Az Esélyek című kiadvány a legfrissebb adatokra és felmérési jelentésekre támaszkodva mutatja be Magyarország ? elsősorban a környező, versenytárs országhoz viszonyított ? pozícióját. A kitörési pontok közül a kötet a logisztika, a közlekedés, az autóipar, a gyógyszeripar, a zöld iparágak (és a kapcsolódó környezetvédelem), valamint a szolgáltató központok lehetőségeit vizsgálja.

A magyar gazdaság kitörési pontjai

Bill Gatesnek, a Microsoft alapítójának tulajdonítják azt a megállapítást, miszerint az emberek hajlamosak túlbecsülni a rövidtávon elérhető eredményeket, miközben alábecsülik a hosszabb távon lehetséges változások nagyságát.

A magyar gazdaság esélyeit meghatározó gazdasági-társadalmi tényezők között vannak nemzetközi összehasonlításban kedvezők, s vannak elmaradást jelzők. Az Esélyek című kiadvány a legfrissebb adatokra és felmérési jelentésekre támaszkodva mutatja be Magyarország – elsősorban a környező, versenytárs országhoz viszonyított – pozícióját. Képet ad arról, hogy az elmúlt néhány évben mely területeken sikerült előrelépni, s hol nőtt a lemaradásunk más országokhoz képest. További eredményt elérni főleg az erősségek továbbfejlesztésével és a szűk keresztmetszetek feloldásával lehet. A kitörési pontok közül a kötet a logisztika, a közlekedés, az autóipar, a gyógyszeripar, a zöld iparágak (és a kapcsolódó környezetvédelem), valamint a szolgáltató központok lehetőségeit vizsgálja.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által a Waberer?s támogatásával összeállított kötetben a Magyarországgal összehasonlított országok három csoportja szerepel. Egyrészt azok, amelyek teljesítménye a nemzetközi verseny mércéje (USA, Japán, Eurózóna). Másrészt a közvetlen versenytárs országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország), harmadrészt pedig azok a magyar gazdaságnál kevésbé fejlettek gazdaságok, amelyek egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek (Horvátország, Bulgária, Románia, Ukrajna).

A magyar gazdaságnak van néhány olyan területe, amely az elmúlt években az átlagosnál lényegesen fejlettebbnek bizonyult, illetve az átlagosnál gyorsabb fejlődésre volt képes. Ezek részben örökölt adottságok voltak (például a fejlett gyógyszeripar), részben a multinacionális cégek (erre is építő) regionális termelés-szervező tevékenységének eredményei lettek (például a járműipar és háttéripara), részben magyar tulajdonú cégek nemzetközi sikerét jelentették (például nemzetközi fuvarozás), részben pedig a magyar gazdaságpolitikai lépések eredményei voltak (például az autópálya-építés).

A megfelelő kiterjedésű és minőségű közlekedési, logisztikai infrastruktúra nagyban hozzájárul az adott ország versenyképességéhez, többek között a beszállítói és kereskedelmi tevékenységek hatékonysága révén. Az úthálózat minőségének megítélése Horvátország után hazánkban a második legkedvezőbb a régióban. Magyarországon a közúti áruszállítás aránya 75%, ami lényegében megfelel az EU-átlagnak, a vasúti áruszállítás 20%-os arányával viszont kissé felülmúlja azt. Hazánkban a vasúti áruszállítás folyamatosan veszít versenyképességéből a közúthoz viszonyítva. Ennek csak egyik oka a vasút magas költségszintje (nagyrészt a magas pályahasználati díjak miatt), mivel a kötöttpályás közlekedés jelenlegi állapotában szolgáltatási minőségben sem tud lépést tartani a közúttal. Egyre inkább előtérbe kerülnek a rugalmas és kiszámítható szállítások, amit a vasút a jövőben is csak a közúttal közösen tud majd megvalósítani. A közösségi (közúti és vasúti) közlekedés átfogó működési és finanszírozási reformra, modernizációra szorul.

Az infokommunikációs (IKT) szektor kulcsfontosságú más ágazatok fellendülése szempontjából, ezért a válság viszonyai között is viszonylag szerencsés helyzetben van. A közép- és kelet-európai országok közül 2011-es adatok szerint Magyarország ezer lakosra vetítve 530 PC-vel a harmadik helyet foglalja el Szlovákia (666) és Csehország (571) mögött. A szélessávú rendszerek leginkább azokban a tagállamokban terjedtek el, amelyekben infrastrukturális verseny zajlik; aminek hatását a szolgáltatásokat érintő verseny elősegítésére vonatkozó hatékony előzetes szabályozás erősíti. Magyarországon az ezer lakosra vetített szélessáv-előfizetések száma 2010-ben régiónkban a legmagasabb volt.

Magyarországon a legdinamikusabb ipari ágazat a gépjármű-gyártás. Abban, hogy egy autóipari, vagy gépgyártó vállalat mely országot választja újabb üzemének telephelyéül, hol bővíti tevékenységét, nagy szerepe van a kedvező és kiszámítható jogi- és adókörnyezetnek, az egyedi kedvezményeknek és támogatásoknak, a kiépített infrastruktúrának, valamint a szükséges képzettségű illetve kiképezhető/betanítható munkaerő jelenlétének. Ez utóbbi vonatkozásában Magyarország a vállalatvezetők megítélése szerint ugyan az élmezőnyben helyezkedik el a régióban, azonban pozíciója az elmúlt négy évben jelentősen romlott.

A régióban Magyarországon a legnagyobb az egy cégre jutó gyógyszeripari árbevétel, azonban még így sem érjük el az EU-átlag felét. Ennek fő oka, hogy hazánkban nagy tömegben alacsonyabb értékű gyógyszereket gyártanak, s az automatizáció foka is alacsonyabb. Az egy gyógyszeripari foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték szempontjából – a fajlagos árbevételhez hasonlóan – Magyarország a régió éllovasa. Magyarország biotechnológiai szabadalmi kérelmeinek aránya az összes OECD tagországéhoz viszonyítva lényegében azonos a lengyelekével és a csehekével, akikkel együtt éllovasoknak számítunk a régióban. Hazánk nemzetközi biotechnológiai szabadalmi kérelmeinek aránya az összes szabadalomból (az OECD átlaghoz képest) magas, megfelel az EU és Japán átlagának, s a régióból csak Lengyelországé nagyobb.

A nemzetközi értelemben mobil szolgáltató központok (call centerek) közül a régióban az egy alkalmazottra jutó árbevétel szempontjából a magyarok voltak a leghatékonyabbak 2010-ben, még az EU-átlagot is felülmúlták. Az egy alkalmazottra eső bruttó hozzáadott érték szempontjából Magyarország versenypozíciója már nem ilyen kedvező, csupán a régió középmezőnyében foglal helyet.

A környezetvédelmi adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 2010-ben 2,6% volt. Ez valamivel kisebb a 2006-os aránynál, de még így is az egyik legnagyobb a vizsgált országok között, s még az EU átlagát is meghaladja. A környezetvédelmi szabályozások vállalatvezetői elfogadottsága is az egyik legerősebb hazánkban.

Adjon visszajelzést!