Logisztikai és beszerzési tréningek
A konjunktúra tesztek a gazdasági élet lakmuszpapírjai. Az Egyesült Államok, Nyugat-Európa vagy a gazdaságilag meghatározó keleti országok nagy presztizsű fogyasztói és feldolgozóipari konjunktúra tesztjei világszerte komoly hatással bírnak a gazdaság szereplőinek magatartására. A konjunktúra tesztek naprakész képet adnak az egész gazdaság, vagy a gazdaság meghatározó területeinek várakozásairól, állapotáról. Rövid cikkünkben a legismertebb magyarországi konjunktúra tesztek áttekintésére, valamint a feldolgozóipar teljesítményét mérő mutatók részletes bemutatására vállalkozunk.

Losonci Dávid ? Renczes Nóra: Konjunktúra tesztek Magyarországon

[stextbox id=”info”]

Ha szeretné elolvasni a teljes cikket, kérje e-mailben a lap alján található űrlapon!

[/stextbox]

A konjunktúra tesztek a gazdasági élet lakmuszpapírjai. Az Egyesült Államok, Nyugat-Európa vagy a gazdaságilag meghatározó keleti országok nagy presztizsű fogyasztói és feldolgozóipari konjunktúra tesztjei világszerte komoly hatással bírnak a gazdaság szereplőinek magatartására. A konjunktúra tesztek naprakész képet adnak az egész gazdaság, vagy a gazdaság meghatározó területeinek várakozásairól, állapotáról. Rövid cikkünkben a legismertebb magyarországi konjunktúra tesztek áttekintésére, valamint a feldolgozóipar teljesítményét mérő mutatók részletes bemutatására vállalkozunk.

A magyar üzleti élet vezető napilapjaiban, folyóirataiban, az on-line gazdasági oldalakon, sőt még a rádiók gazdasági híreiben is rendszeresen találkozhatunk a hazai konjunktúra tesztekkel. A nyugaton már a múlt század közepétől használt tesztek nagyobb számban a rendszerváltást követően, a 90-es évek elején jelentek meg Magyarországon. A hazánkban számolt mutatók a kezdetektől nagyon színes képet mutatnak (Tóth István, 2002), ami a felmérések gyakoriságában és fókuszában máig tetten érhető (1. táblázat). A magyar konjunktúra tesztek három nagyobb területet fednek le: az üzleti kilátások és a fogyasztói várakozások mellett a feldolgozóipart értékelik. Az egy-egy területre vonatkozó indexek tartalmában további jelentős különbségeket okozhat a számításába bevont mutatók és kérdések köre. Ezek nagyon széles skálán mozoghatnak: az elmúlt időszak havi/féléves/éves tényszerű adatai mellett a havi/negyedéves/féléves, sőt akár éven túli várakozások is helyet kapnak. Keverednek a mikro szintet (egyén, vállalat) és a makro szintet érintő adatok, kilátások. A konjunktúra tesztekkel szemben támasztott legfontosabb elvárás a naprakészség. Ennek fényében nem meglepő, hogy a havi és negyedéves publikálás a legjellemzőbb forma.

Konjunktura tesztek

* A GKI konjunktúraindexe az Üzleti bizalmi index (0,7) és a Fogyasztói bizalmi index (0,3) súlyozott átlaga. Az GKI Üzleti bizalmi index (GKI, 1996) önmagában is tekinthető üzleti mutatónak.

GKI: GKI Gazdaságkutató Zrt.; MKIK-GVI: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete; GfK: GfK Hungária; BCE: Budapesti Corvinus Egyetem; MLBKT: Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság;

Üzleti mutatók

Az üzleti mutatók a gazdaság egészének teljesítményével szembeni várakozásokat mérik. A gyorsulási irányadó (GYIA) az Ecostat és a Világgazdaság című napilap által közösen kidolgozott, havi rendszerességgel publikált konjunktúramutató. A GYIA ? a külföldi minták alapján ? kimondottan a magyar viszonyokhoz igazított leading indikátor. Azaz akár hetekkel a hivatalos statisztikák előtt képet adhat a gazdaság állapotáról. Kiszámításának alapjául tíz olyan gazdasági változó (pl. reálkamatláb, német üzleti várakozások, BUX-index, hitelek reálértéke, munkanélküliségi ráta, átlagkereset) szolgál, melyekből nagy bizonyossággal lehet következtetni a GDP alakulására. A GKI konjunkúraindexe az üzleti élet folyamatait a fogyasztói várakozásokkal egészíti ki, vagyis az üzleti (súlya: 0,7) és a fogyasztói bizalmi index (0,3) súlyozott átlaga (a fogyasztói indexről lásd a következő bekezdést). A GKI üzleti bizalmi indexe teljes mértékben a vállalati szféra várakozásaira épít. Négy, a gazdasági aktivitás legnagyobb részét lefedő területet ölel fel. Az üzleti bizalmi indexben az ipar (súlya: 0,54), a kereskedelem (0,095), az építőipar (0,095) és szolgáltatói (0,27) szféra várakozásai együttesen szerepelnek. Az egyes részindexeket eltérő módon, de jellemzően a vállalkozások kibocsátása, rendelésállománya, készletszintje, foglalkoztatotti létszáma alapján számítják ki. A GKI havonta mintegy 5-6.000 20 fő felett foglalkoztató, jogi személyiségű vállalkozást keres meg, amelyek közül ? a cég honlapjának tanúsága szerint ? általában 1.000-1.300 válaszol. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GVI Konjunktúra Mutatója félévente jelenik meg. Az index kiszámításánál a jelenlegi és a következő hat hónapban várható üzleti helyzetet (súlyok rendre: 0,1 és 0,2) és vállalati jövedelmezőséget (0,1; 0,2), valamint a megrendelések (0,2), a gép- (0,1) és az építési (0,1) beruházások következő fél évre várt alakulását veszik figyelembe. A felmérés több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden év áprilisában és októberében. A 2010-es áprilisi felvételre a megkeresett vállalkozások közül 1.640 cég válaszolt.

Fogyasztói bizalmi indexek

A fogyasztói bizalmi index a lakosság konjunktúrával kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A fogyasztói várakozások (várt vásárlási hangulat, hajlandóság) ingadozása, ha kisebb-nagyobb késéssel is, de a gazdaság teljesítményére is érezhető hatást gyakorol. Nem véletlen, hogy a fogyasztói bizalmi indexek világszerte a leginkább figyelemmel kísért indikátorok közé tartoznak.  Érdekesség, hogy a fogyasztói bizalmi indexek atyjának a magyar születésű amerikai pszichológust, George Katonát tartják. A magyar fogyasztói index ?piaca? kétszereplős. A GKI Gazdaságkutató Zrt. havonta teszi közzé 1000 fős telefonos felmérésének eredményét. A GKI felmérése az Európai Unió szinten harmonizált módszertant követ. Havonta 12, illetve negyedévente további 3 kérdést tesznek fel (Bodnár, 2010). A GfK Hungária a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE) közösen 500 fős mintán negyedévente végez 30 kérdésből álló felmérést. A Gfk-BCE és a GKI indexének kérdőívei között nagy a hasonlóság. Az index számításának alapjául szolgáló kérdések a következő területeket ölelik fel: (1) háztartások jelenlegi és várt pénzügyi helyzete, várható megtakarítás; (2) nagy értékű cikkek vásárlása; (3) ország általános és várt gazdasági helyzete (pl. foglalkoztatottság, infláció).

Feldolgozóipari bizalmi indexek

A feldolgozóipari konjunktúra indexek mögötti feltételezés szerint a piaci környezet változását a vállalatok beszerzési, készletezési és termelési döntései jelzik. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) mellett a GKI Gazdaságkutató Zrt. készít havi értékelést a termelő vállalatok körében érvényesülő trendekről. Az MLBKT Beszerzési menedzser indexe (BMI) nemzetközi módszertan alapján készül 1995 szeptembere óta. Hasonló múltra tekint vissza az 1996-ban indult GKI ipari bizalmi index is.

A két mutató mögötti kérdőív jelentősen eltér egymástól. Az MLBKT kérdőíve 15 kérdést tartalmaz. A kérdéseket havonta 100 vállalat panelmintáján kérdezik le. A kérdések a vállalat általános jellemzői (iparág, telephely, létszám, árbevétel) mellett termelésre, rendelésállományra, beszerzésre, készletekre, árakra, szállítók átfutási idejére, hiányra, értékesítésre és foglalkoztatásra vonatkoznak. Az egyes területeken a folyó hónap és a megelőző hónap értékeit háromfokozatú skálán (magasabb, változatlan, alacsonyabb) hasonlítják össze. A GKI kérdőívében 11 havonta és 9 negyedévente lekérdezésre kerülő kérdés van. Az abszolút számok (pl. létszám) mellett jellemzően itt is a trendek iránya számít (nő, változatlan, csökken). A kérdőív az elmúlt időszak (3 hónap), a jelenlegi és a várakozások szerinti vállalati teljesítmény mellett a makrogazdasági kilátásokat is érinti. Az általános vállalati jellemzőkön túl a havi kérdések a gazdasági kilátásra, a termelésre, a rendelésállományra, a készletekre, a várható árakra és a foglalkoztatotti létszámra (várhatóra is) vonatkoznak. A negyedéves kérdések a kapacitáskihasználtságot és -bővítést, a belföldi és (várható) export versenyhelyzetet értékelik.

Mind a BMI, mind az ipari bizalmi index számítása során csak néhány kérdést használnak fel a kérdőívekből. De a kérdések tartalma és eltérő időbeli irányultsága előre vetíti, hogy a két mutató, azaz az úgynevezett kompozit indexek tartalma jelentősen eltér.

A BMI a vállalatok ?követett? magatartásának változását tükrözi. A folyó és a megelőző hónap közötti elmozdulás irányának megállapításával ?pillanatképet? ad a termelő vállalatok havi teljesítményének alakulásáról. Az index öt tétel súlyozott átlaga: új rendelések (0,3); termelési mennyiség (0,25); foglalkoztatás (0,2); szállítási átfutási idő (0,15); vásárolt készletek (0,1). A BMI 50 pont feletti értéke a feldolgozóipari tevékenységek fellendülése, 50 pont alatti értéke a recesszió irányába való elmozdulásra utal. Az index a felmérést követő hónap első munkanapján jelenik meg.

Az ipari bizalmi index az elmúlt időszak teljesítményét és a termelő cégek kilátásait ötvözi. Az ipari bizalmi indexbe egyenlő súllyal kerül bele a következő három hónap termelési kilátása; az adott időszakban szokásos rendelésállomány szintje és a saját termelésű készletek szintje. Értéke +100, ha minden válaszadó pozitív és -100, ha minden válaszadó negatív véleményt fogalmaz meg. A mutató pozitív értékelése a várható fejlődésére utal, negatív értéke a visszaesést jelzi. Az index a lekérdezést követő hónap közepén jelenik meg (12-17. között). A két index összehasonlítását a 2. táblázatban foglaltuk össze.

Ha szereténé elolvasni a teljes cikket, kérjük, adja meg adatait!

Név:


E-mail:

Automatikus válaszlevélben küldjük el Önnek a cikket!

Adjon visszajelzést!