Délután 4 óra van. A cég működik: a kamerákon látom, hogy a raktárban készítik az árut, a számítógépen érkeznek a rendelések, a kintlévőségi lista is majdnem napra kész, kintlévőséggel?

Pár gondolat a határ és az ablak másik oldaláról

Egy magyar cég kolozsvári hétköznapjaiból

Délután 4 óra van. A cég működik: a kamerákon látom, hogy a raktárban készítik az árut, a számítógépen érkeznek a rendelések, a kintlévőségi lista is majdnem napra kész, kintlévőséggel?
És közben várok? Godotra várok? Türelmesen, nagyon türelmesen. 10-re ígérte a raktárt karbantartó cég igazgatója, hogy jön, beszéljük meg a javítandókat. (Sok mindent elkapkodtak, amikor építették, azóta csak javítunk.) Nem jött, nem telefonált. Volt már tegnap erre, de csak úgy: nem is szólt előre, és mivel nem voltam itt, kicsit nehezményezte.(!?) Ma 10-re ígérte, hogy tuti itt lesz. Én még várok. Én vagyok a megbízó, de nem ez számít, igaz?
Talán többen emlékeznek még rám, ha nem, mint az MLBKT aktív tagja, akkor a magasságom csak mond valamit? A sors úgy hozta, hogy már több mint 4 éve dolgozom Kolozsváron. Sok mindent még nem szoktam meg, de állítólag jó úton járok. Például sokkal türelmesebb lettem! Nem csak a pontosság nem releváns fogalom erre, az ISO is a ?Jó ez így is Certificate? alapján működik a legtöbbször. És így tovább? Sajnálom, hogy nem vezettem a kezdettől eseménynaplót. Egész szép sorozat lehetet volna.
Érezhető egy kis keserűség a fentiekben? Tévedés, nem így van! Működik, mégis minden működik! Időnként még jobban is, mint gondolnánk. A JIT kiszállítást is el lehet érni, a kérdés csak: mennyi energiát kell ráfordítani. Miért? Mert végrehajtói szinten mindenki tökéletesen elvégzi a munkáját. Csak részletesen, pontosan kell a folyamatot leírni, részletesen. (SCM példa: ?1.) Az üres raklapot leemeljük; 2.) Az áruval megrakott raklapot feltesszük a tárhelyre; 3.) A targoncával nem kerüljük ki a földön felejtett üres raklapot; 4.) Ha már ott van, vigyük a helyére; 5.) A targonca nem marad az üres raklap mellett; 6.) Most lehet menni, cigizni!). Ha pontosan megmagyarázod, minden rendben lesz. Sikerülni fog! Ismerős?
Vannak más, komolyabb szűk keresztmetszetek, amik valóban nehezítik a munkát: mindenekelőtt az infrastruktúra, az utak állapota, a szabályos közlekedés. Igen, lehet rosszabb is, mint nálunk, Magyarországon! Kintlévőség, behajtás, jogi eljárások? Semmivel sem különböznek, tehát nagyon ismerős.
Ha ezeken túl tudod tenni magad, egy érdekes világ és jövőkép nyílik meg előtted: egy potenciális, fejlődő világ, ahol logisztikai központok épülnek, áruházak nyílnak, a vevők rendelnek, és minden multinacionális cég jelen van a román piacon. Hogy közben mindenki panaszkodik? Ez is ismerős, igaz? Nem szeretnék senkit sem untatni számokkal, de szerintem Magyarország számára marad a továbbiakban is egy fejleszthető lehetőség, ha merünk határt lépni. Merjünk!
Nem igaz, hogy a gazdasági életben van román?magyar konfliktus. Mint mindenhol a ?való világban?, itt is az ár és a szolgáltatás színvonala számít. Esetleg könnyebb Erdélyben közös vállalkozást indítani, fejleszteni, üzemeltetni; de nyugodtan és bátran át lehet lépni a Kárpátokon túl is. Ott is veszik, szeretik, tisztelik a magyar terméket. Bizonyíték és példa: pillantsunk a térképen a MOL romániai kúthálózatára.
Így, ahogy ülök és mesélek (az emberem ma nem jön, az biztos, hiába várom), hadd írjak pár gondolatot például a fuvarozásról, szállítmányozásról. A bevezetőben említett sors nem csak határt, de az ablak másik felét is megmutatja nekem: a fuvarosnak, szállítmányozónak, én lettem a megbízója, más szereposztásba csöppentem. Ami biztos az, hogy nagyon kell figyelni mindenre, részletesen: a biztosítás legyen érvényes, a gépjárművezető mindig ott legyen a rakodásnál, a kamion állapota megfelelő legyen, stb., stb. Mindent személyesen kell ellenőrizni, mert érhetnek meglepetések. Jó mindenkiben bízni, de legjobb a saját szemednek hinni.
Innen lassan átmentem tanácsadásba. Pedig nem szeretek tanácsokat adni, hadd hibázzon mindenki saját felelősségére. Ennek ellenére próbálok pár gyakorlati javaslattal élni:

– Közvetlen ellenőrzés feltétlenül szükséges. Sajnos sok vállalkozásnak komoly gondja lett abból, hogy rábízta a feladatokat a helyi és nyelvi ismeretekkel rendelkező vezetőkre. Lehet, kell ez a megoldás is esetenként, de folyamatos ellenőrzés nélkül nem megy.

– ?Majd én elintézem, ismerem a?? eljárás is működik, de tudni kell, hogy a törvények, jogszabályok EU-konformak, tehát minden majdnem úgy működik. Vannak helyi eltérések, ezért ne sajnáljuk a pénzt, ha egy jó könyvelő és jogász szolgáltatását akarjuk igénybe venni. De figyelem: mindenki kezdetben nagyon sokat kér, majd jókat lehet alkudni. (L. a taxist, aki a turistát akarja megvágni.)

– Az igényesség mindenben sokat segít. Ez érvényes a napi munkában (ismételni kell majdnem naponta a feladatokat, ellenőrizni a végrehajtást). A megállapodásokról minimum egy rövid emlékeztetőt kell írni, mert az emberek hajlamosak a következő alkalommal másképpen emlékezni.

Lehet, hogy ezek a gondolatok nem csak a logisztikára és nem csak a romániai piacra jellemzőek, de érdemes mindig is figyelembe venni.
Természetesen, miközben ezeket a gondolatokat írtam szólt a telefon, e-maileztem (jut eszembe: nagyon jó az IT infrastruktúra és a szolgáltatás). És közben, lassan beesteledett, és vége ennek a napnak is. Pedig még lenne, miről meséljek. Esetleg máskor.
Sok minden történt és történik, csak az emberem nem jött! Majd beesik egyszer?

Kolozsvár, 2012, június 12.

Rónai Péter
S.C. Somogyi Elektronic S.R.L.

A cikk a Logisztikai Híradó 2012/3. számában olvasható. A Logisztikai Híradó az MLBKT tagoknak szóló zárt terjesztésű szaklap. Ha szeretne hozzáférni a teljes cikkhez, csatlakozzon az MLBKT tagjai közé.

Adjon visszajelzést!