Logisztikai és beszerzési tréningek
Brexit – aggódjunk vagy ne aggódjunk?

Brexit – aggódjunk vagy ne aggódjunk?

„A brit népszavazás a „Brexit” szóban is hordozott eredményt hozta: az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t.

 

Átolvasva az elektronikus sajtó oldalait nem egyszerű megválaszolni a fenti kérdést. Nem is vállalkozunk erre, csak egy csokrot mutatunk be arról, melyik sajtóorgánum mit gondol a brit népszavazás eredményéről.

A Brexit szavazás eredményeképpen számos jelentős gazdasági – így például az adórendszert érintő – változás jön majd. A kilépést megszavazó referendum csak a kezdet. Bár az Egyesült Királyság még 2 évig az EU tagja marad, ezzel némi gazdasági bizonytalanságot okozva, mégis el kell kezdenie a konkrét akciótervek kidolgozását.” – vezeti fel a várható adóváltozásokat leíró, alapos tanulmányát a mazars.hu oldalon megjelent ’Adóhírlevél’.

 

A hírlevél körbejárja a lehetséges forgatókönyveket. Ennek megfelelően változhatnak az Egyesült Királyságból érkező illetve oda irányuló áruk esetén a várhatóan megjelenő vámtételek drágítják majd a kereskedést, extra adminisztrációs terheket rónak a szereplőkre. Az ÁFA kérdéskörben a Egyesült Királyságra nézve megszűnik majd az Európai Unió ÁFA direktívája, ezzel együtt a közösségi szabályozás várhatóan erős hatással lesz a Brit adópolitikájára. Az összefoglaló szerint a társaságokhoz, a jövedelmekhez és a tőkenyereségekhez kapcsolódó közvetlen adók brit specifikusak, a Brexit ténye nagy változásokat ebben nem eredményez majd. Az számos korábban elfogadott EU irányelvet is érint a kilépési szándék, amelyek igen súlyosan érinthetik a gazdaság szereplőit. Ilyenek – többek között – az anya-leányvállalati, a kamat-jogdíj, az egyesülési és az adóelkerülés elleni irányelvek. A kilépés – valószínűleg nem pozitív értelemben – érintheti a magánszemélyek jövedelemadóját, a munkavállalók mobilitását is.

 

„Elszabadult a pokol” – idéz az Index egy szingapúri bankárt, aki a Bloombergnek így folglalta össze a helyzetet: „Az egyetlen biztos dolog, amit az ember tehet, hogy aranyba, amerikai államkötvénybe és japán jenbe fektet, és figyel, hogy mi lesz.” Ugyanitt a forint gyengüléséről is hírt adnak.

 

„A vállalat-felvásárlásoknak is betehet a Brexit” – írja a Portfolió június 16-án kelt online írásában. Ebben az írásban arról is olvashatunk, hogy a szigetországban a címben jelzett tranzakciók első negyedéves 500-as száma áll szemben a tavalyi év hasonló időszakának 800-as mértékével.

 

A Napi.hu oldalain összeállítást találunk a témában. Többek között Soros György véleményét is elolvashatjuk e kérdéskörben, aki azt mondta, ” ’nem szabad feladni.’ Szerinte az Európai Unió tökéletlen építmény, de akik hisznek azokban az értékekben és elvekben, amelyeknek a fenntartására az uniót tervezték, össze kell állniuk, hogy az Európai Uniót alapos szerkezeti átalakítással megmentsék”.  Ugyanitt a német és francia munkáltatói csoportok valamint az olasz miniszterelnök vélekedését is megtaláljuk.

 

A Moody’s Investors Service „negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia államadós-besorolásának kilátását” – hozta a hírt a Portfolió. Az indokok között szerepel, hogy hosszú évekbe telhet, amíg Nagy-Britannia újra tárgyalja kereskedelmi szerződéseit, kapcsolatait.

 

Érdekes oldalát vázolta fel a beszerzés.hu a Brexit utáni időknek. A cikkíró összeállításában a hazai munkaerőpiac várható változásáról, az árfolyamkockázatok növekedéséről, az importtermékek drágulásáról olvashatunk – többek között.

Adjon visszajelzést!