Napjaink logisztikai tendenciái azt mutatják, hogy a megbízók egyre kisebb méretű és tömegű küldeményeket szeretnének eljuttatni címzettjeiknek egyre nagyobb gyakorisággal és egyre gyorsabban. Erre a klasszikus szállítmányozói gyűjtőforgalomban való árueljuttatás ma már nem minden esetben jelent tökéletes megoldást.

Gyűjtőszállítmányozás KEP-színvonalon: Utópia vagy a jövő?

courier-ontimeA teljes cikk a Logisztikai Híradó XXI. évfolyamának 2. számában olvasható. A Logisztikai Híradó az MLBKT tagoknak szóló zárt terjesztésű szaklap. Ha szeretne hozzáférni a többi cikkhez, csatlakozzon az MLBKT tagjai közé.

Napjaink logisztikai tendenciái azt mutatják, hogy a megbízók egyre kisebb méretű és tömegű küldeményeket szeretnének eljuttatni címzettjeiknek egyre nagyobb gyakorisággal és egyre gyorsabban.  Erre a klasszikus szállítmányozói gyűjtőforgalomban való árueljuttatás ma már nem minden esetben jelent tökéletes megoldást, mert a megbízók egyre inkább elvárják a rövidebb átfutási időket, a háztól házig történő szállítást, valamint gyakran egy sor olyan kiegészítő szolgáltatást, melyek idáig elsősorban a nagy nemzetközi kurír-, expressz- és kiscsomag szolgálatok szolgáltatási palettáján szerepeltek. A kereslet által támasztott követelményekhez szükségszerűen alkalmazkodniuk kell a kisebb szállítmányozóknak a talpon maradás érdekében, melyhez jó lehetőség az összefogás más szállítmányozókkal, azaz kooperációk és hálózatok kialakítása. Ebben a szervezeti és szervezési formában, próbálják felvenni a versenyt a piacon náluk jóval tőkeerősebb vetélytársaikkal.

Új trendek a gyűjtőszállítmányozásban

A klasszikus szállítmányozói gyűjtőforgalomban az egyes szállítmányozók maguk határozzák meg, mekkora alsó illetve felső súlyhatárral szállítanak darabárut. Az alsó határ általában 30-50 kg, a felső pedig 3000-3500 kg között van. Ezek a határok nem túlságosan szigorúak, gyakran egyedi megállapodás tárgyát is képezik. Éppen emiatt az alsó határintervallumba illetve az alá eső darabáru küldemények piacán jelen vannak a mai napig meghatározó és a szektorban erős versenyt diktáló szereplők, a kurír-, expressz-, kiscsomag- és postaszolgáltatók (röviden: KEP-szolgáltatók).

Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak egymás között is vannak átfedéseik, a határok egyre inkább elmosódnak, a súlyintervallumok által képzett szegmensekhez nem lehet egyértelműen hozzárendelni a klasszikus kurír- expressz- vagy csomagszolgálat megnevezéseket.

A KEP-szolgáltatók azon képviselői, akik elsőként voltak képesek e szolgáltatások nyújtására, az úgynevezett integrátorok. Az integrátorok nemzetközi hálózataikat világszerte tovább építik és bővítik, üzleti területeiket logisztikai mellékszolgáltatásokkal szélesítik. Képesek arra is, hogy szolgáltatásaikat a feladótól a címzettig, egy kézben menedzseljék. Az eddigi KEP-szolgáltatásokra részben jellemző súly- és méretkorlátozások fokozatos vagy teljes feloldása valamint az említett határok vékonyodása révén átfedésbe kerülnek a gyűjtőszállítmányozók tevékenységeivel, fokozva ezzel a piaci versenyt1.

Az integrátorok legfőbb erőssége a gyorsaságban rejlik, míg a gyűjtőszállítmányozók, bár hosszabb átfutási idő alatt, de nagyobb küldemények eljuttatását végzik. A két szereplő tehát úgy tudja szolgáltatásait fejleszteni és magának szélesebb megbízói kört kialakítani, ha területeiket ?közelítik? egymáshoz, azaz, ha a gyűjtőszállítmányozók a gyorsabb eljuttatás, az integrátorok pedig nagyobb áruk továbbításának piacára lépnek be.

Ezt a lehetőséget mindkét fél fel is ismerte, a továbbiakban a gyűjtőforgalmat bonyolító, leginkább kis- és középvállalkozási formában működő szállítmányozók oldaláról vizsgálom a jelenséget, akik a logisztikai szolgáltatások új minőségi tényezőinek megfelelve igyekeznek felvenni a versenyt a multinacionális integrátorokkal.

Változások a szállítmányozás piacán

A keresleti oldal, azaz a megbízók, vevők igényeinek alakulását napjaink logisztikai tendenciái határozzák meg, amelyek alapvetően a globalizáció folyamataiból erednek:

  • termelés: tömeggyártás helyett tömeges testreszabás gyakorlata ? gyártási szakaszok késleltetése, szakaszok közötti többszöri, gyakoribb átszállítás
  • rendelési mennyiségek csökkenése ? rendelések számának növekedése
  • üzleti kapcsolatok nemzetközi szintű fejlődése ? adásvétel egymástól távoli földrajzi pontok között, szállítási távolságok megnövekedése
  • idő szerepe ? a késések gyárak, üzemek, termelő egységek leállását, a termékelérhetőség korlátozottsága miatt a kiszolgálási színvonal csökkenéséhez, üzleti tranzakciók meghiúsulásához, kapcsolatok megromlásához vezethetnek
  • megbízhatóság, rendelkezésre állás ? információ iránti fokozott igény, amely a megbízók számára üzleti értékkel bírhat
  • alapszolgáltatásokra épülő kiegészítő szolgáltatások ? igény komplett logisztikai szolgáltatás-csomagok iránt.

A tendenciákból és a hozzájuk kapcsolódó elvárásokból megállapítható, hogy a piaci változások a vállaltok stratégiáját is befolyásolják, új kihívások elé állítják a cégek vezetését. A vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell a versenyképesség megőrzése, ? vagy kedvezőtlenebb piaci pozíció esetén ? a talpon maradás érdekében.

Egy lehetséges válasz a változásokra ? hálózatosodás

A kis- és középvállalkozások számára az összefogás tűnik az egyik legkézenfekvőbb megoldási lehetőségnek, hiszen egyedül önmagában több okból sem volna képes olyan kiterjedt szolgáltatások nyújtására, mint integrátor versenytársai.

Felmerül a kérdés, hogy egy globális szinten azonos piacon működő, egymással alapvetően versenyhelyzetben lévő vállalatok miért kezdenének együttműködésbe, közös célokat miért tűznének ki?

Az intenzív versenykörnyezetben jelentkező, gyakran korlátozott pénzügyi lehetőségeket tekintem a kis- és középvállalkozási formában működő szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók hálózatba, kooperációba vagy stratégiai szövetségbe tömörülése elsődleges motivációjának. A darabárupiacon a gyűjtőszállítmányozókat kooperációra késztető közös cél az agresszívan terjeszkedő multinacionális integrátorokkal szembeni versenyképesség, piaci pozíció fenntartása, ezért ezek a kooperációk versenyt megőrző szövetségek. A gyűjtőszolgáltatásokat kínáló szállítmányozók a hálózatba kapcsolódással egyenkénti piaci erejüknél nagyobb befolyásra tudnak szert tenni, valamint olyan piacokat is el tudnak érni, amelyeket önállóan talán sohasem lennének képesek meghódítani. A hálózatok tulajdonképpen helyettesítik a szervezeti terjeszkedés által egyébként megkövetelt beruházásokat, hiszen a partnerek egymástól távoli piacokon vannak jelen, így közvetve gyakorlatilag mindenhol, ahol a tagok működnek. Teljesül tehát a logisztikai keresletet befolyásoló, megbízók részéről megnyilvánuló teljes lefedettség valamint a háztól házig való szállítás igénye. Ebből fakadóan a szállítmányozói kooperáció képes felvenni a versenyt az integrátorokkal a kiterjedt elérhetőség területén. A csatlakozás sok új kapcsolat születését jelenti, melyeken keresztül az egyes vállalatok tevékenysége hatékonyabbá válhat. Termékeik, szolgáltatásaik kiterjeszthetőek, szélesebb vevőkör kiszolgálása és a minőség egyenletes fenntartása is elérhető. A szállítmányozók esetében az átfutási idők az együttműködésnek köszönhetően kalkulálhatóvá, tervezhetővé válnak. Ezáltal a gazdag termékportfoliót felvonultató multinacionális vállalatokkal szemben a szolgáltatások száma és minősége területén is felvehető a verseny. Az egymás közötti kommunikáció és információcsere támogató szerepe révén a partnerek képesek tanulni egymástól, így olyan problémák megoldása is lehetővé válik, amelyek azelőtt leküzdhetetlenek voltak. A kutatásra és fejlesztésre fordított összegek egy része így megtakaríthatóvá válhat, és a kisebb vállalkozások számára is megnyílik az út a folyamatbeli vagy akár szervezeti fejlesztések felé.

A kooperációk tehát a multinacionális, egy kézben lévő vállalatokkal szemben igyekeznek felvenni a versenyt helyettesítő termékek és szolgáltatások előállításával, legalább azonos választék, minőség és kiszolgálási szint nyújtása mellett. A gyűjtőforgalmat bonyolító szállítmányozók stratégiai szövetségének konkrét megnyilvánulási formája a darabáru-kooperáció vagy darabáru-hálózat2.

A darabáru-kooperációk árufuvarozási rendszere

A megfelelő működési struktúra kialakítása érdekében árueljuttatási folyamatok optimalizálása, rendszerbe foglalása vált szükségessé, melyhez a tagok klasszikus szállítmányozói gyűjtőforgalmát is hozzá kellett igazítani. Ezt a hub-and-spoke típusú árufuvarozási rendszerek kiterjesztésével, külföldi partnerek gyűjtőforgalmi sajátosságokkal is jellemezhető bekapcsolásával, azaz gyűjtőhálózatok kialakításával teremtették meg a kis szállítmányozók Európában. A gyűjtőhálózat sok hasonlóságot mutat a klasszikus gyűjtőforgalommal, hiszen országhatárokon átívelő kapcsolatok, menetrendszerű járatindítások jellemzik, az indító és fogadó depók (melyek megfeleltethetők a partnerek raktárainak) gyűjtő- és elosztópontokként funkcionálnak. Ugyanakkor el is térnek attól, mert a hálózatokban jellemzően kétszintű hub-and-spoke struktúra, azaz központi és regionális hub-ok (átrakó raktárak) működnek, amelyekben a küldemények a célrelációknak megfelelően szortírozva többször is átrakásra kerülnek, és az egyes partnerországok akár másik külföldi partnernek címzett küldeményeket is továbbíthatnak.

A kooperáció tagjai, a gyűjtőszállítmányozók standard termékként 24 órás eljuttatást kínálnak az ipari területek, nagyvárosok és vonzáskörzetükben, míg az úgynevezett ?peremterületeken? 48 órás átfutási időt garantálnak. Ezzel a megoldással versenyképessé válnak a KEP-szolgáltatásokat nyújtó szállítmányozókkal szemben3.

Bujtás Noémi – BCE, Vállalatgazdaságtan Intézet

A szervezeti, működési jellemzőkről és a gyűjtőhálózatok jövőbeli kilátásairól is többet megtudhatnak a teljes cikkből, ami a Logisztikai Híradó XXI. évfolyamának 2. számában olvasható. A Logisztikai Híradó az MLBKT tagoknak szóló zárt terjesztésű szaklap. Ha szeretne hozzáférni a többi cikkhez, csatlakozzon az MLBKT tagjai közé.


Címek és források:

Helmke, Christoph (2005): Der Markt für Paket- und Expressdienste. Disszertáció, Universität Kassel, Fachbereit Wirtschaftwissenschaften, http://deposit.ddb.de/cgi-bin/dokserv?idn=982417373&dok_var=d1&dok_ext=pdf&filename=982417373.pdf#page=254,

1. Ábra: Szállítmányozó / Integrátor verseny-mátrix (Forrás: Bjelicic nyomán, idézi Gleißner ? Femerling, 2008)

1 (Gleißner ? Femerling, 2008)

Dr. Gleißner, Harald ? Dr. J. Femerling, Christian (2008): Logistik: Grundlagen, Übungen, Fachbeispiele. Betriebswirtschaftlicher Verlag Dr. Th. Gabler, GWV Fachverlage GmbH, Wiesbaden

2 (Albers, 2009)

Albers, Sascha ? Reihlen, Markus (2009): Management integrierter Verschöpfungsnetzwerke. Kölner Wissenschaftsverlag, Köln

3 (Vahrenkamp, 2005)

Vahrenkamp, Richard (2005): Logistik: Management und Strategien. Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München

Adjon visszajelzést!