Logisztikai és beszerzési tréningek
Az áruellátással kapcsolatos megoldások még mindig nem képezik integráns részét egyetlen városfejlesztési tervnek, vagy divatosabb nevén stratégiának sem.

Budapesten city logisztika? Lehetséges!

Dr. Bóna Krisztián és Bakos András teljes cikke a Logisztikai Híradó XXI. évfolyamának 2. számában olvasható. A Logisztikai Híradó az MLBKT tagoknak szóló zárt terjesztésű szaklap. Ha szeretne hozzáférni a többi cikkhez, csatlakozzon az MLBKT tagjai közé.

Sok ideje, több fórumon, több csatornán keresztül erősen hallatjuk a hangunkat, azonban Magyarország nagyvárosainak (s ezen belül mindenképpen ki kell emelni Budapestet) az áruellátásával kapcsolatos megoldások még mindig nem képezik integráns részét egyetlen városfejlesztési tervnek, vagy divatosabb nevén stratégiának sem.

Fontosnak tartjuk mindenekelőtt tisztázni, hogy ma Magyarország egyetlen nagyvárosában sem működik klasszikus értelemben vett komplex city logisztikai rendszermegoldás. Hogy mit is jelent a city logisztika, azzal terjedelmi korlátok miatt jelen cikkben hosszasan nem foglalkozunk. Most csupán egyetlen mondatban kifejezve értsük ez alatt mindazon logisztikai feladatok összességét, amely egy város áruellátásával, valamint a városban feleslegessé vált anyagok (hulladékok) kezelésével kapcsolatos. Kicsit zártabb értelemben a városközponti területekre fókuszálhatunk, de semmiképpen sem szabad elfelejteni a központi zónákon kívül eső területeket!

Hová fejlődtünk, hová tartunk?

Kialakulásuktól kezdve minden nagyváros nyersanyag behozatalra, ?importra? szorult a vidéktől, hiszen az alapvető termékeket jellemzően ott termelték. A városok egyik fő funkciója általában a kereskedelem volt, itt tömörültek céhekbe a különböző mesterségek művelői, itt cseréltek gazdát a távoli régiók termékei a vásárokban, illetve a koncentrált lakosság igényei is jóval nagyobb árusűrűséget követeltek meg. Világszerte huszonhat metropolisz lakossága haladja meg a tízmillió főt, hatvannégyé az ötmilliót és 483 az egymilliót. Budapest lakossága 1,7 millió fő (agglomerációval együtt kb. 2,5 millió), ami európai viszonylatban közepesnek mondható, de a városellátás így is rengeteg logisztikai problémát okoz.

Azon túl, hogy nap, mint nap több százezer ember ingázik az agglomeráció és a belső városrészek között, s ez a személyközlekedési rendszerek szempontjából jelentős kihívást jelent, nagyon fontos látni, hogy mindez áruellátási és hulladékkezelési szempontból is komoly terhet ró a fővárosra, amelyet tetszik, vagy nem, de kezelni kell. Ennek ellenére, érthető módon leginkább a személyközlekedési problémák megoldásának irányába tett lépések dominanciája észlelhető, az áruellátással és hulladékkezeléssel kapcsolatban pedig jellemzően csak tünetileg kezeli a problémákat a főváros (lásd teherforgalmi stratégia). Látni kell azonban azt, hogy ez komoly veszélyeket rejt magában a jövőre nézve, mivel a problémák a városellátás szempontjából kezdenek kezelhetetlen méreteket ölteni.

Nyilván nem csak a magyar főváros jár ebben a cipőben. Vannak olyan európai nagyvárosok, amelyek idejekorán felismerték a fenti helyzetből fakadó komoly veszélyeket és elindultak azon a meglehetősen hosszú és rögös úton, amely egy korszerű városellátási koncepció kifejlesztéséhez vezet. Felismerték, hogy csak ez adhat kielégítő megoldást hosszú távon, s így teremthető meg az a harmónia a város életében, amely a fenntarthatósági és élhetőségi elvekkel összhangban minden várostervező, vezető, s nem utolsó sorban a városi polgárok álma. Feltehető tehát a kérdés: Budapest miért nem ismeri fel végre? Sajnos elmondhatjuk, hogy idáig nem jó irányba haladtunk, és ezen az irányon sürgősen változtatni kell!

Lehetőségek és dilemmák

Igen vannak, hiszen alapvetően Budapest földrajzi elhelyezkedése jónak mondható. Kontinentális értelemben is, hiszen a pán-európai korridorok mentén található. Országosan tulajdonképpen megkerülhetetlen (ami egyben bizonyos értelemben negatívum is). A város fekvése is kedvező, hiszen keresztülszeli a Duna, amelyben city logisztikai szempontból világosan kirajzolódó lehetőségek mutatkoznak. City logisztikai irányelveket vizsgálva a főváros közúthálózatának sugaras jellege is hasznosnak mondható, azonban a körgyűrűk (a Nagykörút, a Róbert Károly ? Hungária ? Könyves Kálmán krt., és az M0-ás autóút) egyike sem teljes, ami jelentősen torzítja a közlekedési képet az ideális állapothoz képest. A közforgalmú közlekedési hálózat (pl. villamos vonalak, HÉV vonalak) szempontjából is sok pozitívumot lehetne felsorolni, amelyek city logisztikai célú kihasználása szintén ésszerű alternatíva lehet. A főváros bővelkedik a barna zónákban. Ezek bizonyos elemeinek city logisztikai szempontú hasznosítása kézenfekvő lehetőség. Vannak továbbá kiváló képességekkel rendelkező szakembereink, akik képesek újragondolni a fenti lehetőségekkel kapcsolatos kérdéseket, és képesek megtervezni, illetve lerakni egy korszerű városellátási koncepció alapjait.

Igen, de akkor (a forrásokon kívül) mi hiányzik? A rendszer, továbbá az a szemléletmód, amely egy egységes keretbe foglalja a fenti elemeket, illetve megteremti a fenntartható működtetés lehetőségét, kiegészítve a mindenkor szükséges forgalomtechnikai és jogi szabályozási keretekkel. Miért olyan nehéz feladat ez? Azért, mert a városokon belüli, fentebb megfogalmazott ellátási feladatok optimális megvalósításának a korszerű várostervezési trendekkel összhangban egészen más alapelvei, feltételei és szempontjai vannak, mint a hagyományos értelemben vett ellátási láncokban jelentkező logisztikai feladatok esetében. A korábban már megfogalmazott fenntarthatósági, környezetvédelmi stb. gondolatok ugyanis olyan speciális követelményeket támasztanak, amelyek egészen más logisztikai rendszertechnikai, technológiai és szervezési megközelítést igényelnek. Tipikus példa erre a ?milyen jó volna kitiltani (legalább) a városközpontokból a gépkocsikat (természetesen ebbe a tehergépkocsik is bele értendőek)? alapelv. Nyilvánvalóan látja mindenki, hogy bár ez tényleg rendkívül kedvező lenne környezetvédelmi, és város élhetőségi szempontból, de a megvalósítás csak úgy lehetséges, ha kitaláljuk, hogy a városközponti zónákban működő több száz üzlet ellátását (áru + hulladék) hogyan fogjuk ezután megoldani, azaz mi lesz az adekvát logisztikai rendszertechnikai alternatíva. A city logisztikai rendszermegoldások tehát egy egészen más üzleti modellt és ezzel együtt más gondolkodásmódot igényelnek. Nehéz például elfogadni egy beszállító vállalatnak azt, hogy más beszállítókkal közösen kell gondolkodni, közös logisztikai infrastruktúrát kell használni, hiszen jelenleg az ellátással kapcsolatos nehézségeket jellemzően egyedi módon kezelik, a beszállítók összefogása, a városellátási tevékenységek összehangolása általában szóba sem jön. Se szeri, se száma az előzőhöz hasonló problémákat felvonultató példáknak, egy azonban világos paradigmaváltásra van szükség a továbblépéshez az összes érdekelt oldaláról.

Megoldások

Ilyenek is vannak, de sajnos nem nálunk. Tanulni pedig nem szégyen, s a külföldi példák egyértelműen azt mutatják, hogy kézenfekvőnek tűnik a fent leírt probléma orvoslására szegmentálni a városellátási forgalmat, és valahol, esetleg több helyen is megszakítani azt. Ez megteremti a lehetőségét annak, hogy a városon kívül és belül is optimálisan megválasztott logisztikai technológiával (járművel, rakodóhelyi infrastruktúrával stb.) és szervezési módszerekkel támogassuk a városellátási feladatokat. Ezeken a helyeken ún. városi elosztó/konszolidációs központokat (VEK)[1] kell üzemeltetni, amelyek minden egészséges city logisztikai rendszer alapelemének tekinthetők. Itt történhet meg az áruk és a hulladékok kezelése (tárolás, komissiózás, szortírozás stb.), illetve az áruszállítási módok közötti váltás. Ezzel lehetőség nyílik a városellátási forgalom teljes konszolidálására. Képzeljük például el, hogy egy egyszerű kisboltba nem külön-külön járatokon érkezik meg az egyes beszállítóktól a tejtermék, a pékáru, a zöldség-gyümölcs, a szárazáru stb., hanem ezeket a beszállítók a VEK-be viszik, ahonnan konszolidált járatok szállítják tovább a kisboltokhoz az árukat, illetve üres menetben a hulladékokat és a göngyölegeket gyűjtik vissza.

City logisztikaMindehhez azonban szükség van a city logisztikai rendszer résztvevőinek szabályozott keretek közötti, kölcsönös előnyökön alapuló hatékony együttműködésére. Viszonylag kevés szó esik arról is, hogy milyen résztvevőket integrál magába egy korszerű city logisztikai koncepció. A rendszer felhasználói a beszállítók, illetve a városban működő kereskedők és szolgáltatók, üzemeltetői logisztikai szolgáltatók, a működés fenntarthatóságát pedig a mindenkori városi önkormányzat biztosítja.

A következő alapkérdés a városi szállítási rendszer, illetve az ehhez kapcsolódó rakodóhelyi infrastruktúra kialakításával kapcsolatos. A megoldási lehetőségek tekintetében számos bevált technológiai alternatíva létezik, amelyek összeegyeztethetők a városok környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseivel. Ezeknek a rendszereknek kihagyhatatlan elemei az igénypontokkal való kapcsolatot megteremtő alacsony, illetve zéró emissziójú kisáru szállító járművek, illetve a városon belüli nagyobb volumenek összefogására alkalmas szállítási módok közül a vízi, illetve kötöttpályás (pl. villamos) megoldások. Nem szabad továbbá megfeledkezni azokról a városon belüli átrakó pontokról, ahol az egyes szállítási módok közötti gyors átrakás, dokkolás megvalósítható. A külföldi gyakorlatot tekintve számos példát lehet felsorolni a fentiek megvalósítására.

A munka szakmai tartalma kapcsolódik a “Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen” c. projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az ÚMFT TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 programja támogatja.

 

Dr. Bóna Krisztián és Bakos András


[1] Az angolszász szakirodalom Urban Consolidation Centre (UCC), esetleg Urban Distribution Centre (UDC) néven említi a gateway koncepció ezen csomópontjait.

A teljes cikk a Logisztikai Híradó XXI. évfolyamának 2. számában olvasható. A Logisztikai Híradó az MLBKT tagoknak szóló zárt terjesztésű szaklap. Ha szeretne hozzáférni a többi cikkhez, csatlakozzon az MLBKT tagjai közé.

Adjon visszajelzést!