Logisztikai és beszerzési tréningek
A magyar városok az üzleti környezet több szegmensében jobbak az uniós átlagnál

A magyar városok az üzleti környezet több szegmensében jobbak az uniós átlagnál

Az öt vizsgált területből négyben magyar városok állnak az első helyeken

 

 

A Világbank felmérése szerint a magyar városok az üzleti környezet több szegmensében jobbak az uniós átlagnál – mondta Thomas Bender, az Európai Bizottság csoportvezetője kedden Székesfehérváron, a jelentés bemutatóján.

Az intézet a Vállalati működési környezet versenyképessége az Európai Unióban 2017 felmérésében a vizsgált magyar városok az ingatlan nyilvántartásba vételekor és a szerződések érvényesítésekor jobban teljesítettek, mint az európai uniós átlag, ugyanakkor a vállalkozás indítása és az elektromos áramhoz való hozzáférés tekintetében még szükségük van fejlődésre.

Ez a tanulmány Magyarország, Bulgária és Románia 22 nagyvárosának üzleti környezetét vizsgálta, de nemcsak egymással hasonlította össze a városokat, hanem az uniós átlagokkal is. A világbanki vizsgálatok 187 országra vonatkoznak. Magyarországon hét városra: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Székesfehérvár.

Thomas Bender tájékoztatása szerint a kis- és középvállalatokra vonatkozó szabályozásokat vizsgálták a vállalkozás indítása, az építési engedélyek ügyintézése, az elektromos áramhoz való hozzáférés, az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések érvényesítése szempontjából. A jelentés mindegyik területen bemutatja a jól bevált gyakorlatokat, amelyek a helyi vállalkozók és cégek megerősítése érdekében felhasználhatók – tette hozzá. Kiemelte, az öt vizsgált területből négyben magyar városok állnak az első helyeken, Székesfehérvár pedig az egyetlen a 22 város közül, amely négy területen is a jobbak között van. Megjegyezte, hogy Budapest minden tekintetben lemarad a hat magyar nagyváros mögött.

Közölte, az egyedüli mutató, amiben Magyarország elmarad Bulgáriától és Romániától, az a vállalkozás indításának a költsége, amely majd kétszerese az uniós átlagnak, a törzstőke követelmény pedig a legmagasabb az egész EU-ban.

Megemlítette, hogy világszinten is a Top 15-ben vannak magyar városok a szerződések érvényre juttatásában: Debrecen a harmadik, Miskolc az ötödik, Székesfehérvár a hatodik, Pécs a tizedik, míg Szeged a tizenegyedik helyen áll.

Cecile Fruman, a Világbank igazgatója hangsúlyozta, hogy legutóbbi globális gazdasági jelentésük 2,7 százalékos növekedést jelez az ide évre világszinten, jövőre 2,9 százalékot, míg Magyarország esetében 3,9 százalékot és 2018-ra 3,6 százalékot. Mint mondta, ezek a növekedései előrejelzések igen törékenyek, mert sok a bizonytalansági tényező. Közölte, a legnagyobb aggályt a romló demográfiai mutatók, a lassuló termelékenység, az állami intézmények gyenge teljesítménye váltja ki, s ezek érvényesek Közép-Európára és Magyarországra is. Hozzátette: Magyarország tőke-termelékenységi mutatója kétharmada a lengyelnek, a munkaerő felhasználás hatékonysága pedig stagnál, míg Lengyelországban 15 százalékkal nőtt egy év alatt. Úgy vélte, Magyarországon az egyik eszköz a külföldi közvetlen tőkeberuházások elősegítése lehet, a hozzáadott értéken kellene növelni innovációval, a helyi cégeknek pedig jobban részt kellene venniük a globális értékláncban.

Mierta Capaul, a Világbank programmenedzsere elmondta: az üzleti környezetet vizsgáló jelentésük az egész világgal összehasonlítható adatokat tartalmaz, a városok egymással és a világ 187 országának városaival is összemérhetik teljesítményüket a kkv-k segítése terén.

 

A kiadott jelentés szerint a magyar városok erős teljesítménye ellenére még mindig szükség van fejlődésre. A megfogalmazott ajánlások között van a vállalkozások beindításának gördülékenyebbé tétele a minimum tőkebefizetés csökkentésével vagy eltörlésével, illetve az építési engedélyeknél az eljárások összevonásával.

A jelentés az elektromos áramhoz való csatlakozás gyorsítása érdekében csökkentené a tanúsítványkiadási határidőket, valamint az ingatlan nyilvántartásba vételének gördülékenyebbé tétele érdekében az ingatlan átruházására létrehozott elektronikus felületet (TakarNet) megnyitná a lakosság számára.

A regionális tanulmány az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága kérésére és finanszírozásával készült.

(MTI)

 

Adjon visszajelzést!