Logisztikai és beszerzési tréningek
Az élet bármely területét vizsgálva, nem találunk olyan rendszert, amire azt mondhatnánk: minden részletében tökéletes, ezt már nem lehet jobbá tenni, fejleszteni. A logisztika sem kivétel. Olyan rendszereket viszont létrehozhatunk, amelyek a kívánt eredmény elérésében jól támogatnak bennünket. Az ilyen rendszerek megalkotása hosszú, átgondolt és fáradságos munka, viszont aki felvállalja ezt, az mind a gazdaságosság mind a versenyképesség terén kiváló eredményeket érhet el.

Matematikai optimalizálás a logisztikai rendszerek szolgálatában

Az élet bármely területét vizsgálva, nem találunk olyan rendszert, amire azt mondhatnánk: minden részletében tökéletes, ezt már nem lehet jobbá tenni, fejleszteni. A logisztika sem kivétel. Olyan rendszereket viszont létrehozhatunk, amelyek a kívánt eredmény elérésében jól támogatnak bennünket. Az ilyen rendszerek megalkotása hosszú, átgondolt és fáradságos munka, viszont aki felvállalja ezt, az mind a gazdaságosság mind a versenyképesség terén kiváló eredményeket érhet el.

Szinte minden vállalat foglalkozik a folyamatai fejlesztésével, átláthatóbbá tételével, optimalizálásával, és sajnos piaci tapasztalat, hogy a legtöbb cég már számos sikertelen fejlesztési, vagy szoftveresen támogatott optimalizálási, automatizálási próbálkozáson van túl. Ennek következménye lehet, hogy sok olyan problémát tekintenek a normál üzletmenet részének, ami valójában nem az, és kiküszöbölhető is lenne, ha hatékonyan tudnának vele foglalkozni.

Célok, új szereplők

Az első lépés mindig a pontos cél, illetve az ahhoz vezető út meghatározása. Sok projekt (ez lehet beruházási, működéssel kapcsolatos vagy akármi más) már itt elvérzik. Nincs olyan élesen meghatározott célja, ami mindenki számára világos, érthető és vállalható, illetve mérhető. A matematikai optimalizálás újabb szereplőket von be az optimalizálási folyamatba. Ezen szereplők új kompetenciákkal gazdagítják az üzleti folyamat megértését, feldolgozását, új nézőpontokkal gazdagítják azt és hozzásegítik a pontosabb célok megfogalmazásához a vállalatot.

Gondoljuk csak végig ezt a folyamatot: A vállalat évtizedek óta minden területet optimalizál, alkalmazkodik a változó mikro- és makrogazdasági környezethez, a saját belső folyamatait folyamatosan vizsgálja, értékeli, fejleszti. Egy idő után úgy érzi a logisztikai vezető, hogy minden területet optimalizált, de a vezetőség újabb x%-os költségcsökkentést vár el a következő gazdasági évben. A logisztikai folyamatokat újabb, szélesebb körű, átfogóbb vizsgálatoknak kell alávetnie. Ehhez olyan fejlesztői környezetet kell létre hozni, amelyet a következő négy terület képviselői alkotnak:

  1. A szakma képviselői (pl: logisztikus)
  2. Üzleti elemző
  3. Operáció kutató matematikus
  4. Szoftverfejlesztő, programozó

A sikertelen fejlesztések egyik fő oka, hogy a 2. és 3. funkció, azaz az üzleti elemző és az operáció kutató matematikus kimarad a rendszerből, annak ellenére, hogy a szerepük kulcs fontosságú a siker érdekében. Ezen funkciók hiánya esetén vagy nem valós logisztikai környezetben folynak a fejlesztések, vagy az eredetileg kitűzött cél és a kapott eredmény nem fedik egymást. Tekintsük át, milyen feladatai vannak az egyes szereplőknek:

  1. A szakma képviselői: ők írják le az aktuális helyzetet és fogalmazzák meg az elérni kívánt célt (honnan hová szeretnének eljutni). Az aktuális helyzetértékelésbe beletartozik a vállalat piaci környezete, a jelenlegi folyamatok, minden olyan kényszer, ami hat a rendszerre, de a vállalat által nem befolyásolható. A kiindulási helyzet leírása alapján rámutat azokra a pontokra, amelyeket a gazdaságosság, a versenyképesség vagy bármilyen számára fontos tényező miatt optimalizálni kell.
  2. Üzleti elemző: egyfajta tolmácsként szerepel a szakma képviselői és a matematikusok, programozók között. A fejlesztések sikerének egyik gátja, hogy a megrendelő, a szakma képviselője (esetünkben a logisztikus) és a fejlesztők között jelentős kommunikációs problémák vannak. Egymástól merőben eltérő szakterületeken dolgoznak, és nincs lehetőségük arra, hogy kidolgozzanak egy közös nyelvet, és feloldják a szempontrendszereik közötti különbséget. Az üzleti elemző legfőbb feladata elkerülni azt a nem kívánatos, ám mindnyájunk által jól ismert, helyzetet, amikor a projekt befejezéséhez közeledve kiderül, hogy a megrendelő nem azt az eredményt várta, amit kapott. Az üzleti elemző folyamatosan részt vesz az 1. pontban említett leírások elkészítésében, segítve, hogy az a projektben résztvevő összes szakember számára egyértelmű legyen.
  3. Operációkutató matematikus: Az operációkutatás az alkalmazott matematikának az az ága, ami bizonyos folyamatok és eljárások optimalizálásával foglalkozik. A lényegi feladata, az életből vett probléma matematikai modellezése. Ez a szereplő modellezi le a problémát matematikai eszközökkel, és csatolja vissza az eredményt az üzleti elemző részére.
  4. Szoftverfejlesztő: a matematikai modell megalkotása után elkészíti azt a szoftvert, ami támogatja a vállalatot az eredetileg meghatározott cél elérésében.

Matematikai optimalizálás

Egy olyan kutatási-fejlesztési munkafolyamat jöhet így létre, amely résztvevői – a logisztikai piac szereplői, a matematikai optimalizálással foglalkozó cégek – eredménye – egy hosszú távon fenntartható logisztikai rendszer, amely pontos logisztikai folyamatleírásokból és az azt támogató informatikai rendszerekből áll.

A Logisztikai Híradóban induló cikksorozat következő részeiben példákat mutatunk be a fenti folyamatok gyakorlati megvalósítására.

Horváth RóbertHorváth Róbert
Simptech Kft.

A cikk a Logisztikai Híradó 2012/2. számában olvasható. A Logisztikai Híradó az MLBKT tagoknak szóló zárt terjesztésű szaklap. Ha szeretne hozzáférni a teljes cikkhez, csatlakozzon az MLBKT tagjai közé.

Adjon visszajelzést!