Logisztikai és beszerzési tréningek
Kockázati biztosíték kötelezettség az EKÁER-ben

Kockázati biztosíték kötelezettség az EKÁER-ben

Az új EKÁER kötelezetteknél február 15-től kockázati biztosíték kötelezettség keletkezik nem kockázatos termékek esetén is

 

2017. január 1-jétől változott az EKÁER-ben a kockázati biztosíték fizetésre kötelezettek köre. Azoknak a gazdálkodóknak, akik a tárgyévben és azt megelőző két évben egy alkalommal sem kértek még EKÁER számot, vagy ezen idő alatt adószám felfüggesztés hatálya alatt álltak (új EKÁER kötelezettek), az EKÁER-szám igénylésük során egy meghatározott időn keresztül kockázati biztosítékot kell fizetniük. Ez alól a szabály alól mentesülnek azok a társaságok, akik ebben az időszakban már nyújtottak be áfa bevallást. Vagyis a leginkább érintettek az újonnan alakult társaságok, illetve a Magyarországon áfa alanyként újonnan nyilvántartásba vett külföldi vállalkozások (új áfa regisztráltak). Az új szabályozás alapján tehát ennek az új kötelezetti körnek, már nem csupán a kockázatos termékek után, hanem valamennyi termék tekintetében kockázati biztosíték kötelezettsége lesz.

Fontos azonban, hogy kockázati biztosíték fizetése továbbra is a Közösségen belüli termékbeszerzés, és az első belföldi, nem közvetlenül végfelhasználók részére történő adóköteles termékértékesítés során jelentkező EKÁER jelentéseknél szükséges. Tehát Közösségen belüli termékértékesítések esetén még a fent jelzett kötelezettek sem kell biztosítékot fizetniük. A kockázati biztosítékot az első bejelentéskor, és az első bejelentéstől számított 180. napig tett bejelentéskor kell nyújtani. Ha az első EKÁER jelentést követő 180 napon belül nem történik tíz EKÁER jelentés, akkor a 10. EKÁER-szám igényléséig kell a kockázati biztosítékot nyújtani.

A kockázati biztosíték esetében fontos, hogy a biztosítékot előre fel kell tölteni a bejelentést követő 45 nap tervezett értékesítései összegének 15%-ára. Ezt követően folyamatosan vizsgálni kell, hogy 45 nap átlagában érvényesül-e, hogy a befizetett  kockázati biztosíték eléri-e a már tényleges adatokon alapuló értékesítés volumenének a 15%-át. Ráadásul az EKÁER-rel összefüggésben befizetett kockázati biztosíték nem látszik az adófolyószámlán, abból nem lehet más adónem terhére átvezetni. Ugyanakkor, ha a NAV bármely adónemen tartozást észlel, annak rendezését a kockázati biztosíték összegéből átvezetés útján intézheti. Ilyen esetekben előfordulhat az is, hogy az elkülönített biztosíték nem éri el a törvényileg előírt mértéket. Viszont ha nincs megfelelő biztosíték az elkülönített EKÁER számlán, akkor nem lehet EKÁER számot kérni. Tehát érdemes a kockázati biztosíték mértékét folyamatosan követni, és amennyiben szükséges, feltölteni azt a megfelelő összegre.

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó, ha

a) szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban, vagy

b) megfelel a következő feltételek mindegyikének:

  • legalább két éve működik és
  • szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
  • a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

Bár a rendelkezés január 1-jétől hatályos, a jogalkotó időt hagyott a felkészülésre. Az új EKAER kötelezetteknek a kockázati biztosítékot csak a 2017. február 15-ét követően kért EKAER számok esetén kell befizetni az arra megjelölt, elkülönített bankszámlaszámra.

(Mazars)

Adjon visszajelzést!