Logisztikai és beszerzési tréningek

Ugrásszerű növekedés a beszerzési csalás területén

Világszerte tovább növekszik a gazdasági bűnözés. Minden negyedik magyar vállalat, globális szinten pedig a válaszadók 37%-a nyilatkozta azt, hogy gazdasági bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt két év során. A tényleges adatok valószínűleg még ennél is riasztóbbak. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb gazdasági bűnözési típus, azonban a kockázatok egyre változatosabbá válnak, és új csalási formák jelennek meg. – írja a PwC.

A számos országból több mint 5 000 felsővezetőtől kapott válasszal – Magyarország 91 vezető vállalatát is beleértve – felmérésünk világszerte a legátfogóbb tanulmány a gazdasági bűnözés témakörében. A gazdasági bűnözés folyamatosan átalakul, az új kihívások pedig újfajta megoldásokat és technológiákat igényelnek. A vállalatok, amelyek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket eszközeik védelme érdekében elkerülhetetlenül nagyobb kockázatnak lesznek kitéve.

?A gazdasági bűnözés minden iparágat érint Magyarországon. A beszerzési csalás és a számítógépes bűnözés fokozatosan jelentős csalási formákká váltak, és az idei felmérésünkben már mindkettőt önálló kategóriaként kezeltük. Mivel mindkét típust nehéz felderíteni, ezért azt javasoljuk a vállalatoknak, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a kockázatfelmérési eljárásaik megfelelő kialakítására? ? összegezte Fekete Miklós, a PwC Magyarország üzleti tanácsadásért felelős cégtársa.

Beszerzés csalások

A magyar vállalatok 26%-a tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt két év során. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb csalási típus, azonban a gazdasági bűncselekmények egyre sokrétűbbek, és növekszik az egyéb csalási formák aránya.

Magyarországi főbb megállapítások:

  • A hűtlen kezelés (63%) a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény, ezt követi a korrupció és vesztegetés (38%), a pénzmosás (25%), a beszerzési csalás (25%), és a számítógépes bűnözés (17%).
  • Közel minden ötödik magyarországi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a vállalatától kenőpénzt kértek az elmúlt 24 hónapban, és minden harmadik szerint vállalata már került hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben.
  • A korrupció elterjedtebb Magyarországon (38%), mint a közép-kelet-európai régióban (36%) és globális szinten (27%).
  • A számítógépes bűnözést tapasztaló válaszadók aránya négyszeresére, 4%-ról 17%-ra nőtt. Míg 2011-ben csupán a cégek 14%-a érezte úgy, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos kockázatok az elmúlt két évben növekedtek, idén már a válaszadók közel harmada számolt be erről.
  • A gazdasági bűncselekmény elkövetője jellemzően vállalaton kívüli személy (beszállító vagy ügyfél). A beszállítók által elkövetett esetek aránya (21%) közel duplája a régiós (11%) és globális (10%) értékeknek.
  • A vállalaton belüli elkövetők aránya 42%, ami valamivel a régiós érték (46%) alatt van. A tipikus vállalaton belüli elkövető 31 és 40 év közötti férfi, aki három-öt éve dolgozik a cégnél.
  • Ha vállalaton belüli elkövetőről van szó, a vállalatok általában értesítik a bűnüldöző szerveket (70%) vagy polgári peres eljárást indítanak (60%), a régiós és a globális gyakorlatnál nagyobb arányban. A vállalaton belüli elkövetőket azonban csak az esetek felében (50%) bocsátják el, ami lényegesen alacsonyabb a régiós (78%) és a globális (79%) szintnél.
  • Ha az elkövető külső személy, a vállalatok szintén a hatóságokhoz fordulnak (50%) vagy polgári peres eljárást indítanak (57%), azonban csupán az esetek harmadában szakítják meg az üzleti kapcsolatukat az elkövetővel.
  • A vállalatok erőteljesebben lépnek fel a csalással szemben: míg 2011-ben 22%-uk mondta, hogy vállaltuk semmilyen intézkedést nem tett a vállalaton belüli elkövetővel szemben, idén már senki nem számolt be ilyen esetről.

Számos csalásmegelőzési és -felderítési módszer áll rendelkezésre a gazdasági bűnözés kockázatának kezelésére. Az üzletfelek alapos megismerése kulcsfontosságú lehet, a szervezetek azonban, erőforrások hiányában, gyakran mégsem végzik el a harmadik felek (pl. beszállítók, üzleti partnerek, ügynökök) megfelelő háttérellenőrzését. Az anonim és biztonságos bejelentési lehetőség biztosítása az alkalmazottak számára, és a csalási kockázatok rendszeres értékelése szintén alapvető elemei minden hatékony csalás elleni stratégiának. A legtöbb vállalat csupán megelőző intézkedéseket tesz, amivel növeli annak kockázatát, hogy egy esetleges csalás hosszabb ideig felderítetlen marad. A közvetlen pénzügyi kár mellett az ilyen bűncselekmények a vállalat hírnevét és üzleti kapcsolatait is súlyosan károsíthatják, valamint a munkavállalói morálra is negatív hatással vannak.

?Úgy tűnik, hogy a magyar szervezetek a regionális és globális társaikhoz képest alábecsülik annak lehetőségét, hogy számítógépes bűnözés áldozataivá válhatnak. A bejelentett gazdasági bűncselekmények száma ugyan alacsonyabb lehet a regionális és globális szintnél, az újabb csalási formákat azonban gyakran nehéz észlelni, és a felderítési arány is alacsony. Csak egy erős, robusztus ellenőrzési környezettel, és a megfelelő észlelési mechanizmusok alkalmazásával kerülhetjük el a kellemetlen meglepetéseket? ? mondta George Surguladze, a PwC Magyarország forensic szolgáltatásokért felelős vezető menedzsere.

A beszerzési csalás önnáló kategóriává nőtte ki magát

Az idei felmérésünk első ízben kezelte külön gazdasági bűncselekmény kategóriaként a beszerzési csalást. Minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy vállalata legalább egy alkalommal beszerzési csalás áldozatává vált az elmúlt két évben, így ez a második leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény típus. A beszállítók kiválasztásának folyamata különösen sok kockázatot rejt magában. A felek (a munkavállalók és a beszállítók, vagy egy ágazat beszállítói) közötti összejátszás miatt az ilyen esetek észlelése és feltárása különösen nehéz lehet. A beszerzési csalás tényleges előfordulási aránya ezért valószínűleg magasabb a mért értéknél.

A gazdasági bűnözés továbbra is jelentős problémát jelent a szervezetek és vállalatok számára. Az új technológiák és az átalakuló munkakörnyezet új lehetőségeket és új kihívásokat is teremtenek. Azok a vállalatvezetők, akik mindkettővel kellően tisztában vannak versenyelőnyhöz juttathatják a szervezetüket a számítógépek világban kevésbé otthonosan mozgó versenytársakkal szemben.

Gazdasági bűnözés

A PwC Globális Gazdasági Bűnözés című felmérésének magyarországi eredményei itt, a globális felmérés részletes eredményei ide kattintva érhetők el.

Forrás: PwC

Szerkesztői megjegyzés

Ön szerint helyes kifejezés a PwC által használt “beszerzési csalás”? Vagy a “beszállítói csalás” pontosabb lenne? Kérjük, írja meg véleményét a lap alján kommentben!

Adjon visszajelzést!