Logisztikai és beszerzési tréningek
Az MLBKT néhány óra alatt több tucat visszajelzést kapott tagjaitól, partnereitől a kínai-magyar közlekedésfejlesztési és logisztikai együttműködések kapcsán. A visszajelzések 69%-a szerint jók vagy egyenesen kiválók az esélyek arra, hogy Kína kelet-európai logisztikai elosztóközpontja - a most aláírt megállapodásoknak köszönhetően - Magyarországon legyen. A szakemberek másik csoportjának fele (15,5 %) óvatosságra inti a bizakodókat, ugyanennyien vannak a szkeptikusok is (15,5 %).

Mit gondolnak a logisztikai és beszerzési szakemberek a kínai tervekről?

Az MLBKT néhány óra alatt több tucat visszajelzést kapott tagjaitól, partnereitől a kínai-magyar közlekedésfejlesztési és logisztikai együttműködések kapcsán.

Pályázatok 2011-re

A visszajelzések 69%-a szerint jók vagy egyenesen kiválók az esélyek arra, hogy Kína kelet-európai logisztikai elosztóközpontja – a most aláírt megállapodásoknak köszönhetően – Magyarországon legyen. A szakemberek másik csoportjának fele (15,5 %)  óvatosságra inti a bizakodókat, ugyanennyien vannak a szkeptikusok is (15,5 %).Néhány konkrét visszajelzés a sok közül, névvel és név nélkül:

  • Baranyi Béla: Ma a Kínában gyártott kínai áruk európai kapuja Hollandia. Ezt 5 éven belül felülmúlni nem tudjuk a sokkal jobb holland kompetenciák miatt. A mi kitörési pontunk az lehet, hogy nem a jelen piacán versenyzünk, hanem a most kezdődő jövő piacain:
    • fejlett kínai termékek hazai összeszerelő bázison (pl. IT, energetika (nap,thorium erőmű stb.), környezetbarát közlekedés (elektromos bicikli, motor, autó) stb.
    • a legnagyobb hazai befektetőink közös befektetéseket valósítanak meg kínai vállalkozókkal (mivel a kínaiak bátorítottak minket, hogy nagyban gondolkodjunk, ezért a magyar kkv-k közvetlenül nem tudnak labdába rúgni) Ez lehetőséget teremthet számunkra néhány olyan mintaprojekt megvalósítására, amelyekkel tovább léphetünk Európában (pl. tömegközlekedés és áruszállítás a Dunán)
  • Vándorffy István, logisztikai szakértő: Magyarország számára jó lenne ez az elképzelés. A logisztikai kapcsolatok fontosak. Javasolható, hogy a központok létesítésében magyar cégek működjenek közre. Nem biztos, hogy csak új központokban, repülőterekben kell gondolkozni, néhány 10 km távolság nem lehet akadálya az EU-s kínai kereskedelemnek. Komplex megoldásra kellene törekedni, amelyben az egyes közlekedési alágazatok (vasút, hajózás) is tevékenyen részt vesznek!
  • Veres Gábor: Véleményem szerint a magyar gazdaságnak jó lenne. Logisztikai szempontból vizsgálva pedig újabb kihívás lenne ennek a központnak a létrehozása és üzemeltetése. El lehetne gondolkodni a folyami hajózásunk erősítésén, valamint a repülőterünk gazdaságosabb működtetésén.
  • Rózsa Mária: Véleményem szerint, mivel Kína igen fejlődő ország, így fontos, hogy Magyarország legyen a tranzit országa, hiszen rengeteg munkaerőt, működő tőke beruházást kaphatunk. Ez egy olyan lehetőség Magyarország számára, amit mindenképp ki kell használni.
  • Az aláírt 12 megállapodásból 5 kapcsolódik közvetlenül a közlekedéshez és a logisztikához. Ez mutatja az ágazatok súlyát a világban. Ezért szakma reménykedhet abban hogy a megkötött megállapodásokhoz megfelelő hitel és befektetésösztönzési, adózási, munkaerőpiaci, vállalkozásfejlesztési keretet adnak hozzá. A többi a kínai és magyar logisztikai-közlekedési szakemberek, valamint a piac feladata.
  • Nagy valószínűséggel nem a légi szállításban kell gondolkodnunk. Akkor sem, ha azt agyon erőltetik mostanában. Kína amennyiben el akar osztani valamit, az első sorban a nagy volumenben termelt tömegcikkek közül kerül ki. Ehhez vasúti vagy vízi szállítási útvonalak és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kellenek. Mint térség mindkettőre alkalmasak vagyunk. Mint infrastruktúra mindkét téren erősen fejletlenek vagyunk. Amennyiben mi akarjuk Kínát Európához idomítani, előbb erősen idomulnunk kell Kínához a feltételrendszerek megteremtésével. Jelenleg annyit mondhatunk, hogy az eséllyel megkaptuk a kínai nagy falat(ot). Csak nehogy megakadjon.
  • Az elmúlt évek minden logisztikai fejlesztésekkel foglalkozó dokumentumában megjelent az a cél, hogy “Magyarország legyen kelet-közép Európa logisztikai központja”. Úgy érzem, hogy a még pontosan nem körvonalazott kínai-magyar logisztikai fejlesztések e cél elérését eredményezhetik.
  • Mindannyiunknak tudomásul kell venni, hogy Kína nem egyenlő a Józsefvárosi piaccal. Iszonyatos szellemi kapacitással, európai ember számára már-már érthetetlenül magas munkamorállal és munkabírással rendelkeznek. Ezt tetézi, hogy napjainkra tőkeerőben és technológiai fejlettségben is a világ élvonalába kerültek. Az EU számára kikerülhetetlen, hogy kereskedelmi kapcsolata Kínával a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobbra fejlődjön. Ebben lehetünk akár haszonélvezők is, de ha elhibázzuk nagy vesztesek is. Igen! Igen! Politikai hovatartozástól függetlenül együtt kell működni, sőt kezdeményezni kell!
  • Picit kételkedek az ígérvényben, nem latom Magyarországon a kikötőket. Vasúti szállítás megoldhatósága sem látszik. Az egész akkor működhet, ha a gyártás is Magyarországra kerül, amire van ígérvény.
  • Az infrastruktúra kialakításához tőke kell, ez a kínaiaknak van. A magyar vállalkozók számára új piac nyílhat meg ezáltal.
  • Kitűnő földrajzi elhelyezkedés és első osztályú potenciális munkaerő. Kiemelkedően előnyös gazdasági kontaktus lehetősége. Nem győzöm üdvözléssel az elképzelést. Nagyon sajnálnám, ha helyettünk bármely más szomszéd ország vinné a beruházást!
  • Logisztikusként természetesen örömmel venném, ha tényleg Magyarország lenne Kína logisztikai központja. Ehhez azonban rengeteg további infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség, legfőképp a vasúthálózat fejlesztésre. Kérdéses, hogy az ehhez szükséges tőke meg fog e érkezni és ha igen honnan.
  • Üdvözlettel kell fogadni minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországot hozzásegítheti ahhoz,hogy a földrajzi adottságainak megfelelően kelet-nyugat kapuja lehessen. Ennek van előnye és hátránya is.
  • Magyarország már meglevő logisztikai infrastruktúrája (közút / autópályák, vasút / széles nyomtávú csatlakozás Záhony, víziút / Duna, légiközlekedés / repterek) és kedvező földrajzi helyzete révén bármelyik közép kelet-európai versenytárssal összevetve alkalmas helyszín a kínaiak számára a tervezett logisztikai központ kialakítására. A hazai logisztikai szakma jelentősen segítheti , hogy a tervből valóság lehessen és később gazdasági előnnyé is váljon.
  • Kína tavaly a 7. legnagyobb forgalmú külkereskedelmi partnerünk volt (Németország, Oroszország, Ausztria, Olaszország, Szlovákia, Franciaország után). Németország kivételével az előtte levőkkel közel azonos forgalommal, az idén akár dobogós helyre is kerülhet. 2015-re 3 700 Mrd Ft-ra kívánják emelni a kereskedelmi forgalmat, amivel akkor már bőven a második helyen lesznek. (Németország 10 000 Mrd Ft-os forgalma nincs veszélyben.) Gazdasági kapcsolataink Kínával igen sokrétűek, mobil hálózat, autóipar, vegyipar több ága, elektrotechnika, gyógyszergyártás, vasút, 1 Mrd-s hitelkeret, államkötvények vásárlása. A Huawei Magyarországon kívánja a második legnagyobb külföldi logisztikai ellátó központját kiépíteni. Kormány közi megállapodás született egy regionális logisztikai központ kiépítéséről. Nem tartozik szorosan ide, de Kína a vasút építésben hatalmas (Harmónia expressz, tibeti magas vasút). Akik 560 km/órás hálózatot tudnak építeni, üzemeltetni, azok sokat tudnak a pályákról, a biztosító-, vezérlő berendezésekről, a mozdonyokról, vagonokról, biztonságról, akik 20 000 km vasutat kívánnak építeni a belátható jövőben, alkalmanként lehetetlen helyeken azok rendkívül sokféle és rétű tudással rendelkeznek projektek lebonyolítása terén. Mindezek alapján egy nagyobb regionális logisztikai központ kiépítését nálunk reálisnak tartom, hozzátéve, hogy ez csak egy a gyorsan fejlődő kapcsolatok közül. Egy logisztikai központ megépítése egy a sok nagy projekt közül.
  • Véleményem szerint valamely jelentős kikötői kapacitással rendelkező ország lehet alkalmas erre a szerepre, illetve olyan amely fejlettebb közúti, de főleg vasúti infrastruktúrával rendelkezik, természetesen örülnék ha megvalósulna az említett projekt de a fent leírtak miatt erre nem látok reális esélyt.
  • Csehországnak és Magyarországnak az infrastruktúrát és a földrajzi helyzetét tekintve van leginkább esélye. Magyarország talán egy fokkal jobb helyzetben van.

Mire jó a másoddiploma?

Adjon visszajelzést!