Logisztikai és beszerzési tréningek
Az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) a logisztikai oktatás-képzés problémáit feltáró kutatást -, a Munkaerőpiaci Alap terhére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) által kiírt pályázat nyerteseként - 2009 októbere és 2010 áprilisa között végezte el.

A logisztikai képzés hazai problémái ? foglalkoztatottság vs foglalkoztathatóság?

Az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) a logisztikai oktatás-képzés problémáit feltáró kutatást -, a Munkaerőpiaci Alap terhére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) által kiírt pályázat nyerteseként – 2009 októbere és 2010 áprilisa között végezte el.

A KUTATÁS CÉLJA egyrészt az volt, hogy feltárja a magyarországi logisztikai szakképzés, felnőttképzés és felsőoktatás problémáit ? főként a vállalati igények tükrében, másrészt hogy javaslatokat fogalmazzon meg a hazai logisztikai oktatás-szakképzés fejlesztéséhez, és megalapozza a jogszabály-módosításokhoz szükséges döntéseket.

A kutatás kiterjedt az alábbi kérdések elemzésére:

  • munkaadói elvárások a végzettekkel szemben
  • mennyiségi és minőségi keresleti viszonyok beazonosítása
  • tipikus képzettség / munkakör / készség hiányok beazonosítása
  • kereslet-kínálati előrejelzések
  • nemzetközi benchmarkok, versenytársak szakképzettségi és kompetencia helyzete
  • az állami koordinációs mechanizmusban részt vevő szereplők jelentősége, szerepe.

?A MÓDSZERTANBAN újdonságnak számít az IFKA által kialakított ún. ?tükörkérdőíves felmérés?, amelynek lényege, hogy mind a kínálati oldal (oktatás), mind a keresleti oldal (foglalkoztatók) felmérését azonos struktúrájú kérdőívvel végeztük el, a kapott adatok összehasonlíthatósága és a piacon jelentkező egyensúlytalanságok azonosíthatósága érdekében? ? mondta el Dr. Bárdos Krisztina, az IFKA ügyvezető igazgatója, a kutatás vezetője.

A kutatás – módszertanát tekintve – kvantitatív és kvalitatív adatelemzésen alapult. A vizsgálat fókusza a szakirodalom, a statisztikák, a jogszabályi környezet, a vonatkozó államigazgatási szervezetek anyagainak feldolgozása, a foglalkoztatók logisztikai kompetenciák iránti keresletének, valamint az oktatási intézmények – mint szakember-utánpótlást biztosítók ? logisztikai kompetencia kínálatának vizsgálata és összehasonlítása volt.

?A felmérés alkalmas volt arra, hogy részletesen feltárjon olyan kompetenciacsoportokat és kompetenciákat, amelyekre kereslet van ugyan a vállalati oldalon, de az oktatási intézmények nem helyeznek fejlesztésükre kellő hangsúlyt. De olyan készségek és szakterületek is felszínre kerültek, amelyekre a képző intézmények bár nagyon odafigyelnek, a munkáltatók szemszögéből mégsem számítanak kiemelten fontosnak? ? nyilatkozta Mondovics János, az IFKA-LFK ügyvezető igazgatója, aki a kutatás szakmai támogatásában működött közre.

A VIZSGÁLT MINTA ELEMSZÁMÁT az IKFA úgy bővítette az eredeti kiíráshoz képest, hogy alkalmas legyen a megbízható hazai helyzetkép felállítására. Összesen 372 foglalkozástípust vizsgáltak 56 logisztikai szolgáltató illetve nem logisztikai főtevékenységet folytató nagyvállalatnál, valamint 52 oktatási intézmény 91 képzési formáját elemezték, közel 100 kompetenciát vizsgálva.

A KUTATÁSI KÉRDÉSEK közül néhány:

  1. Mennyire van összhang a logisztikai oktatás, szakképzés és a munkáltatói elvárások között szaktudás, kompetencia és attitűd szintjén?
  2. Felállítható-e egy dinamikus modell az oktatás-szakképzés és munkáltatói elvárások rendszeres összehangolására? (kereslet-kínálat; mennyiség-minőség, hiányszakmák, hiánykompetenciák)
  3. Hogyan biztosítható a rendszeres egyeztetés a kínálati és keresleti oldal között a változó elvárásoknak a képzési tematikába történő integrálása érdekében?
  4. Hogyan oldható meg a stratégiaalkotók bevonása az összhangteremtés folyamatába?
  5. Előrejelezhetőek-e, és ha igen, hogyan, a logisztikai munkaerő-keresletre vonatkozó legfontosabb mutatószámok? Az előrejelzés differenciálható-e ágazati, térségi mutatók alapján?
  6. Melyek azok a feszültségek, amelyek jelentkeznek a logisztikai munkaerő-piaci kereslet és oktatási kínálat, valamint a fejlesztő beavatkozások terén? Milyen érdekkonfliktusok tárhatók fel?
  7. Feltárhatóak-e a logisztikai foglalkoztatás legfontosabb jellemzői regionális és ágazati szinten? Vannak-e, és ha igen, melyek azok a tényezők, amelyek a térségek és ágazatok foglalkoztatási szerkezetét befolyásolják a logisztikai szakmák terén?

?A KUTATÁSI MEGÁLLAPOÍTÁSOKAT ÉS JAVASLATOKAT három nagy csoportba gyűjtöttük? ? számolt be Dr. Bárdos Krisztina a kutatás eredményeiről. – ?Az első csoportba olyan általános megállapítások és javaslatok kerültek, amelyek a tanulmány további kiterjeszthetőségére és hasznára vonatkoznak, és amelyek a logisztikai munkaerő-piaci kereslet és kínálat magasabb szintű összehangolását célozzák. A második csoport a központi koordinációra vonatkozó megállapításokat tartalmazza, míg a harmadik az oktatás szerkezetét, minőségi garanciáit járja körül.?

A SZÁMOS ÉRDEKES MEGÁLLAPÍTÁS közül csak néhány példa:

Általános megállapítások, javaslatok
  • Fontos lenne olyan ? ciklikus alapokon nyugvó, az elkészített kutatáshoz hasonló – felmérések végzése, amelyek folyamatosan monitorozzák a piacot, és mind a központi szervezeteknek, mind az oktatási intézményeknek visszacsatolást adnak a piaci igényekről.
Az állami koordinációra vonatkozó megállapítások, javaslatok
  • Jelenleg széttagolt, illetve nem tisztázott a hazai logisztika felügyelete, nem létezik az egyes irányító hatóságok között egy összhangot teremtő szerv. Ez a körülmény hatást gyakorol a képzések színvonalára, összetételére és felügyeletére is. A probléma nagyban kiküszöbölhető lenne egy tárcaközi bizottság felállításával vagy egy koordináló szervezet létrehozásával.
  • Nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi adatjelentési rendszer nem alkalmas a hazai képzések kínálatának kellő mélységű feltérképezésére, éppúgy, ahogy a FEOR számrendszer is idejétmúlt kategóriákkal dolgozik. A felsőoktatásban megoldásként javasolható, hogy a képző intézményeknek szak helyett szakirányú bontásban történő lejelentési kötelezettsége legyen.
  • Az államilag finanszírozott képzéseknél felszínre került, hogy az érintettek nincsenek érdekeltté téve az állami pénzek hatékony felhasználásában, jelenleg pl. nincsen szankcionálva a képzésből kiesők rossz teljesítménye (pl. az oktatási díj visszafizetésének kötelezettségével).
Az oktatásra vonatkozó felvetések
  • Sok esetben túlzott a felsőoktatás kibocsátása: nő a menedzserek száma, noha nagyobb szükség van a kétkezi pozíciókat betölteni képes, szakképzett emberekre.
  • A kompetenciarések elemzésével az OKJ-s logisztikai szakképesítésekkel kapcsolatban is komoly aggályok merültek fel: ezek alapján az oktatási tematikák és vizsgatételek időszakos korszerűsítésére lenne szükség, mivel a logisztika-releváns szakmai ismeretek folyamatosan bővülnek, változnak.
  • A nehezen betölthető állásokat, hiányszakmákat a felmérés elsősorban vidéken azonosította, pedig az új korszerű oktatási formák elterjesztésével ? e-learning, on-line konzultáció, stb ? a vidéki potenciális hallgatók számára is könnyedén elérhetővé válnának a logisztikai képzési formák.
  • A piacon erős gyakorlati, sok esetben specializált, műszaki ismeretekkel is rendelkező logisztikai szakemberekre van szükség. Ezt a következtetést a kompetencia-felmérés eredménye éppúgy alátámasztja, ahogy a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti rés elemzése: a szállítás ágazatán belül például a munkaerőhiányt mutató cégek aránya 2007-ben 20% volt, a többi gazdasági ágazatban jellemző 31-35%-hoz képest. Itt a cégek 58%-a folytatott belső képzést a kompetenciarések kiküszöbölése érdekében.
  • A vállalatok és a képző intézmények együttműködését célzó, logisztika-oktatás specifikus gyakorlati helyek kialakítására, központi ösztönzésére fenti megállapítás mellett, már a képzés során is nagy szükség lenne.

A témához kapcsolódóan az IFKA 2010. október 19-én tartott konferenciát, melynek előadásanyagai ide kattintva megtekinthetők.

A teljes kutatási összefoglaló

Adjon visszajelzést!