Idén februárban került nyilvánosságra a Kúria egyik precedensképes döntése, amely nyomán megváltozott a hatóság bírságolási gyakorlata. Sajnos többször is tapasztaltuk, hogy olyan ügyekre is szabtak ki a vámhiány 50%-át jelentő vámbírságot, ahol ténylegesen nem volt szó arról, hogy ne lett volna megfizetve a vám, hanem csupán (általában adminisztratív jellegű) mulasztás történt (például késedelmes érkeztetés, vagy valamilyen különleges eljárás lezárásával kapcsolatos vétség).
A szakmai szervezetek hathatós befolyása nyomán július 28-i hatállyal módosították a vámhiány vámtörvényben szereplő fogalmát, így immáron nem minősül vámhiánynak a szabályok be nem tartása miatt keletkezett, majd később megszűnt vámtartozás. A változás a Magyar Közlöny 2022/127. számában, a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény keretében került kihirdetésre. A vámhiány fogalmának pontosítása révén a hatóság a Kúria döntése nyomán bevezetett joggyakorlat helyett visszatér a korábbi bírságolási gyakorlathoz.
Július 28-tól tehát az olyan ügyekben, ahol a szabályok be nem tartása miatt vámtartozás keletkezik, azonban az később megszűnik (mert például az árut a vám megfizetése mellett szabadforgalomba helyezik), az egykori vámhiány 50%-a helyett mulasztási bírság kerül kiszabásra.
A mulasztási bírságok mértékét a vámtörvény 84.§ (10) bekezdése tartalmazza, azonban általánosságban elmondható, hogy ezekben az esetekben meghatározott értékhatárokon belül a hatóságnak mérlegelési jogköre van. Tehát az ügy körülményeit, a mulasztás súlyát és az elkövetés gyakoriságát is figyelembe véve, az arányosság elvét betartva határozzák meg a szükséges szankciót, amely jellemzően alacsonyabb összegű lesz, mint a közelmúltban, a Kúria döntése nyomán alkalmazott fix 50%-os bírság.
Fontos kiemelni, hogy a módosítás a jelenleg folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó, amely rendkívül jó hír azoknak a gazdálkodóknak, akiknek jelenleg zajlik valamilyen mulasztással kapcsolatos ügyük.
Forrás: J&J Center