Logisztikai és beszerzési tréningek
Az MLBKT idei, 20. kongresszusát is a hallgatói konferencia nyitotta, amelyen 55 hallgató jelent meg. A konferencia és az azt követő kongresszusi részvétel idén is jó lehetőséget kínált arra, hogy a nappali tagozatos logisztikus hallgatók, oktatók, illetve részt vevő gyakorló szakemberek megismerhessék egymást, a leendő logisztikus generáció eredményeit, gondolkodását és törekvéseit.

A jövő logisztikus generációja

Az MLBKT idei, 20. kongresszusát is a hallgatói konferencia nyitotta, amelyen 55 hallgató jelent meg. A konferencia és az azt követő kongresszusi részvétel idén is jó lehetőséget kínált arra, hogy a nappali tagozatos logisztikus hallgatók, oktatók, illetve részt vevő gyakorló szakemberek megismerhessék egymást, a leendő logisztikus generáció eredményeit, gondolkodását és törekvéseit.

A konferenciát Kiss Péter, az MLBKT elnöke nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket. Hangsúlyozta a logisztikai szakmai közösséghez tartozás, az élethosszig tartó tanulás és a Lőrincz Péter diplomamunka-pályázat fontosságát.

Hallgatói konferenciaEzt követően Dr. Vörösmarty Gyöngyi (BCE), a Lőrincz Péter diplomamunka-pályázat bírálóbizottságának tagja ismertette a pályázaton nyertes szakdolgozatokat. A bíráló bizottság további két tagja Dr. Prezenszki József, a BME professzora és Dr. Bányainé Dr. Tóth Ágota, a Miskolci Egyetem oktatója volt. Külön köszönet illeti azokat a kollégákat, akik részt vettek a szakdolgozatok elbírálásában és természetesen azokat a tanárokat, akik a felsőfokú intézmények részéről a tágabb logisztikai szakma elismerését is kivívó szakdolgozatok létrejötténél bábáskodtak.

A konferencián Katona Attila Imre (főiskolai, illetve BSc kategória II. helyezett), a Pannon Egyetem hallgatója tartotta meg az első előadást, aki ?A statisztikai folyamatszabályozás bevezetése a Liss Patrongyártó, Töltő és Szolgáltató Kft-nél? címmel írt diploma dolgozatot, majd Barna Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója (egyetemi, illetve MSc kategória I. helyezett) mutatta be dolgozatát a ?A ?didergő? lábnyom- A szén-dioxid lábnyom mérése a raktározás és az áruszállítás vonatkozásában a hűtött termékek példáján keresztül? címmel. Mindkét előadás bizonyítékul szolgált arra, hogy a végzős hallgatók a főiskolai és egyetemi tanulmányok során elsajátított legkorszerűbb kutatási módszerek gyakorlati alkalmazására, gyakorlati problémák megoldására, valamint a döntéselőkészítő munkákban, tanulmányok készítésében való részvételre megbízhatóan alkalmasak, miközben előadóként is magas színvonalon tudnak teljesíteni.

A hallgatói konferencia második felében idén rendhagyó módon nem meghívott előadókkal, hanem egy interaktív kerekasztal-beszélgetés kapcsán igyekeztünk bemutatni a logisztikus karrierpályát a hallgatóknak, annak minden szépségével és nehézségével együtt, ahol a program végén lehetőség volt kérdéseket is feltenni a szakembereknek. A beszélgetésre felkért hozzászólók az ellátási lánc különböző területein tevékenykedő szakemberek voltak, akik jól reprezentálták alapvégzettségük, munkakörük, beosztásuk, területi-vállalat méretbeli (pl. vidéki magyar kkv és budapesti multinacionális vállalat) vagy iparági eloszlásuk alapján a hazai logisztikai szakmát, így adva minél hitelesebb információkat a hallgatóknak.

A felkért hozzászólók Báthory Zsuzsanna moderációjával (projektvezető ? Middle East Europe Transfers, Robert Bosch Elektronika Kft.) közvetlen stílusban, sok gyakorlati tanáccsal fűszerezve osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal a következő témákban:

Elsőként a közgazdász versus mérnöki tudás a logisztikában témakörét, majd az ellátási lánc területén dolgozók legszükségesebb nem szakmai jellegű kompetenciáinak kérdéskörét vitatták meg a hozzászóló vállalati szakemberek. Márton Zoltán (ellátási lánc üzleti elemző, Philips Magyarország Kft.) szerint az egyik vagy a másik területen megszerzett alapdiploma ugyan egy fő csapásirányt kijelöl, de a későbbiekben jobban elmosódnak a határok a mérnöki és a gazdasági vonal között, viszont fontosnak tartja azt is, hogy az egyetemen/főiskolán eltöltött időszakban a tananyag elsajátítását tekintsék legfontosabb feladatuknak a hallgatók, hiszen azt utólag pótolni már nehezebb.

Vida Péter (vezető tanácsadó, Adversum Kft.) ezt azzal egészítette ki, hogy a pénzügyi, közgazdasági végzettségű szakemberek szemléletmódjuk miatt szélesebb körű megoldásokban tudnak gondolkodni, míg a műszaki végzettségűek inkább mélységében látják jobban ugyanazt a kérdést. Mindannyian egyetértettek azonban abban, hogy hosszú távon az egyik vagy a másik nélkül, legalább annak alapszintű ismerete nélkül nem tud igazán boldogulni az, aki ebben a szakmában szeretne dolgozni, illetve hozzátették, hogy mennyire fontos a kétféle szemléletmód egymáshoz közelítése, egymás gondolkodásának megértése és az együttműködés egy-egy projekt kapcsán.

A kompetenciák közül a hozzászólók kiemelten fontosnak tartották az informatikai tudást, a nyelvtudást (lehetőleg több idegen nyelv ismerete), a folyamatszemléletet, a stressztűrést, nyitottságot, együttműködési képességet, az érdekérvényesítési képességet, a szakmai tudás magasabb szintű igényének meglétét, vagyis a minőségi munkavégzésre való törekvést. Kovács Marcell (logisztikai vezető, Masped Logisztika Kft.) véleménye szerint az alapköveken kívül szükség van a proaktivitás, az improvizáció és a kreativitás hármasára is, mert gyakran van, hogy ebben a gyorsan változó szakmában a meglévő alapokat is újra kell gondolni. Szerinte az oktatás elsősorban szemléletformálás, míg a többi kompetencia segít a kiteljesítésben, az eredményesség elérésében.

Ezt követően a logisztikus érdekérvényesítő képességéről beszélgettek a szakemberek, milyen szinten is kell érdekérvényesítőnek lenni vállalaton belül és kívül valakinek, hogy elérje a kitűzött szakmai célokat. Gondáné Borbély Beatrix szerint (beruházások és karbantartás beszerzés vezető, Magyarország és Keleti Régió, Chinoin Zrt.) nem mindegy, hogy mit is tekintünk érdekérvényesítésnek, az mire terjed ki, csak a saját érdekeinkre vagy az egész logisztikai folyamatra, vagy más szakmákéra is. Hosszú távon mindenképpen akkor leszünk a legsikeresebbek, ha konszenzusokra törekszünk, a win-win szituációk elérésére.

A beszélgetés következő részében a gyakorlati szakembereket szakmai életük egy-egy meghatározó pályakezdős élményéről vagy éppen?kedvenc kudarcáról? kérdezte a moderátor, melynek során elmondták, nem mindegy, hogy szakmai vagy emberi kudarcról beszélünk, ezt a kettőt külön kell tudni választani egymástól. Ha a kudarc szakmai, akkor az ne szegje kedvünket, hanem inkább törekedjünk arra, hogy tanuljunk belőle és később ne kövessük el ugyanazt a hibát. Gál István (stratégiai menedzser, BI-KA Logisztika Kft.) szerint a megfelelő kapcsolati háló kialakítása is rendkívül fontos, melynek során ha a partnernek tudunk jobb megoldást kínálni egy adott problémára,  akkor tegyük meg, még ha az eredeti elképzelései kezdetben mások is voltak, mert a szakmát, lehetőségeket mi ismerjük jobban, ha már egyszer hozzánk fordultak, s így egy olyan fajta szakmai reputációt építhetünk fel, amely hosszú távon folyamatosan hozza az eredményeket.

Záró gondolatképpen Báthory Zsuzsanna a vezető/mentor szerepéről faggatta a kollégákat, mennyire fontos egy ilyen személy megléte vagy nem léte a karrier kezdetén. Véleményük szerint ha a cégkultúrából jön az igény a mentorálásra, akkor tud igazán hatékony lenni a fiatal kollégák integrálása a vállalatba. Emellett azonban az is fontos, hogy a hallgató akár már gyakornokként is, de merjen kérdezni, és legyen proaktív és kezdeményező, bár azt is hozzátették, ez sokszor a vezető személyén is múlik, mennyire vezet ez a hozzáállás eredményre, ezért kiemelt fontosságú az empátia, a helyzetfelismerés képessége is.

Hajas Gabriella
oktatási vezető, MLBKT

Adjon visszajelzést!