Logisztikai és beszerzési tréningek
Beszerzés és logisztika viszonyáról szóló vitasorozatunk második részében Kiss Péter válaszol Baranyi Béla Határtalan beszerzés című vitaindítójára.

Vitafórum: Kiss Péter: Hol a határ?

Baranyi Béla ?Határtalan beszerzés? című cikke igazi vitaindító: alaposan beindítja az olvasót (már ha vitatkozni van kedve). Nem tudom emlékeznek-e rá, a cikk elején idézett mondatom az ?Év beszerzési menedzsere? díj átadásakor hangzott el. A vitaindító cikket olvasva elgondolkoztam, aztán kissé meg is ijedtem. Lehet, hogy hibáztunk akkor, amikor a beszerzés nagyívű fejlődését, és a Beszerzési Vezetők Klubjának munkáját is elismerve úgy döntött az elnökség, hogy külön is díjazza a legjobbnak ítélt beszerzési vezetőt? Vagy akkor hibáztunk, amikor ?Az év logisztikai menedzsere? elismerést a múltban beszerzési szakembernek ítéltük oda? Mielőtt bárkiben felmerülne a gyanú, hogy a nagy nyári melegben jobban tenném, ha nem gondolkodnék, sietek kijelenteni, hogy mindkét kérdésre határozott NEM a válasz.

Mielőtt részleteiben is elemezném Béla okfejtését, szeretnék három dolgot idézni, melyeket a későbbiekben általam leírtak alapvetésének gondolok.

Először is az MLBKT jelenleg megújuló, de ugyanakkor érvényben lévő stratégiájából két fontos meghatározás:

A logisztika meghatározása a Társaság szempontjából: olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak a rendszereken belüli és rendszerek közötti termékek, erőforrások és információk áramlásának tervezésére és koordinált megvalósítására, a folyamathoz illeszkedő összköltség és a végfelhasználói elégedettség elérése érdekében.

Az MLBKT célja az általa képviselet szakterületek hazai fejlesztése és az erre vonatkozó szakismeretek széles körben való megismertetése és terjesztése, valamint a színvonalas szakmai közélet biztosítása, annak érdekében, hogy a logisztika súlya és szerepe meghatározó legyen az ország gazdasági fejlődésében és versenyképességének fenntartásában.

Ha csak ezt a két alapvető mondatot tekintem, mondhatnám akár azt is, hogy íme, világos, hogy Társaságunk mit szeretne, és hogyan gondolkodik, miről is vitatkozunk tulajdonképpen?

Annak érdekében, hogy azt a fajta komplex gondolkodásmódot, amelyet hitem szerint a logisztikában, azaz az értékteremtő ellátási láncban követni kell, még jobban megvilágítsam, a szerzők engedélyével ide tűzöm a Tevékenységmenedzsment című tankönyv (Aula Kiadó, 2008., Demeter Krisztina, Gelei Andrea, Jenei István, Nagy Judit) 111. oldalán található táblázatot.

beszerzes

Alapvetően abban látom a gondolkodásbeli különbséget, hogy a beszerzéssel foglalkozó szakemberek (és sajnálatos módon a társadalom igen nagy része velük együtt) a logisztikát kifejezetten az árumozgatással és tárolással összefüggésben lévő tevékenységnek tekintik, és emiatt igyekeznek mindenáron elkülönülni. Holott a logisztika, mint elv és tudomány az anyag-és információáramlások irányításával és elemzésével foglalkozik.

Természetes módon minden vállalatnál (különösen a mostani válságos időkben) minden fillér megtakarítása, vagy okosabb, hatékonyabb elköltése fokozottan számít, és ebben kitüntetett szerepe van a logisztikának. Ugyanakkor nagy hiba lenne nem a teljes ellátási (vagy érték-)- láncot vizsgálni hatékonyság és javítási lehetőségek szempontjából, mert az egyes elemek javítgatása semmiképpen nem hozhat olyan eredményt, mint a teljes folyamat komplex elemzése alapján kidolgozott fejlesztések. Sőt, még arra is van példa, hogy ha csak egy-egy részfolyamatot javítunk, az ott hozott eredményt simán elviszi a másik részfolyamatban okozott többletköltség vagy többletmunka (tényleg csak a példa kedvéért: egy költségmegtakarítás a beszerzésben jelenthet valamilyen többletfolyamatot a termelésben).

Ha ismét az ábrára irányítja figyelmét a tisztelt olvasó, azt is észreveheti, hogy a teljes folyamat kiinduló pontja és ez által mozgatórugója a vevői igény. E nélkül a világ legjobb beszerzése sem tud színre lépni, mert nincs mit csinálnia. És azt gondolom, itt van a helyzet kulcsa. Minden pillanatban a legfontosabb szempont, hogy a vevői igény felmerülésétől az eladás utáni vevőgondozásig olyan folyamatunk, ellátási láncunk legyen, amely vevői elégedettséget generál, és ebből újabb vevői igények fakadnak.

Ennek a célnak az érdekében kell összefognia mindenkinek. Hiszen a jól felmért vevői igények alapján készülhet jó termelési és anyagszükségleti terv, amire támaszkodva tud csak a beszerzés hatékonyan dolgozni, utána a vállalat termelni, korrekten és hibamentesen raktározni és kiszállítani.

Tehát nem értek egyet Baranyi Béla állításával, miszerint a beszerzés a logisztikától elhatárolható külön szakma. Különösen nem értek egyet azzal a példával, mit felhozott, hiszen a szoftverszállítónál is működnie kell a saját logisztikájának, hogy szállítani tudjon. Ugyanakkor a beszerzés vállalatánál is biztosítani kell a termeket, áramot, berendezéseket és erőforrásokat, és bizony ez is logisztika, nem is mindig egyszerű feladat. A szolgáltatás-beszerzés természetesen nem mindig köthető közvetlenül a termelési folyamatokhoz (persze szolgáltatása válogatja!), de nem gondolom, hogy a különlegességek és specialitások megváltoztatják a törvényszerűségeket, csak színesítik azokat. Azzal viszont egyet tudok érteni, hogy a logisztika különböző, speciális, nagyon fontos szakmák halmaza. Abban is egyetértünk, hogy a modern vállalatban az ellátási lánc irányításának stratégiai jelentősége van, és mint ilyennek a vállalat legfelső vezetési szintjein van a helye.

Az is természetes, hogy az egyes ágazatoknak mások a mérőszámai és mutatói, bár ezek is szorosan kötődhetnek egymáshoz (például egy készletforgási mutató, vagy raktári telítettség jelző) vagy következnek egymásból. Azt én sem gondolom, hogy az egy munkaerőre jutó raktári mozgások számát a beszerzésen kellene számon kérni, mint ahogy az időre megérkezett, vagy késve érkezett megrendelt áruk sem a raktárosok mutatója, de ha pl. emiatt a mi vállalatunk fog késve szállítani, az bizony már közös ?bűn? lesz!

Kétségtelen, hogy az utóbbi években nagyot fejlődött a világ a logisztika eszköztárát tekintve, így a beszerzésben is. De nemcsak ott zajlik globalizáció, stratégiaváltás, vagy új folyamat kidolgozása. Mégsem hallottam még, hogy emiatt pl. a csomagolással foglalkozók nem tartanák magukat a logisztikai lánc elemének. Természetes, hogy az egyes szakmák művelőinek más és más kompetenciákra van szükségük. De ettől még nem lesznek különlegesek, csak mások. Nyilvánvaló, hogy egy termeléstervezőnek nem kell otthon lennie pl. a közbeszerzés jogi hátterében, de egy beszerzőtől sem várják el, hogy egy MRP szoftvert ismerjen és használjon.

Minthogy Béla barátom is a globális világ trendjeit elemzi és hozza fel példának álláspontja igazolására, hadd tegyem meg én is ugyanezt (kissé nemtelenül ?visszaélve? azzal, hogy az Európai Logisztikai Szövetség ?ELA Kiválóság Díj? zsűrijének tagja vagyok): az idei pályázatokban több olyan is akad, amelyben a vállalatok az ellátási lánc átszervezésének eredményeit mutatják be, centralizálva és belefoglalva a beszerzési tevékenységeket is. Azaz a világ (legalábbis annak európai része) a komplex logisztikai gondolkodás és egységes logisztikai szemlélet hasznosságát és eredményességét ismerte fel és ismeri el.

Példáimmal azt próbáltam megvilágítani, hogy egy olyan komplex világban, mint a logisztika világa, nagyon sokféle, igen magas képzettséget és különféle készségeket igénylő szakmák művelői dolgoznak együtt. A Baranyi Béla cikkét záró erőmű példájánál maradva: a szakmai igényt megfogalmazó felhasználók (gépész, villamos, informatikai szakemberek) mellett bizony logisztikai szakemberek is dolgoznak a beruházásban (beszerzők is!), és a kész erőmű üzemeltetésében is különböző szakmák képviselői működnek együtt, de attól még ők ugyanannak az erőműnek a dolgozói!

Adjon visszajelzést!