Tavaly elkezdődött a gazdaság elvárásainak nem megfelelő tartalmú és struktúrájú szakképzés nagyszabású átalakítása. A folyamatban lévő fejlesztőmunka hamarosan érinteni fogja a logisztikai képzéseket is. A változások okairól, körülményeiről és a fejlesztőmunkáról Szabó Bálintot, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási igazgató-helyettesét kérdeztük.

Megújuló szakképzések- interjú Szabó Bálinttal, a MKIK oktatási igazgató-helyettesével

Tavaly elkezdődött a gazdaság elvárásainak nem megfelelő tartalmú és struktúrájú szakképzés nagyszabású átalakítása. A cél a magyar duális szakképzés kialakítása. A folyamatban lévő fejlesztőmunka hamarosan érinteni fogja a logisztikai képzéseket (logisztikai ügyintéző és raktáros), s így a leendő beiskolázó vállalatokat, tanulni vágyókat is.

A változások okairól, körülményeiről és a fejlesztőmunkáról Szabó Bálintot, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási igazgató-helyettesét kérdeztük.

Szabó Bálint, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási igazgató-helyetteseHonnan indult a szakképzés átalakításának igénye és hogyan került ez a feladat a Kamarához?

2004-ben az Oktatási Minisztérium és az MKIK 16 szakképesítéssel kapcsolatosan kötött megállapodást a szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) felülvizsgálatára, majd újabb feladatok is kerültek kamarai hatáskörbe: szintmérő vizsgák, szakmai vizsgáztatás felügyelete, elnöki delegálás. 2008-ban aztán újabb szakképesítésekkel bővült a sor. Ezek a szakképesítések főleg a gyakorlatot igénylő, keresett vagy hiányszakmák voltak.

2010 őszén keret megállapodást kötött a Kamara a miniszterelnökkel, majd a Nemzetgazdasági Minisztériummal (csak az egy minisztériumos, NGM-hez tartozó szakképesítések sorsáról), így további 99 szakképesítés került az MKIK-hoz, vagyis összesen 125, de ez a rész-szakképesítésekkel, elágazásokkal, ráépülésekkel együtt valójában 343 képesítést jelent.

A legfontosabb kamarai feladatok: a szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálata és fejlesztése, központi tananyag felülvizsgálata és fejlesztése, vizsgaelnöki felkérés és delegálás, országos szakmai versenyek szervezése, valamint a Euroskill és Worldskill versenyek gondozása.

Mi volt az oka, hogy ilyen komoly fejlesztőmunkára volt szükség?

A gondozásunkba került szakképesítések esetében sok volt a szakmai tartalom deficit, alacsonyak voltak a gyakorlati óraszámok, kezelhetetlen volt már a modulok nagy száma és a vizsgarendszer, valamint szükség volt az iskolarendszerű oktatás és a felnőttképzés közti helyes arányok felállítására is.

Melyek a legfontosabb változások?

A duális szakképzés szellemében megemeltük a gyakorlati órák számát, ami a korábbihoz képest 50 %-os emelkedést jelent. Az első évfolyamban a közismereti tárgyak mellett a szakmai ismeretekhez kötődő gyakorlatot tanműhelyben (lehet gazdálkodói is) töltik a tanulók. A második és harmadik évfolyamban pedig egyre csökken a közismereti tárgyak óraszáma a gyakorlati órák javára, amelyek tanuló szerződés keretében végezhetők a gazdálkodónál.

Kiemelendő, hogy 6 modulban lett maximalizálva az SZVK-ban a modulok száma, ezt nem haladhatja meg egyetlen módosított szakképesítésé sem. Az iskolai rendszerű képzés és a felnőttképzés összhangja érdekében pedig meghatároztuk azt a minimum óraszámot, amelynél nem lehet kevesebb a felnőttképzésben tanuló képzésben eltöltött ideje. Ez a mutatószám az OKJ-ban előírt óraszám 40 %-a minden szakképesítés esetében.

Továbbá kiiktattuk a képzésekben megjelenő duplikációkat, fokozottan figyeltünk az átfedésekre. Előírtuk és újragondoltuk a gyakorlati képzések helyszíni feltételeit, beépítettük az új technikák, technológiák ismeretét a tananyagba.

Milyen pozitív eredményt várnak ezektől a fejlesztésektől?

Szeretnénk, ha az újonnan létrejövő rendszer tartalmában és szerkezetének köszönhetően is piacképesebb, korszerűbb szaktudást nyújtana a képzésben résztvevőknek, s ha a jelenlegi 23 %-ról 30-35 %-ra növekedne a szakképzésben résztvevők száma.

Szeretnénk, ha a jelenlegi 9000 vállalat helyett jóval többen vennének részt a tanulók gyakorlati képzésében. Javaslatokat tettünk arra, hogy az új rendszer ezt is elősegítse az adminisztrációs terhek csökkentésével, a különböző adókedvezmények nyújtásával, normatívák felállításával, vagyis szükséges ennek a jelenlegi rendszernek pénzügyi, jogszabályi, adminisztratív és gazdasági hátterét, következményeit is újragondolni. A fent említett előnyökön túl az is pozitívumként említendő, hogy az új rendszerben majd a tanuló több időt tölt el a gyakorlatát biztosító vállalatnál, vagyis hasznosabb tevékenységet végezhet az adott gazdasági szereplőnél.

Első körben 48 szakképesítést vizsgáltak meg és dolgoztak át. Mi alapján kerültek képesítések ebbe az első körbe?

A munkaerőpiacon legfontosabb szakmák, vizsgázók száma szempontok alapján kezdtünk neki éppen ennek a 48 képesítés felülvizsgálatának, majd átdolgozásának. A szakmai vizsgakövetelmények, központi tananyag kérdésében (3-as szintkódú képesítések, amelyek az közép szintű képesítéseket jelölik és az 5-ös szintkódúak, amelyek közép, emelt és felső szintű képesítéseket jelölnek) vizsgáltuk meg és dolgoztuk át a képesítéseket. A 3-as szintkódúaknál jelentett ez elsősorban a szerkezeti átalakítást, vonta maga után szakképesítések megszűnését, óraszámbeli változásokat a tartalmi változáson túl, míg ez a munka az 5-ös szintkódúaknál csak tartalmi változást jelentett.

Hogyan zajlott a fejlesztőmunka? Kik vettek részt benne?

184 szakértő fejlesztő vett részt a 48 szakképesítés fejlesztőmunkájában. Szakmai érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket, jelentős gazdasági szereplőket vontunk be a munkába, szakmai szövetségeket, TISZK-eket kerestünk meg, s ők javasoltak szakértőket a feladatra. Számukra tájékoztatót, majd felkészítést szerveztünk a munka megkezdése előtt.

A fejlesztők csoportokban dolgoztak. Szakmai vizsgakövetelmények esetén 3 fő (2 fő a gazdaságból, valamint 1 fő fejlesztőpedagógus), központi tananyag esetén 4 fő (2 fő a gazdaságból, 2 fő fejlesztőpedagógus) vett részt a munkában. Az oktatásfejlesztés során a rendelkezésre álló statisztikák, felmérések, és maguk a gazdasági szereplők mindennapi tapasztalatai nyújtottak szakmai alapot az átdolgozáshoz. A tételek (írásbeli, szóbeli, interaktív tételek) vizsgálata, kidolgozása is erre a csapatra vár majd.

Az így elkészült anyagot leadás előtt, 2011. április 6-16 között nyilvánosságra bocsájtottuk, az Interneten keresztül társadalmi egyeztetésre került sor, s az így beérkezett javaslatok, megjegyzések is beépítésre kerülhettek a minisztériumnak beadott anyagban.

Amennyiben a minisztérium elfogadja a fejlesztéseket, akkor már akár 2011 szeptemberétől be lesz vezetve az új rendszer. A fenntartó önkormányzatok segítsége meghatározó elem lesz az új modern 3 éves szakképzés szeptemberi bevezetésében ennél a 48 szakképesítésnél.

Mikor kerül sor a logisztikai szakmát legjobban érdeklő két szakképesítés, a logisztikai ügyintéző és a raktáros képzések átalakítására?

A fejlesztőmunkát folyamatosan végezzük, várhatóan a második körben ennek átalakítására is sor kerül, amelyhez szívesen vesszük a szakmai szervezetek, érdekképviseletek segítségét.

Az MLBKT mind szóban, mind írásban jelezte a Magyar kereskedelmi és Iparkamarának, hogy a logisztikát érintő szakképesítések átalakításakor szívesen vállal fejlesztőmunkát.

Hajas Gabriella
oktatási vezető, MLBKT

Egy hozzászólás.

  1. Ha az MLBKT (vagyis a logisztikai szakma) részvételi ajánlatát valóban szívesen fogadja az OKJ továbbfejlesztésén dolgozó MKIK, úgy reméljük, hogy nem csak az oktatás területén szerzett szakmai tapasztalatainkat is a szakképzést fejlesztők rendelkezésére bocsássuk! Ami – az én értelemzésemben – azt jelenti, hogy az MLBKT tagozatai és tagjai is sajátos részt vállalhatnak e munkában.

Adjon visszajelzést!