Logisztikai és beszerzési tréningek
A jogszabály módosítások célja: a közlekedésbiztonság javítása, az elkövetett szabályszegések miatti felelősségre vonás elkerülhetetlenségének további fokozása, az alkalmazott szankciók hatékonyabb érvényesítése.

Mától változnak a közúti közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok

Közlekedésrendészeti szempontból a legjelentősebb változás, hogy a 2011. július 1-jétől hatályos módosítás szerint a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjában felsorolt jogsértések (gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történő áthaladás, ittas járművezetés) esetén a közúti forgalomban történő ellenőrzés alkalmával a járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezései szerint vissza lehet tartani.

Ugyancsak 2011. július 1-jétől hatályos az a rendelkezés, amely kimondja, hogy amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzembentartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a gépjárművet visszatarthatja. A fenti rendelkezéseknek köszönhetően remélhetően nagymértékben csökkeni fog a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjárművekkel elkövetett szabályszegések száma.

A Kkt. módosítása következtében a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobil rádiótelefon használatára vonatkozó rendelkezések megsértése kikerül a Kkt. 20. §-a szerinti közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köréből. Ezek a jogsértések a jövőben szabálysértésnek minősülnek. Ugyanakkor az ittas vezetés eddigi szabálysértési alakzata és a megengedett legnagyobb sebesség túllépése átkerül a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé.

Amennyiben a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjába ütköző szabályszegés (gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történő áthaladás, ittas vezetés) elkövetője a helyszínen ismertté válik, akkor az üzembentartóval szemben a Kkt. 21. § szerinti eljárás nem folytatható le. Ebben az esetben a tényleges elkövető kerül felelősségre vonásra és megszűnik a szabálysértési és a közigazgatási eljárás párhuzamossága.

A közigazgatási bírság hatálya alá nem tartozó sebességtúllépés (15-20 km/órát el nem érő túllépés) továbbra is szabálysértésnek minősül. A tilos jelzés ellenére a vasúti átjárón történő áthaladás a gépi meghajtású járművek esetében átkerült a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések körébe. Az ittas vezetés szabálysértése alól kikerül a közúti közlekedésben használt járművek vezetése, mivel a jövőben az is közigazgatási bírsággal sújtandó.

A módosítást követően szigorúbb lesz az ittas vezetés szankcionálása, mivel a közigazgatási eljárásban a zéró tolerancia elvét követve a bűncselekménynek nem minősülő ittas vezetés esetében fix bírságtételek kerülnek bevezetésre (150 ezer, 200 ezer, 300 ezer forint), illetve kiszabása során a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége. Közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén nem áll fenn a járművezetéstől eltiltás, azonban továbbra is előéleti pont kerül alkalmazásra, egyúttal a pontok száma jelentősen megemelkedik. Mivel járművezetéstől eltiltásra a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá tartozó ügyekben nincs lehetőség, így a vezetői engedély helyszíni elvételére sem kerülhet sor. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény gyanúja esetén a vezetői engedély elvételre kerül.

A bírság befizetésére rendelkezésre álló határidőt ? a többi szabályszegéshez hasonlóan ? egységesen tizenöt napban határozza meg a jogalkotó.

A közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezései szerint vissza lehet tartani. Amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzembentartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a gépjárművet visszatarthatja. Bízunk benne, hogy a fenti rendelkezéseknek köszönhetően nagymértékben csökkeni fog a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjárművekkel elkövetett szabályszegések száma.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása szerint amennyiben megállapítható, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés elkövetője a gépjárművezető, akkor a vele szemben kiszabott közigazgatási bírsághoz előéleti pont is kapcsolódik.

Attól, hogy ezek a szabályszegések átkerültek a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé, társadalomra veszélyességük nem változott, így az előéleti pontok alkalmazása továbbra is indokolt. Másrészt a közigazgatási bírsághoz járművezetéstől eltiltás nem kapcsolódik, így a pontrendszer alkalmas arra, hogy a notórius szabályszegőket járművezetőként kiszűrje a közúti forgalomból.

A közlekedésbiztonság javítása érdekében szigorodtak az egyes jogsértésekhez rendelt előéleti pontszámok. A szabálysértéseknél  az eddigi 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bűncselekmény esetében az eddigi 6 helyett 9, szándékos bűncselekményeknél 9 helyett 11 pont kerül meghatározásra. Az új szabályozás szerint akár 2 súlyos szabályszegés elkövetése oda vezethet, hogy a személy eléri a 18 pontot, és a vezetési jogosultság 6 hónapig tartó szüneteltetésére kerül sor.

Új elemet képeznek a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetében alkalmazható pontszámok, amelyek igazodva a szabálysértésekhez, 1-8 pont között kerültek meghatározásra.

A módosítással érintett törvények:

  • a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény,
  • a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény,
  • a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény.

A módosítással érintett kormányrendeletek:

  • a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.),
  • a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet,
  • az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet,
  • a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.).

Adjon visszajelzést!