gyártás területén, de az elmúlt időszakban továbbfejlesztette kínálatát a projektalapokon működő szervezetek (mint például az építőipari cégek) és a kiskereskedelem számára is. Előnyének tartják az erősen moduláris felépítést, amelynek köszönhetően a kisebb cégek viszonylag olcsón el tudnak indulni vele. Hátrányaként viszonylagos ismeretlenségét és szűk partnerbázisát lehetne említeni.

Libra6i

Az IDC Hungary adatai szerint a magyar Libra Szoftver Zrt. terméke hazánkban az SCM-szoftverek között benne van első ötben. Az Oracle adatbázis-kezelő technológiájára épített szoftverben szorosan integráltak az egyes modulok funkcionalitásait. Kereskedelmi és logisztikai modulja lehetővé teszi az összetett kereskedelmi kapcsolatok kezelésére, a rendelési és teljesítési folyamatok felügyeletére. Készletgazdálkodási modulja alkalmas valamennyi készletmozgás rögzítésére, az azokhoz kapcsolódó bizonylatok generálására, nyomtatására, illetve a mozgások könyvelésére, valamint a bizományosi készletek kezelésére. Ennek a terméknek is van kisebb cégeknek készített, egyszerűbb változata, a Libra3s ügyviteli szoftver.

Microsoft Dynamics AX

Folyamatosan erősít a Microsoft a vállalati rendszerek terén, és a Dynamics AX komoly tényezővé nőtte ki magát a közép- és nagyvállalati piacon. Széleskörű funkcionalitása mellé számtalan partnercég kínál egyedi, illetve iparágspecifikus megoldásokat. Külön előnye, hogy könnyen és szorosan integrálható a Microsoft egyéb szoftvereivel, így akár a levelezőrendszer vagy éppen az Office csomag is a vállalatirányítási rendszer részévé válhat. Ennek is van egy kisebb cégeknek szánt változata, a Microsoft Dynamics NAV, amely olcsóbb és gyorsabban bevezethető.

Oracle E-Business Suite

A korábban elsősorban adatbázis-kezelőiről ismert Oracle a világ egyik vezető szoftverhatalmává fejlődött, és az E-Business Suite már ugyanabban a ligában játszik, mint az SAP termékei. Ennek megfelelően gyakorlatilag minden üzleti területet és funkciót lefed, ami egy vállalat működésében előfordulhat, és ezt is elsősorban a nagyvállalatoknak ajánlják. Az Oracle számos felvásárlást végrehajtott az elmúlt években, így házon belülről tud CRM-szoftvert (Siebel), termék életciklus-menedzsmentet (Agile) vagy teljesítménymenedzsmentet (Hyperion) kínálni, de ezek integráltsága még nem mondható igazán szorosnak.

Progen sERPa

Bármilyen méretű cégnek ajánlja Microsoft SQL alapú szoftverét a Progen Kft., de képességeit tekintve inkább a kisebb vállalatok számára lehet megfelelő választás. A számos kisebb modulból álló terméknek német és angol nyelvű kezelőfelülete is van, alkalmas a rendelés-nyilvántartásra, vevő- és szállítókezelésre, és bizonyos termelésirányítási funkciók is elérhetők benne. A szoftvert több kisebb és közepes méretű élelmiszeripari cég is használja Magyarországon.

QAD Enterprise Applications

Egy olyan termék, amelynek gyökerei a gyártóiparban vannak (korábban MFG/Pro-nak hívták) – sokan éppen ezért egy-egy termelőüzem működtetésére használják, de az általános pénzügyi funkciók fejlesztése révén immár teljeskörű ERP-rendszernek tekinthető. A QAD küldetésének tekinti, hogy a lean módszereket a gyártáson és disztribúción kívül az üzletmenet minden területén elterjessze és minden folyamatból kiiktassa a veszteséget.

R&R VERK/400

Kimondottan a termelési és kereskedelmi tevékenységek kiszolgálását helyezi az előtérbe az R&R Software hazai fejlesztésű VERK/400 rendszere. A szokványos pénzügyi funkciókon túl egyaránt alkalmas a beszerzési lánc kezelésére, a vevői rendelések feldolgozására, a termelés tervezésére és irányítására, valamint a minőségirányításra.

SAP Business All-in-One

Az SAP neve az elmúlt két évtizedben összeforrott a vállalatirányítási rendszerekével. Hírnevét nem csak a mindenre kiterjedő funkcionalitás és az egyes modulok közötti szoros integráció alapozta meg, hanem a termékkel együtt kapott tudás, “legjobb gyakorlat” is: a szoftverben megvalósított üzleti folyamatokat számtalan ügyfél tapasztalatai alakították ki – azokat követve nem nagyon tévedhet egy cég. Igaz ez a Business All-in-One-ra is, amely nem is a cég legteljesebb terméke, hanem már a középvállalatoknak tervezett termékcsalád. Elterjedtségéből adódóan széles tanácsadói kör áll rendelkezésre a bevezetésnél, illetve előre testreszabott és iparágspecifikus verziók is elérhetők. Hátrányaként az árat, illetve a bevezetés komplexitását szokták emlegetni, ami miatt az SAP minden igyekezete ellenére Magyarországon inkább csak nagyobb vállalatoknak ajánlható. Kimondottan kisebb vállalatoknak készül viszont az SAP Business One, de ebből bizonyos fejlettebb SCM-funkciók (beszerzésoptimalizálás, raktárkezelés, egyebek) hiányoznak, illetve csak kiegészítőként vásárolhatók meg.

Kérdések és válaszok

A legfontosabb kérdés, amit minden cégvezető feltesz magának: melyiket válasszam, melyik lesz jó a cégem számára? A szomorú hír az, hogy erre senki más nem adhatja meg a választ, csak az adott cég menedzsmentje. Még az is lehet, hogy nem is kell integrált vállalatirányítási rendszer – megteszi egy jól kezelt Excel-tábla is, mert a korábbi módszerekhez képest az is előrelépés.

De ha ezen a szinten már túljutott a cég, természetesen jó néhány szempontot értékelni kell a kiválasztás során, és ezek között nem feltétlenül a beszerzési ár a legfontosabb.

Magyart vagy külföldit?
  • Magyar:
    • kedvezőbb ár
    • elérhető fejlesztői bázis
    • hazai gyakorlat figyelembe vétele a fejlesztés során
  • Külföldi:
    • többnyelvűség
    • nemzetközi vállalatvezetési és -szervezési tapasztalatok összegződnek bennük
    • stabilabb háttér
Mennyire integrálható?
  • könnyű integrálni az egyéb (esetleg más gyártótól származó) vállalatirányítási modulokkal?
  • mekkora gondot okoz a heterogén szoftverkörnyezet frissítése?
  • könnyen összekapcsolható-e a partnerek rendszereivel?
Mennyire rugalmas?
  • milyen mértékben szabható a rendszer az egyéni igényekre?
  • a céget kell a szoftverhez igazítani, vagy a szoftver is lehet a céghez?
Bővíthető-e?
  • képes-e követni a termék funkcionalitása a vállalat növekedését?
Támogat-e új technológiákat?
  • elérhető-e például a szoftver weben vagy okostelefonon keresztül a mobil dolgozók számára?

Nem könnyű megválaszolni minden kérdést, de a helyes döntésen a cég jövője múlhat – egy elhibázott ERP-bevezetés hosszú időre visszavetheti a vállalatot.

A felhasználó mondja – SAP

2009 óta van használatban a Pfizer magyarországi leányvállalatánál az SAP APO (Advanced Planning Organizer) készlettervezési modulja – mondja Havacs Gábor, a gyógyszergyártó logisztikai és ellátási lánc vezetője. (A hagyományos pénzügyi funkciókat más gyártó termékeivel látja el a cég.)

Az APO egyik legnagyobb előnyének Havacs Gábor az átfogó jellegét tartja: a készletgazdálkodás minden elemét lefedi: megtalálható benne a kereslet- és a beszállítói lánc tervezés (demand és supply network planning), valamint a gyártástervezés és -támogatás (production planning and detailed scheduling). Bár a Pfizernél nem, korábbi munkahelyén már volt része az APO bevezetésében: mint mondja, soha nem látott mély szakadékot az SAP ajánlásai és saját igényeik között. “Természetesen voltak olyan területek, ahol csak nagyon indokolt esetben javasolták a szoftver módosítását, mert a későbbi fejlesztés vagy frissítés már jelentős költségvonzattal járt volna. A legtöbb esetben kiderült, hogy valóban nem csak úgy lehet csinálni valamit, ahogy mi gondoltuk – a cég működésében több mindent az SAP-ra kellett szabni, de a végén mindig rájöttünk, hogy érdemes volt meglépni a változásokat”, mondja Havacs Gábor.

A felhasználó mondja – Microsoft Dynamics AX

A logisztika mellett a teljes vállalatirányítási funkcionalitást lefedő szoftvert keresett az Igepa Paper Hungary (Európa negyedik legnagyobb papírkereskedő cégének magyar leányvállalata), amikor 2007-ben ERP-rendszert választott. Multinacionális cég lévén, kiemelt szempont volt, hogy nemzetközi gyártó termékét vezessék be – mindenképpen el akarták kerülni, hogy a szállító egyszer csak csődbe menjen, mondja Rusin Mihály, a cég ügyvezetője.

A Microsoft Dynamics AX mellett szólt, hogy komplexen képes kezelni a vállalat legkülönfélébb ügyviteli folyamatait (beleértve a logisztikát is); sokkal átfogóbb megoldást kínál, mint a helyi szoftverek, ugyanakkor lényegesen rugalmasabb, jobban paraméterezhető, mint néhány nagy vetélytársa. Ugyancsak előnyt jelentett, hogy nagyon jól együtt tud működni a Microsoft más termékeivel, kezelőfelülete pedig pont úgy néznek ki, mint a megszokott irodai programcsomagoké, így a felhasználók is könnyen megtanulták kezelését.

A Microsoft Dynamics AX a logisztikai folyamatok gyakorlatilag 100 százalékát lefedi, a tervezéstől, a termékek megrendelését, a raktározást, a minimum és maximum készletek kezelését, az értékesítések lebonyolítását, a kiszállítások megszervezését. Ez utóbbi érdekében összekapcsolták a szoftvert a Waberer’s rendszerével, ahova automatikusan tudják küldeni a kiszállítási igényeket.

“A korábbi folyamatokat bizonyos mértékben ésszerűsítették, de korántsem volt szükség a cég teljes átalakítására. Ezzel együtt senkinek ne legyenek illúziói: még egy jól felkészült cég esetében 3-6 hónapos átmeneti időszakra van szükség, amíg a dolgozók készségszinten elsajátítják a rendszer használatát, és teljes hatékonysággal tudnak dolgozni”, mondja végül Rusin Mihály.

Schopp Attila

A cikk az MLBKT szakmai lapjában, a Logisztikai Híradó 2012/1. számában jelent meg. Az újság az MLBKT tagjai számára nyomtatott és elektronikus formában is hozzáférhető.

Egy hozzászólás.

  1. Erdekes cikk!
    Ha csak SCM szoftverrol lenne szo akkor a Gartner híres ?bűvös négyzete? (Magic Quadrant) egy kicsit maskent rajzolnank.
    http://demand-solutions.eu/Hungarian/Magic_Quadrant-_Gartner_HU.html
    Tisztelettel:
    Chrobot Igor

Adjon visszajelzést!