Logisztikai és beszerzési tréningek
Célunk a konferenciával az volt, hogy ugorjunk egyet az időben, és próbáljuk körvonalazni a logisztika alakulását, jövőjét a következő tíz-húsz évben. Ekkora ugrás nem sikerült, úgy tűnt, hogy a résztvevő szakemberek ? talán az elmúlt válságos időszak hatására ? inkább rövidebb távra néztek előre.

Next Practice ? Beszámoló a konferenciáról egy résztvevő szemüvegén keresztül

Déri András

Nehéz helyzetben van az, aki egy konferencia összefoglalására vállalkozik (vagy szelíd erőszakkal felkérik erre). Két utat választhat: ismerteti az előadások rövid tartalmát azok sorrendjében, vagy megpróbálja ? mint egy a résztvevők közül ? összefoglalni, hogy számára melyek voltak a legfontosabb témák és megállapítások, vállalva a szubjektivitás minden hátrányát. Maradjunk ennél, és élvezzük ennek ?a nem sok ? előnyét.

Kezdjük az elején: célunk a konferenciával az volt, hogy ugorjunk egyet az időben, és ? neves magyar és külföldi előadók segítségével ? próbáljuk előadásaikkal és a kerekasztal beszélgetésekkel körvonalazni a logisztika (és/vagy ellátási láncok ? kinek-kinek tetszése szerint) alakulását, jövőjét a következő tíz-húsz évben. (Említsük meg itt Karika Attila nevét, akinek a ?next practice? fogalmának magyarországi bevezetése köszönhető – C. K. Prahalad utan). Ekkora ugrás nem sikerült, úgy tűnt, hogy a résztvevő szakemberek ? talán az elmúlt válságos időszak hatására ? inkább rövidebb távra néztek előre.

Next Practice konferencia - Kürtfalvi Ákos fotójaÚgy gondolom, egyetértés volt azonban néhány fejlődési irányban. Amelyek a logisztikai szakma jövőjét befolyásolják.

Globalizáció: az előadók és a kerekasztalok résztvevői nem hagytak kétséget afelől, hogy a globalizáció a következő időszakban is meghatározó tendencia marad. Ezt jól dokumentálta Magas István egyetemi tanár előadása és a bemutatott grafikonok, amelyeken jól kimutatható a különböző gazdaságok ?együttmozgása?. Az első ? felsővezetői – kerekasztal résztvevőjeként Dale Martin , a Siemens vezérigazgatója szerint a globalizációt a nemzetközi vállalat az egyik legfontosabb megatrendként kezeli. A versenyképesség egyik legfontosabb feltétele, hogyan tudnak a gazdaságok belesimulni ebbe a tendenciába.

Hálózatok: kimondottan a hálózatokat az előadások nem érintették, mintegy hallgatólagosan megegyezve abban, hogy hálózatos rendszerek az ellátási láncok (vagy a logisztika) olyan alapjai, amelyeken nem érdemes vitatkozni. Számos említés történt azonban a hálózatok egyes részkérdéseiről. Alan Waller előadásában kimutatta, hogy 2008-ban az ellátási láncokkal kapcsolatos feladatok több mint fele külső erőforrások igénybevételével történik. Felvetette, ugyanakkor, hogy az integrálódásnak vannak határai is. A felsővezetői kerekasztalon, ahogy arra Magas István is utalt előadásában, felmerült, hogy a nagy beruházások (ilyen értelemben, mint a hálózatok csomópontjai) elkerülik Európát, és komoly kérdés az európai termelés további sorsa, fejlesztése. (Érdekes módon nem merült fel ezzel kapcsolatban a mezőgazdaság és feldolgozóipara, mint speciális ellátási lánc).
A működő hálózatokkal kapcsolatban (számomra) példaértékű volt Manfred Meffert előadása, amely kialakulásától kezdve mutatta be az IBM beszerzési hálózatának alakulását és működését a globális környezetben. (Egyébként fel nem merült, hogy a beszerzés ne lenne az ellátási lánc része).

Képzettség: A témához a ?felütést? Alan Waller adta meg, kimutatva, hogy míg az ellátási láncok hatékonyságát 2000 előtt a technológia, 2000 után a képzettségi szint adja meg. Általában egyetértés volt abban, hogy a technológiai eszközök ? leszámítva az energia korlátok miatt előre becsülhető, de nem pontosan látható innovatív eszközöket ? rendelkezésre állnak, a hatékonyság növelésének egyik lehetősége a képzettebb munkaerő. Természetesen ebben a témakörben is felmerült a szakképzés ? és általában a képzés – iránya és módszere, különös tekintettel arra a vízióra, amit Európa ki kíván alakítani magáról.

Fogyasztói igények: a felsővezetői kerekasztal során merült fel az a ? jogos ? kérdés, hogy a már addig említett, és a továbbiakban említésre kerülő trendekben milyen szerepet kap a fogyasztó/felhasználó. Két momentumot emelnék ki: Bojár Gábor hangsúlyozta nagyon markánsan, a Graphisoft példáján bemutatva, hogy mennyire fontos a ?vevővel való közös fejlesztés?. A másik Maren Böhmer előadása, amely ? számomra ? megmutatta a ?brand? képzés fontosságát, és ezen keresztül a technológiai ? egyébként külön-külön meglévő, de rendszerbe szervezett ? eszközök marketinges szemlélettel való eljuttatását a felhasználóhoz.

Informatika: akárki, akármikor és akárhol beszél az ellátási láncokról (vagy logisztikáról), nem kerülheti meg az informatika témakörét. A technológiai fejlődéssel foglalkozó kerekasztal során Kürti Sándor ki is fejtette, hogy a ?kis ketyerék? segítségével lesz, vagy lehet optimális megoldás az ellátási láncokban (legfeljebb a felhasználó még nem igényli ezeket). Szóba került a biztonság és az átláthatóság, de ? sajnos ? elsősorban az IT eszközök tekintetében, és nem az ellátási lánc teljes folyamatát érintő biztonság és átláthatóság megközelítésében.

Déri András

MLBKT

Adjon visszajelzést!