Logisztikai és beszerzési tréningek
Hatékonyan csak az a cég tudja védeni a környezetét, amely a termelés minden fázisában szem előtt képes tartani a zöld szempontokat. Ebben a folyamatban a legkisebb ötlet is számít, ahogy ezt a Tetra Pak példája is bizonyítja.

Minden lépésben környezettudatosan

Hatékonyan csak az a cég tudja védeni a környezetét, amely a termelés minden fázisában szem előtt képes tartani a zöld szempontokat. Ebben a folyamatban a legkisebb ötlet is számít, ahogy ezt a Tetra Pak példája is bizonyítja.

Az elmúlt egy-két évtizedben az eldobható csomagolások (kartondobozok, PET-palackok, fémdobozok) nagymértékben teret nyertek a többször felhasználható csomagolással (mint például a visszaváltható üvegpalack) szemben. Ezért aztán könnyen tűnhet úgy, hogy az ilyen termékek gyártói is felelősek a környezet kizsákmányolásáért. De valóban így van ez?

Kovács Tibor, a Tetra Pak Csomagolóanyag Gyártó Zrt. logisztikai vezetőjeEgy üveget tényleg vissza lehet váltani, a kartondoboz pedig a szemétbe (jó esetben a szelektív hulladékgyűjtőbe) kerül. Ez azonban csak kis része a teljes egyenletnek – mondja Kovács Tibor, a Tetra Pak Csomagolóanyag-gyártó Zrt. logisztikai vezetője. Ha érdemben akarjuk összehasonlítani a különféle csomagolóanyagok okozta környezeti terhelést, azok teljes életciklusát össze kell vetni. Ebbe beletartozik az alapanyagok kiválasztása és előállítása; milyen távolságról szállítják azokat a csomagolóanyagot gyártó üzembe; a gyártás során mennyi energiát használnak el és milyen környezeti terhelés keletkezik; a kész csomagolóanyagot milyen formában szállítják a töltőüzemekbe; töltés után mennyire gazdaságosan szállítható a kereskedelmi forgalomba; és végül mennyire hatékonyan hasznosítható újra a használt csomagolóanyag.

Mindezek összességét figyelembe véve a különféle vizsgálatok egyértelműen a kartondobozt hozták ki győztesnek: teljes életciklusa során ez okozza messze a legkisebb környezeti ártalmat. A Tetra Pak mindig is sokat tett azért, hogy az italoskarton ?környezeti lábnyoma? minél kisebb legyen, de ez külön hangsúlyt kapott az idén, amikor a környezetvédelem a cég négy stratégiai pillére közé került, mondja Kovács Tibor.

Kevesebb anyag, kevesebb energia

A Tetra Pak dobozok több rétegből állnak. Először az alapot adó kartonpapír egyik oldalára nyomtatják a gyártónak és a tartalomnak megfelelő grafikát, majd a bevonó-gépen először kívülre, majd belülre egy vékony polietilén réteg kerül. A belső réteget alufólia követi, végül belül egy újabb kétrétegű a doboz későbbi tartalmának megfelelő polietilén réteget kap a csomagolóanyag – tart rövid technológiai ismertetőt a logisztikai vezető.

A környezettudatos gondolkodás már a gyáron kívül, az alapanyagok és a beszállítók kiválasztásánál megkezdődik. A dobozok alapját jelentő kartonpapír olyan fából készül, ahol a fakitermelő üzem fenntartható gazdálkodást folytat, vagyis több fát ültet, mint amennyit kivág. A papírhoz svéd és finn erdőgazdaságokból és papírgyárakból származó hosszú rostokat tartalmazó északi fenyőket használnak; az ezen gazdaságok által kezelt erdők területe folyamatosan növekszik. (A papír egy része már FSC-minősítéssel érkezik.)

Az alapanyagok fejlesztése a takarékosságra irányul. A papír is azért hosszú rostú, hogy minél kisebb falvastagság mellett is kellően merev legyen a doboz, és folyamatosan csökkentik az alufólia vastagságát is. Emellett a nyomtatáshoz használt festék is vízbázisú, a káros anyagok használatának elkerülése érdekében.

A gyártás során az egyik legfontosabb mérőszám a dobozok előállításához felhasznált energiamennyiség, mondja Kovács Tibor. Ezen a téren kiválóan teljesít a Tetra Pak budaörsi üzeme: az elmúlt tíz év során 40 százalékkal esett a fajlagos energiafelhasználás, ami mögött persze számtalan kisebb-nagyobb fejlesztés áll. A jól szervezett, folyamatos termelés már önmagában hatékony energiagazdálkodást jelent, de ez még kevés lenne.

Sok kicsi sokra megy

Ehhez járulnak még olyan, önmagukban triviálisnak látszó, összességében mégis sokat jelentő megoldások, mint hogy az irodák egy részében és a számítógépeket ellátó áramkörökben az automatika este tízkor lekapcsolja az áramot; a közös helyiségekben automatikusan kapcsolódik fel és le a lámpa. De történnek komolyabb fejlesztések is: a használati meleg vizet javarészt napkollektor állítja elő, és már tervezik a napelemek és kisméretű szélturbinák üzembe állítását, elektromos áram előállítására.

Vagy ki gondolna a gázpolarizációra? Ennek lényege, hogy mágnessel egy irányba állítják a bejövő gáz részecskéit, és csupán ettől 5-10 százalékkal javul az égés hatékonysága.

Visszaforgatva

Az életciklus végén a visszagyűjtés és az újrahasznosítás is megoldható lenne. Ma Magyarországon a dobozok mintegy 19 százalékát gyűjtik vissza; ez az arány ugyan még messze elmarad a Nyugat-Európában tapasztalható 36 százaléktól, ám a gyártók és az állam szerepvállalásának köszönhetően meredeken emelkedik. “A cél az, hogy 2020-ra elérjük a 60 százalékot; ezt aktívan támogatja az italosdobozokat gyártó három nagy hazai cég által létrehozott Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ)”, mondja Kovács Tibor.

A begyűjtött dobozok gyakorlatilag 100 százalékig újrahasznosíthatók. A karton elválasztható a műanyag fóliától és az alufóliától; előbbiből újra papír készül (a hosszú rostok miatt keresett alapanyagnak számít), utóbbiak pedig ipari üzemekben (például cementgyárban) tüzelőanyagként szolgálhatnak.

Végezetül nagyon fontos megemlíteni, hogy a dolgozók elkötelezettsége nélkülözhetetlen az eredmények eléréséhez, hiszen egy cég csak annyira lehet környezettudatos, amennyire az alkalmazottai is azok.

Schopp Attila

A teljes cikk a Logisztikai Híradó 2012/2. számában olvasható. A Logisztikai Híradó az MLBKT tagoknak szóló zárt terjesztésű szaklap. Ha szeretne hozzáférni a teljes cikkhez, csatlakozzon az MLBKT tagjai közé.

Adjon visszajelzést!