Logisztikai és beszerzési tréningek
Rendkívül közhelyes, viszont igaz: ma már senki sem tagadja a logisztika jelentőségét az ország gazdasági fejlődésében és ezen belül versenyképességének növelésében, vagy legalábbis megtartásában. Miközben az elmúlt években egymást követték a különböző ágazati stratégiák, történelmi nevekkel vagy anélkül, nincs kormányzati szinten elfogadott, konzisztens, a logisztikát gazdasági súlyának megfelelően kezelő összetett stratégia.

A logisztika Magyarországon. A jelenlegi helyzet.

Szerzők: Dr. Bárdos Krisztina és Déri AndrásRendkívül közhelyes, viszont igaz: ma már senki sem tagadja a logisztika jelentőségét az ország gazdasági fejlődésében és ezen belül versenyképességének növelésében, vagy legalábbis megtartásában. Miközben az elmúlt években egymást követték a különböző ágazati stratégiák, történelmi nevekkel vagy anélkül, nincs kormányzati szinten elfogadott, konzisztens, a logisztikát gazdasági súlyának megfelelően kezelő összetett stratégia.

A stratégia hiánya látszólagos: 2004-ben a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság munkacsoportja készítette el a ?Magyar Logisztikai Stratégia? c. tanulmányát, amely alapul szolgált a ?Nemzeti Logisztikai Stratégia? c. minisztériumi előterjesztésnek 2007-ben, amit a kormány nem tárgyalt. A Logisztikai Egyeztető Fórum megalakulását követően, 2009-ben ismét készült egy ? a 2004-es tanulmányt aktualizáló ? stratégia tanulmány, amely ? annak rendje és módja szerint ? bekerült az államigazgatás éppen illetékes szervezetihez.

Az elmúlt három évben a gazdasági életben, itthon és a világban, bekövetkezett változások miatt a LEF keretében ismét felvetették azt az igényt, hogy ? éppen a változások figyelembe vételével ? át kell tekinteni a tanulmányok eddigi megállapításait, a stratégia elemeit, ahol szükséges, illeszteni kell a megváltozott, és folyamatosan változó körülményekhez.

Mindezzel párhuzamosan az utóbbi fél évben a Gazdasági Minisztérium és a Fejlesztési Minisztérium részéről is megélénkült az érdeklődés egy átfogó logisztikai stratégia iránt. Ez az érdeklődés megnyilvánult abban is, hogy a Gazdasági Minisztérium háttérintézményét, az IFKA-t kérte fel több, a minisztérium által szervezett fórumon, a logisztika szakmai képviseletére. Mivel az IFKA állandó meghívottja a LEF-nek, adódott az a lehetőség, hogy szoros együttműködésben készüljön el egy, államigazgatási szinten is benyújtható ütemterv a stratégia összeállítására.

Az első szakaszban elérendő célok érdekében módszerként
egy külső mediátor által vezetett workshop-ot tartottunk,
ahol a LEF szervezetei 3-3 tagot delegáltak. Ezzel párhuzamosan
meghívást kaptak a workshopra a Fejlesztési
és a Gazdasági Minisztérium illetékes munkatársai.

A stratégia elkészítésének első szakaszában egy külső mediátor által vezetett workshopot tartottunk, ahol a LEF szervezetei 3-3 tagot delegáltak. Ezzel párhuzamosan meghívást kaptak a workshopra a Fejlesztési és a Gazdasági Minisztérium illetékes munkatársai.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy az előzetes elemzések és a SWOT elemzés elsődleges feladata, hogy munkahipotéziseket adjon az átfogó helyzetelemzéshez, nem pótolhatja a gazdasági és társadalmi környezet pillérek szerinti részletes vizsgálatát.

Mindenképpen sikerként kell elkönyvelnünk, hogy a workshopon részt vettek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői. Ebben az összefoglalóban is fontosnak tartjuk az általuk kiemelt tényezők felsorolását megjegyzések nélkül

Az NGM által jelzett tényezők
  • ÚSZT közelítésében a logisztikai stratégia egy iparági stratégia.
  • A Széll Kálmán terv – második verzió ? is az ágazati stratégiák között említi a logisztikát, amikor kitér a szabályozási és egyéb aktuális logisztikai kérdésekre főleg vámkezelés terén)
  • A Befektetői Tanács ? logisztikai almunkacsoport – támogatja, hogy a logisztikai akciótervből öt éves időtávú stratégia készüljön.
  • Az NGM ?ágazati versenyképességi szerződések? megkötését készíti elő. Ez mindkét fél részéről az elvárásokat és vállalásokat rögzítené a közös versenyképességi célok elérése érdekében. A legfontosabb általános kormányzati versenyképességi elvárások az alábbiak: bevétel és foglalkoztatottság bővülés.
  • Az NGM az NFM-mel közösen dolgoz ki közlekedési stratégiát (hardware ? software megközelítés).
Az NFM által jelzett tényezők
  • A 2014-20-as uniós fejlesztési periódus feltételei szigorodnak
    • EU2020-hoz kell igazodni a nemzeti tervezés során
    • elérhető források 20-25 százalékkal csökkennek
    • partnerségi szerződés keretében fog történni a folyósítás
    • komoly szerepet kapnak az ex ante kondicionalitások (23 stratégia elkészítése, NKS, környezeti hatásvizsgálat, előzetes EU jóváhagyás az infrastruktúra-fejlesztéshez, stb.)
    • jelentősen csökkenni fog a vissza nem térítendő támogatások aránya
    • a megítélt források 5 százalékát biztonsági tartalékba helyezik (ex post kondicionalitás)
  • TEN10 politika felülvizsgálat alatt van. A jövőben törzshálózatok és átfogó hálózatok lesznek, amelyeket 2030-ig és 2050-ig kell kiépíteni. Ez Magyarország esetében mintegy 1500 km közlekedési hálózat fejlesztést jelent. Az előzetesen becsült fajlagos költség: 2-2,5 Mrd Ft/km). Fontos, hogy ezen fejlesztések prioritásainak kijelöléséhez is hozzá tudjon járulni a készülő logisztikai stratégia.
  • Fontos, hogy a készülő logisztikai stratégia megfelelő inputokat szolgáltasson a 2014-2020-as uniós támogatási periódus tervezéséhez.

A workshop eddig elkészült eredményeibe nyújt betekintést a két alábbi SWOT-táblázat. Részletesebb elemzésüket a Logisztikai Szemle tartalmazza.

Logisztika erőforrások

logisztikai_eroforrasok

Logisztikai kapcsolatok

logisztikai_kapcsolatok

A teljes cikk a Logisztikai Híradó 2012. augusztusi számában olvasható. A lap az MLBKT tagjainak szóló, zárt terjesztésű szaklap.

Szeretné elolvasni a teljes cikket? Kérje e-mailben az alábbi űrlapon!

Név:*
E-mail cím:*
Beosztás:*
Intézmény:*



Adjon visszajelzést!