Logisztikai és beszerzési tréningek
Első olvasatra szokatlannak tűnhet a környezetbarát kifejezés a vámügyek vonatkozásában, ám még sem az, ha mindezt az MLBKT új küldetése kapcsán említjük.

Csicsmann Péter: Környezetbarát vámügyek

Avagy hogyan tegyük hatékonyan és etikusan fenntarthatóvá a vám-adminisztrációt

Első olvasatra szokatlannak tűnhet a környezetbarát kifejezés a vámügyek vonatkozásában, ám még sem az, ha mindezt az MLBKT új küldetése kapcsán említjük. A tavalyi kongresszuson személyesen lehettem részese a felhívásnak, melyet Holics Szilvia magával ragadó prezentálásában hallhattunk és azt gondolom, nem vagyok azon érzésemmel egyedül, hogy már az előadás közben megváltoztatott bennem valamit. Az a valami pedig az üzleti és szakmai gondolkodásom addigi statikus helyzete volt, melyben mindaddig nem játszott szerepet a környezettudatosság, amiről úgy vélekedtem, hogy az főszabályként a magánélet részét képezi úgy, mint az otthoni szelektív hulladékgyűjtés vagy a tudatos energiahasználat a lakókörnyezetben. A változás gyors volt és mély nyomott hagyott, olyat, ami elkísér további szakmai utamon. Bízom benne, hogy mindeközben a saját szerény eszközeimmel tehetek majd valamit az embertársaimért és környezetünkért úgy, hogy ennek a célnak az érdekében nem kell feladnom szakmámat és munkámat azért, hogy bálnákat mentsek majd az óceán partján.

Cégünk az elsők között csatlakozott a küldetéshez, mely döntés nem felülről vezérelt volt, azzal minden kollégám egyetértett. Azt gondolom ebben nincs is semmi különös, hiszen melyik jóérzésű, normális gondolkodású ember számára ne lenne fontos úgy a szűkebb és tágabb környezete egyaránt, nem beszélve arról, ha mindezt a családja és gyermekei további életét érintően gondolja végig.

Most, hogy ismerik a motivációmat, úgy vélem, vágjunk rögtön a vámügyek útvesztőjébe. Előtte azonban fontosnak tartom néhány gondolat erejéig bemutatni azt, hogy miért is került írásomban fókuszpontba az ellátási láncon belül az amúgy érdemtelenül kötelező adminisztrációnak gondolt vámügyintézés.

A vám elsősorban a belső piacok védelmét szolgálja oly módon, hogy közben jelentős hatással van, mint jogi szabályozó eszköz a nemzetközi kereskedelemre és a különféle iparágakra, ezáltal a gazdasági szereplőkre az alapanyag előállításától kezdve egészen a végfelhasználókig bezárólag. Így az ellátási láncon belül is kiemelt figyelmet kell érdemelnie.

Sokakban azonnal felmerül a kérdés, hogy miért érdemelne a vám, a vámügyintézés különös figyelmet, hiszen a külföldről érkező árut le kell vámkezelni és kész. Mi ebben a lehetőség?  Sokan gondolhatják úgy, hogy mindenkinek a saját szakmája a legfontosabb és ezért állítom én oly bátran, hogy márpedig a vám kiemelt figyelmet érdemel. Engedjék meg, hogy részrehajlás nélkül a bírák józanságával mutassam be a fenti állításomat megalapozó tényeket.

Mi juthat először eszébe egy beszerzőnek vagy logisztikai szakembernek a vámról, ha a Kínából megrendelt áru útját tervezi meg a gyárkapuig.

Remélem, mielőbb csatlakozik a világ minden országa az Európai Unióhoz, hogy ezzel már soha többé ne kelljen foglalkoznom.

Azonban ha nem a humor oldaláról közelítem meg a dolgot, akkor biztosan felmerül az, hogy a vám olyan adminisztratív terhet jelent, mely költséges és több ponton időben akadályozza az áru zökkenőmentes útját. A vám azonban nem csak ilyen lehet, és itt a ?lehet?-nek valós tartalma van, mivel kézzelfogható előnyöket tartalmazó alternatívákat kínál.

Tények a lehetőségekben:

Egyszerűsítések:

  • saját telephelyen történő teljes körű vámügyintézés a vám közvetlen jelenléte és felügyelete nélkül,
  • 0-24-ig a hét és az év minden napján,
  • gazdasági (aktív, passzív és vámfelügyelet melletti feldolgozás) vámeljárások tekintetében is,
  • vámfizetési halasztás,
  • import ÁFA megfizetése alóli mentesség,
  • határozott és határozatlan idejű tárolás (import áru változatlan állapotban),
  • az egyszerűsítések kombinációi,
  • a megszerzett előnyök képviseleti módtól függően átruházhatóak akár egyetlen alkalomra is

Vizsgáljuk meg, mit jelentenek a fentiekben felsorolt alternatívák, azaz a vámegyszerűsítések az ellátási lánc szereplőinek, azon belül is mondjuk egy gyártó, termelő nemzetközi vállalatnak, mindezt úgy, hogy közben tudatosan ügyelünk környezetünk terhelésének csökkentésére.

A szállítmányok célirányosan a telephelyünkre érkeznek úgy, hogy nem kell külön kerülővel megállniuk vámkezelés céljából a területileg illetékes NAV Igazgatóságon vagy vámudvaron.

Ezáltal rövidíteni tudjuk a tranzit időt és elkerülhetjük az állásidőt azáltal, hogy nem kell számolnunk a vámudvar nyitvatartási idejével. Külön kell itt megemlítenem a kritikusnak tekinthető péntek délutáni beszállításokat, melyek esetében előfordulhat, hogy a termelés csak hétfőn késő délelőtt vagy délután jut az alapanyaghoz.

A szállítmány a fentiek szerint megérkezett a telephelyünkre, ekkor az alapvető vámalakiságokat elvégeztük, így az áru lepakolható és a szállítóeszköz rendben folytathatja útját. A szállítmányt ezt követően az adott tevékenységre vonatkozó hatósági engedély birtokában vámkezelhetjük, ez lehet végleges vámkezelés, azaz szabad forgalomba helyezés vagy lehet bármilyen más gazdasági vámeljárás is a feldolgozás módjától és a kész vagy félkész termék végleges rendeltetési helyétől függően.

Előnye, hogy szintén nem kötődünk a vámkezelés során a területileg illetékes NAV Igazgatóság szakállományú pénzügyőr kollégáihoz és az ő munkakedvükhöz, illetve nem kell megbirkóznunk ebben a környezetben a kiszolgáltatott ügyfél szerepével.  Továbbá akkor is vámkezelhetünk, ha nem minden adat és/vagy információ áll azonnal rendelkezésünkre, mivel azok pótlására adott esetben egy naptári hónap áll rendelkezésünkre. Fontos pénzügyi előny, mely egyben jelentősen javítja a cash-flow mutatóit is az, hogy az adott hónap alatt keletkező közteher fizetési kötelezettségünket ráérünk csak a tárgyhónapot követő hó 16. napjáig teljesítnei. Itt azonban még nem ért véget a pénzügyi lehetőségek sora, annak érdekében, hogy tovább növeljük pénzügyi előnyünket, lehetőségünk van arra, hogy az import ÁFA-t önbevallás útján teljesítsük. Ebben az esetben nem kell megfinanszíroznunk az amúgy is visszaigénylésbe helyezendő import ÁFA összeget, mivel azt csak a bevallásban kell szerepeltetnünk, és ha és amennyiben a bevallási időszakban levonási jogcíműnk keletkezett, akkor azt ugyanabban a bevallásban le is vonhatjuk.

Az esetpéldánk azt gondolom kellően szemlélteti, hogy mit jelenthet adott gazdálkodó számára a szakmailag átgondolt és tudatosan felépített vámügyintézési környezet. Azonban vizsgáljuk meg mindezt a fenntarthatóság és a környezetkímélés szempontjából is.

Amennyiben a fenti egyszerűsítéseket alkalmazzuk jelentős többletidőt és költséget takaríthatunk meg, ezáltal arányosan csökken a szállítójárművek károsanyag kibocsátása.  Az egyszerűsítések főszabályként elektronikus vámkörnyezetben zajlanak, ami azt jelenti, hogy nem, vagy csak csekély mértékű papír felhasználást eredményez, aminek következményeként kevesebb festékpatront és energiát használunk fel a nyomtatás során. Az ilyen vámügyi rendszer további előnye, hogy segít ésszerűsíteni az erőforrásokkal való gazdálkodásunkat, elsősorban a humán és pénzügyi területek vonatkozásában.  A legfontosabb és szinte azonnal kézzelfogható valós előny azonban a jól tervezhető, ez által pontosan kiszámítható vámkezelési időtartam, mely alapvetően támogatja például a Just In Time rendszereket. Így elkerülhetővé válik az alapanyag késése miatt sorleállás, melynek negatív hatást azt gondolom, hogy e fórumon szükségtelen bővebben kifejtenem.

Az esetpéldánk egyetlen vámeljárásra vonatkozott a választható 8-ból, tehát nyugodt szívvel állíthatom, hogy a lehetőségek szinte korlátlanok, és mint az jól látható jelentős és azonnali eredményt hoz a környezetterhelés szempontjából is minden résztvevő számára.

E ponton azonban meg kell állnunk egy apró pillanatra, amikor is az olvasó elgondolkozik azon, hogy hogyan is történik saját környezetében a vámkezelés, vámügyintézés.

Amennyiben a válasz az, hogy pontosan nem is tudom, de működik vagy esetleg az, hogy lassan és nehézkesen, akkor nem szabad tovább hezitálni, hisz a felismerést már csak a cselekvés követheti. Az elhatározás a változásra az első lépés, viszont a továbbiakat nem szabad elhamarkodni, mert azzal adott esetben több kárt okozunk, mint amennyit nyerünk vámügyeink vonatkozásában. Annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenységüket, illetve az áruforgalmukat a leginkább támogató vámkezelési környezetet tudjanak kialakítani, feltétlenül ajánlott vámszakértő szaktanácsadóhoz fordulni. Tanácsadói közreműködéssel lehetőségünk nyílik, optimális módon meghatározni stratégai tervünket, majd azt követően annak professzionális megvalósításra is.

A megszokott vámkezelési környezettől történő elmozdulás a korszerű egyszerűsítések irányába az első időszakban biztosan többlet idő, energia és pénzügyi ráfordítást igényel, de higgyék el, hogy több mint 13 éves szakmai tapasztalatom alapján ezek a ráfordítások rövid időn belül megtérülnek. A megtérülés, ahogyan azt szemléltettem, nem csak a vámügyeink intézésének gyorsaságában, rugalmasságában és költséghatékonyságában mutatkozik meg, hanem környezetünk védelmében is.

Fontosnak tartom röviden megemlíteni a továbbiakban a gazdasági vámeljárásokban rejlő lehetőségeket is. E vámeljárások alkalmazására azon gazdálkodóknak van lehetősége, akik termelő, gyártó és vagy bérgyártó, javító tevékenységet folytatnak, valamint főszabályként harmadik országba exportálják termékeiket. Azért csak főszabályként, mert például a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás alkalmazása során ez nem feltétel, itt arra kell figyelnünk, hogy az általunk gyártott félkész- vagy késztermék vámtarifaszámához rendelt vámtétel kisebb legyen, mint azon alkatrészeké, komponenseké, amiket a gyártáshoz felhasználunk. Ez azért fontos, mert csak az ilyen, a késztermék vámtételénél nagyobb vámtételű árukat vonhatunk az eljárás hatálya alá és ebben az esetben mentesülünk a vámok megfizetése alól, valamint, ami azt gondolom ugyanilyen fontos eleme az eljárásnak, hogy e termékek behozatala során, figyelmen kívül hagyhatjuk a kereskedelem politikai intézkedések alkalmazását úgy, hogy mindeközben teljesen jogszerűen járunk el.  A kérdés persze itt is jogosan merül fel, miért is fontos ez a környezetvédelem szempontjából?

Természetesen az eljárás nem önmagában környezetbarát, ha csak a gyártási tevékenység nem az, de ha azt a tényt vesszük figyelembe, hogy ha az adott gyártási tevékenységet csak azért telepítenénk külföldre, hogy ne kelljen megfinanszíroznunk a vámköltségeket, és az így elkészült terméket visszahoznánk üzemünkbe, akkor azt gondolom, hogy mindenki számára egyértelművé válik, miért is támogatja küldetésünket a gazdasági vámeljárások ezen eleme.

A környezettudatos gondolkodás és cselekvés valamint a vám viszonyát tovább gondolva rendkívül gyorsan jutottam el ahhoz a következtetéshez, hogy a fentiekben bemutatott lehetőségek csak kiinduló pontok, amiket még tovább lehetne bővíteni annak érdekében, hogy az minél szélesebb gazdálkodói körhöz juthasson el, valamint, hogy a vámügyek teljes vonatkozásában alkalmazható legyen. Mire is gondolok pontosan?

Az egyszerűsítéseket olyan gazdálkodók is alkalmazhassák, akik nem rendszeresen importálnak vagy exportálnak különféle áruféleségeket és tehessék ezt oly módon, hogy az ne okozzon számukra jelentős anyagi és humánerőforrás beruházást. Ilyen megoldás lehetne például, egy olyan on-line vám-árunyilatkozat kitöltő program, amiben egyszeri regisztrálást követően bárki kitölthetné és benyújthatná az árunyilatkozatát, illetve a vám közvetlen közreműködése nélkül érkeztethetné és indíthatná szállítmányait és mindezt természetesen személyes megjelenés nélkül.

E gondolatmenetnek a következő nagy halmaza az utólagos eljárások, amik jelen állapot szerint abszolút papír alapúak és személyes megjelenéshez kötöttek, és mint ilyen eljárás, nem nevezhető sem modernnek, sem pedig környezetkímélőnek. Úgy gondolom, e dolgok megváltoztatásában kiemelt szerepet kell, hogy vállaljon úgy a magyar, mint a közösségi jogalkotás, hiszen az általuk hozott jogi szabályozók alapján döntheti el az ügyfél, hogy milyen módon intézi vámügyeit.  Tehát amennyiben a jogi környezet a mainál jóval nagyobb mozgásteret adna az ügyfeleknek az egyszerűsítések és az elektronikus környezet alkalmazására azt úgy vélem, hogy maradéktalanul kihasználnák, hiszen ez által is optimalizálhatnák a tranzitidőket, csökkenthetnék járulékos költségeiket és nem, hangsúlyozom nem, utolsó sorban csökkenthetnék a környezeti terhelést.

A vámügyintézés és a vámeljárások környezetbarát mivoltának tárgyalását követően szükségesnek tartom, hogy néhány gondolat erejéig bemutassam azt, hogy mit tehet egy szakértő és szakügyintéző cég saját háza táján belül a környezetvédelemért, milyen módszerekkel erősítheti munkavállalóiban a környezettudatos magatartást.

Cégünk tulajdonosai már jóval a küldetéshez történő csatlakozásunkat megelőzően jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy környezettudatosabb munkahelyen végezhessük napi feladatinkat.

Így környezettudatos hazai középvállalat révén kiemelten fontosnak tartottuk, tartjuk úgy szűkebb, mint tágabb környezetünk védelmét, melyért lehetőségeinkhez képest megpróbálunk minden erőfeszítést megtenni. Ezt jól példázza, hogy Központi Irodánk káros anyag kibocsátásának csökkentése érdekében több lépcsős létesítmény fejlesztését valósítottunk meg az elmúlt 3 év során. Főbb mérföldkövek a fejlesztésben:

  • nyílászárók teljes körű cseréje
  • épületszigetelés
  • gazdaságos környezetbarát kazán telepítése
  • kert rehabilitáció (jelentős élőnövényes telepítés)
  • energiatakarékos korszerű irodatechnikai eszközök beszerzése
  • energiatakarékos létesítményvilágítás, melynek keretében nem csak a felhasznált izzók beszerzésére fektettünk nagy hangsúlyt, mivel magukat az irodai munkaterületeket is úgy alakítottuk ki, hogy azok évszak és napszak függvényében is a lehető leghosszabb ideig rendelkezzenek természetes megvilágítással.

A fentieken túl bevezettük a papírmenetes irodai környezetet, melynek keretében a szükségtelen nyomtatásoktól mentesültünk, mivel azokat elektronikus környezetbe helyeztük át, így jelentős papírmennyiség felhasználást tudtunk megtakarítani. Továbbá a szükségszerűen keletkezett papír mennyiséget biztonsági megsemmisítést és környezetbarát újrafelhasználást biztosító szakcég kezelésére bíztuk, valamint irodai környezetünkben bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést.

Véleményem szerint, ha minden vállalkozás minimálisan csak ennyit tenne a környezeti terhelés csökkentése érdekében, akkor már hatalmas lépést tettünk volna bolygónk védelmében.

Végezetül megragadva az alkalmat, hogy szűkebb környezetemből kilépve, megoszthatom gondolataimat másokkal, itt szeretném felhívni a jogalkotásban és annak végrehajtásában dolgozók szíves figyelmét, hogy szánjanak 5 percet az életükből arra, hogy végiggondolják az MLBKT küldetését és csatlakoznak ahhoz, de nem csak személyükben, hanem szervezetük által is és lehetőségeikhez mérten megpróbálnak cselekvő módon tenni is azért.

Bízom benne, hogy a küldetéstudat nem csak iskolai tanulmányaink során megismert hősies attitűd, hanem minden hétköznapi ember számára vállalható és élethosszon át tartó örömteli feladat, mely azzal ajándékoz meg bennünket, hogy gyermekeink és utódaink szemében is láthatjuk csillogni kék bolygónk természetei csodáit.

Ehhez kívánok minden kedves olvasónak erőt, egészséget és persze támogatást úgy a családi és baráti környezettől egyaránt, mint a munkahelyitől.

Csicsmann Péter

Senior manger

J&J Center Kft.

Adjon visszajelzést!