Logisztikai és beszerzési tréningek
Vámreform az Európai Unióban – a vámlogisztika az ellátási lánc menedzsment új eszköze

Vámreform az Európai Unióban – a vámlogisztika az ellátási lánc menedzsment új eszköze

Most már bizonyos, hogy a közel 24 éve hatályban lévő Közösségi Vámkódexet 2016. május 1-jétől felváltja az Uniós Vámkódex, ezzel  új fejezet nyílik az Európai Vámunió történetében.

Szerző: Vizsy József, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke

Szerző: Vizsy József, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke

A változás célja, hogy az Európai Unióban olyan vámjogi környezet jöjjön létre, amely a modern kor eszközeivel megfelelő megoldásokat kínál a globalizáció kihívásaira. A várakozások szerint az új vámkódex egyszerűbbé, átláthatóbbá teszi a vámszabályokat, egységesíti a vámeljárásokat valamennyi tagállamban, elősegítve ezzel az uniós gazdálkodók nemzetközi piacra jutását, illetve az Európai Unió fenntartható gazdasági fejlődését.

A változások jelentőségét jelzi, hogy az Európai Unió a 2020-ig szóló vámstratégiájának megvalósításához és az egységes vám informatikai rendszer kifejlesztéséhez 547 millió eurót különített el a költségvetésében.

Az új vámjogi lehetőségek és az ezekhez kapcsolódó korszerű IT megoldások lehetővé teszik az uniós gazdálkodók számára, hogy jelentősen csökkentsék az ellátási láncokban megjelenő vámmal kapcsolatos költségeiket.

A vámegyszerűsítések, valamint a teljes körű elektronikus vámkezelési környezet megteremtésével nem csak a vámfizetés közvetlen költsége csökkenthető, hanem a vámkezelések időszükségletének csökkenése pozitívan hathat az ellátási láncok sebességére is, amely a logisztikai költségek további csökkenését eredményezheti.

A fentiekből következik, hogy a néhány hónap múlva életbe lépő változások, illetve az új vámjogi lehetőségek számos gazdálkodó részére stratégiai jelentőséggel bírnak. Azok a gazdálkodók, amelyeknél a vám eddig is a megfelelő helyet foglalta el az ellátási lánc menedzsmentben és a döntéshozatali folyamatokban már nyilvánvalóan megkezdték a felkészülést.

Előfordulhat azonban, hogy a döntéshozókban fel sem merül, hogy a vámmal kapcsolatos változások érinthetik a saját vállalatukat is. Ennek oka lehet a nem megfelelő kontrolling rendszer, amely a vámot úgy tekinti, mint egy elkerülhetetlenül megfizetendő adó, de visszavezethető a beszerzési stratégia hiányosságára is, ha abból kimarad a vámmal kapcsolatos költségoptimalizáció. Itt most nem szeretnék kitérni azokra az esetekre, amikor a döntéshozók, vagy a döntéshozatalt előkészítő szakemberek kényelmi szempontból, vagy a növekvő komplexitás miatti félelem miatt meg sem vizsgálják a vámlogisztikai megoldások alkalmazásának a lehetőségét, vagy csak egyszerűen nem ismerik a vámjogi lehetőségeket.

Nemrégiben egy nemzetközi logisztikai konferencián, egy esettanulmányon keresztül mutattam be, hogy milyen konkrét versenyhátrányt jelenthet egy nemzetközi ellátási láncban, ha a vállalatvezetés nem nyitott az új lehetőségekre, a logisztikai menedzsment pedig nem hajlandó vagy nem képes a megfelelő vámlogisztikai megoldások alkalmazására. A konkrét esetben 6%-os profit veszteség igazolódott be, amely kétség kívül nagy versenyhátrányt jelenthet azokkal vállalatokkal szemben, akik élnek a vámjogi lehetőségekkel.

Természetesen itt nem standard modellekről beszélek, a vám megtakarítás egy ellátási láncon belül lehet 0%, de akár 20-25% is. Minden vállalat esetében az adott termékkör és az ellátási lánc sajátosságait figyelembe véve kell a megfelelő költségelemzéseket elvégezni. Az új vámjogi lehetőségek vizsgálata szempontjából lényeges, hogy ezeket a vállalatok ne csak a belső, hanem adott esetben a bővített ellátási láncra kiterjesztve is elvégezzék, hiszen az ellátási lánc szereplői közötti megfelelő kooperációval olyan megoldások kerülhetnek előtérbe, amelyek a korábbi vámjogi környezetben még nem voltak elérhetők.

Kiket érint?

Melyek azok a vállalatok, amelyeknek érdemes most mélyebben is utána nézniük az uniós vámjogban bekövetkező változásoknak?

Mindazoknak, amelyek:

  • közvetlenül szereznek be harmadik országból származó árukat és azokat saját maguk vámkezelik;
  • közvetve, beszállítón keresztül szereznek be olyan harmadik országból származó árukat, amelyeket beszállítójuk az értékesítést megelőzően vámkezeltet az EU-ban;
  • olyan európai termelő, vagy kereskedelmi vállalat beszállítója, amelyik az európai unión kívüli országokba is értékesít;
  • nem EU tagállamba, vagy olyan uniós vevőnek értékesítik a termékeiket, amely azokat továbbértékesíti az Európai Unión kívüli vevőnek.

Valamennyi jogszabályi változás bemutatására e cikk keretei között sajnos nincs lehetőség, ezért most csak néhány fontosabb területet ragadok ki közülük az alábbiakban.

 

Központi vámkezelés

Véleményem szerint a „központi vámkezelés” jelenheti az egyik legizgalmasabb változást, hiszen ez lehetővé teszi majd, hogy azok a gazdálkodók, akik több uniós tagországban rendelkeznek telephellyel, illetve végeznek vámmal kapcsolatos tevékenységet, azt egy tagországban létrehozott vámszolgáltató központból el tudják majd látni, függetlenül attól, hogy a vámkezelendő áru fizikailag éppen melyik tagországban van.

Ez a lehetőség azonban egyszerre jelenthet lehetőséget és kockázatot Magyarország számára.  Ha hazánkban sikerül egy olyan kedvező vámjogi környezetet kialakítani, amely meggyőzi a nemzetközi vállalatok döntéshozóit, hogy itt hozzák létre saját vámkezelési központjaikat akkor ez egy óriási gazdasági lehetőség Magyarország számára, hiszen azokat a vámokat, amelyeket eddig más uniós tagországokhoz fizettek be a gazdálkodók, ezentúl a magyar költségvetést gazdagíthatják. Ugyanakkor, ha ezt a lehetőséget elszalasztjuk, akkor ezek a központok más uniós országokban jönnek majd létre és elviszik azt a jelenleg mintegy 10 milliárdos vámbevétel jelentős részét is, ami eddig a magyar kincstár bevételeit gyarapította.

Nézőpont kérdése, hogy a 10 milliárdos vámbevétel kiesés az önmagában sok, vagy kevés, azonban, ha figyelembe vesszük, hogy ezáltal több ezer munkahely szűnhet meg és nem csak a vám, hanem a hozzá kapcsolódó logisztikai területeken is, akkor ez a szám már nagyságrendekkel nagyobb károkat okozhat a nemzetgazdaságnak.

Ugyan a Központi Vámkezelést várhatóan csak 2020-tól lehet a gyakorlatban is alkalmazni, úgy gondolom, hogy a 24. órában vagyunk ahhoz, hogy cselekedjünk és az uniós jogszabály adta keretek között úgy alakítsuk át a magyarországi vámjogi környezetet, beleértve természetesen a kapcsolódó egyéb jogszabályi területeket is, hogy az valóban versenyképes mikroklímát teremtsen a hazai gazdálkodók számára, más tagállamokkal szemben.

A Magyar Vámügyi Szövetség a múlt évben széleskörű felmérést végzett annak érdekében, hogy feltérképezze a hazai vámkezelés helyzetét, beazonosítsa azokat a problémákat, amelyek hátráltatják a gazdasági, illetve logisztikai folyamatokat. A felméréssel az volt a célunk, hogy az Uniós Vámkódex bevezetéséhez kapcsolódó nemzeti jogszabály megalkotásában olyan javaslatokkal segítsük jogalkotók munkáját, amely az adott keretek között, valódi megoldásokat jelenthet a feltárt problémákra és vonzóvá teheti a Magyarországon történő vámkezelést. Az NGM által életre hívott Vámfórumon, több hazai szakmai érdekvédelmi szervezethez hasonlóan Szövetségünknek is lehetősége volt a készülő vámtörvénnyel kapcsolatos álláspontok egyeztetésére és javaslataink kifejtésére. Reményeink szerint ezek a javaslatok majd visszaköszönnek a rövidesen megjelenő vámtörvényben is.

Természetesen a jogszabályok fontos, de nem elégséges elemei annak, hogy Magyarországon gazdaságbarát vámjogi környezet jöjjön létre. Szemléletváltás szükséges mind a hatósági, mind pedig a gazdálkodói oldalon.

A hatóságnak bizalommal kell hozzáállnia azokhoz a gazdálkodókhoz, akik hosszú ideje igazoltan megbízható partnerük, akik teljes körűen átláthatóvá tették működésüket, pénzügyi, informatikai és biztonsági rendszereiket. A hatósági oldal az így felszabaduló ellenőrzési erőforrással hatékonyabban veheti fel a harcot az illegális kereskedelemmel szemben, valamint hatékonyabban tudja biztosítani a határokon átnyúló ellátási láncok biztonságát.

Meggyőződésem, hogy egy gazdaságbarát vám- és adóhatóság közvetlen versenyelőnyt jelenthet az adott gazdaságban tevékenykedő jogkövető vállalatok számára.

Várható változások

Ezt a szemléletet erősíti a hamarosan életbelépő Vámkódex is. Az Engedélyezett Gazdálkodói feltételrendszert ugyan új elemekkel bővíti, cserében viszont számos, új vámjogi lehetőséget tesz számukra elérhetővé.

A vámjogi egyszerűsítések típusú AEO engedély esetében például előírás lesz a megfelelő vámügyi előéleten túl a megfelelő adóügyi előélet, a vámügyi szakértelem, illetve a szakmai tapasztalat igazolása is, ugyanakkor az AEO engedéllyel rendelkezők számára elérhetővé válik a központosított vámkezelés, az önbevallás, vagy a nyilvántartásba történő bejegyzéssel történő vámkezelés. Az AEO-k számára jelentősen csökken vámgarancia mértéke, illetve akár teljes egészében mentesülhetnek a pénzügyi garancia nyújtása alól.

A meglévő AEO engedélyek legkésőbb 2019. május 1-ig maradhatnak érvényben, addig a vámhatóság a 3 évente végzett felülellenőrzés során fogja vizsgálni, hogy az engedélyes megfelel-e az új AEO feltételeknek.

Szigorodnak a vámértékkel kapcsolatos szabályok. A behozott áruk eladásának feltételeként fizetett díjakat (pl. royalty, licensz díj) minden esetben figyelembe kell venni. (Pl. licensz díj esetén akkor is, ha a gyártó és a licensz tulajdonos között nincs kapcsolat.)

Megszűnik az „első számla szabály” (First sale/Earlier sale). Ezért azoknak a vállalatoknak, amelyek eddig az Unióba irányuló utolsó export célú értékesítést megelőző eladások ügyleti értékét vették figyelembe a vámérték kimunkálásakor (anya-leány vállalat, kapcsolt vállalkozások) célszerű haladéktalanul felülvizsgálni a vámérték számítási stratégiájukat.

Változnak az aktív feldolgozás szabályai, a felfüggesztő eljárás beolvad a vámfelügyelet melletti feldolgozásba, a vám-visszatérítési eljárás lehetősége pedig megszűnik. Új termelési jellegű vámkezelési eljárásként jelenik meg a meghatározott célra történő felhasználás, valamint a vámszabad terület.

Számottevően változnak a vámraktározással kapcsolatos szabályok, valamint a garancia is.

Jelenleg a legtöbb egyszerűsített vámkezelési eljáráshoz pénzügyi garanciát kell nyújtani, amely fedezetet nyújt a teljes fizetendő vámteherre. A jövőben lehetőség nyílik olyan összevont garancia nyújtására, amely több vámeljáráshoz is fedezetet nyújt, ráadásul a garancia összege, bizonyos feltételekkel, 30%, 50% vagy akár 100%-kal is csökkenthető a vámhatóság értékelése alapján.

Jelentősen csökkentheti a vállalatok vám adminisztrációval kapcsolatos terheit a Nyilvántartásba történő bejegyzéssel történő vámkezelés is. Ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha meghatározott feltételekkel és adattartalommal a vállalat saját nyilvántartásába veszi a beérkezett vámárut, akkor nem kell teljes adattartalmú árnyilatkozatot benyújtania a vámhatóság felé. Sőt, ha mindezt havi elszámolási rendben teszik, akkor elegendő havonta egyszer teljesítenie a vámfizetési kötelezettségét is, amely nyilvánvalóan pozitívan hat a cash flow-ra. Mindezeken felül még arra is lehetőség nyílik, hogy a fizetendő vámot ne a vámhatóság, hanem az ÁFA fizetéshez hasonlóan a gazdálkodó kalkulálja ki és önbevallással fizesse meg.

Ezek a megoldások megteremtik a lehetőséget arra, hogy a vállalatok az operatív vámfolyamataikat integrálják a logisztikai folyamataikba, minimalizálva ezzel a vámkezelések miatti korábbi időveszteséget.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a fenti változások közül nem mindegyik lép életbe 2016. május 1-jétől. Ahogy azt a cikk elején már említettem az Európai Unió megkezdte egy egységes informatikai rendszer kidolgozását, amely várhatóan 2020-ig fejeződik be. Az egyes új vámjogi lehetőségek ezért csak akkor válnak a gyakorlatban is elérhetővé, ha az azokat támogató rendszerfejlesztések elkészülnek.

Azonban itt is szeretném kihangsúlyozni, hogy a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni az előkészületeket, fel kell térképezniük a lehetőségeket a teljes belső vagy akár a bővített ellátási lánc vonatkozásában is. Ahhoz, hogy az új lehetőségeket ki tudják használni, nem elég megszerezni az adott engedélyt a vámhatóságtól. A vállalaton vagy ellátási láncon belül meg kell tervezni, illetve ki kell alakítani az új a logisztikai, pénzügyi, belső ellenőrzési, biztonsági folyamatokat. Meg kell tervezni és végre kell hajtani azokat az informatikai fejlesztéseket, amelyek lehetővé teszik a vállalatirányítási és a vámhatósági rendszerek közötti elektronikus adatátvitelt.

A felkészülést segítendő, a Magyar Vámügyi Szövetség három alkalomból álló szakmai előadás sorozatot tart 2016. február 17-től kezdődően. A továbbképzésen résztvevő vám és logisztikai szakemberek az NGM és a NAV illetékes munkatársaitól közvetlenül, részleteiben ismerhetik meg a változásokat és a szükséges teendőket. A tanfolyamról további információ olvasható Szövetségünk honlapján www.vamszovetseg.hu.

Vizsy József
a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke

Az új szabályozás tervezetét már közzé tette a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ide kattintva letölthető a jogszabálytervezet »

Adjon visszajelzést!