Logisztikai és beszerzési tréningek
A cégek felénél egyszemélyes döntések születnek, és a vállalatok jelentős részének még beszerzési szabályzata sincsen. Az elégtelen kontrollkörnyezet jelenti továbbra is az egyik legkomolyabb veszélyforrást a gazdaságosságra a vállalatok életében - derül ki az EY anti-korrupciós tanulmányából.

EY: Kontrollálatlan beszerzések

A cégek felénél egyszemélyes döntések születnek, és a vállalatok jelentős részének még beszerzési szabályzata sincsen. Az elégtelen kontrollkörnyezet jelenti továbbra is az egyik legkomolyabb veszélyforrást a gazdaságosságra a vállalatok életében – derül ki az EY anti-korrupciós tanulmányából.

“Míg a legegyszerűbb, és ezért legelterjedtebb visszaélési sémák a beszerzésekhez köthetők, a kutatás alapján az látszik, hogy ez a terület a magyar piacon általánosan alulszabályozott. Sokszor komoly értékű beszerzéseknél is egy személy dönt a pályáztatás szükségességéről vagy kihagyhatóságáról, annak módjáról és a nyertes pályázat kiválasztásáról. Az egyszemélyes döntéshozatal nagy kockázatot jelent úgy a beszállítók, mint a megrendelők számára, és nagymértékben növeli a visszaélések lehetőségét. Nagy volumenű beszerzéseknél elengedhetetlen a transzparens döntéshozatal. Megfelelő kontrollkörnyezet működtetéséhez szükség van a rendszeres ellenőrzésre is. Annak ellenére, hogy minimális ráfordítással komoly pénzt lehet megtakarítani, ezt még azoknál a cégeknél is ritkán látjuk, ahol egyébként hangsúlyt fektetnek a szabályok kialakítására, és a felelősségi körök szétválasztására” – mondja Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

A profittermelő képesség elengedhetetlen egy cég életben maradásához. Ennek egyik alapja a megfelelő áron és minőségben történő beszerzés. A beszerzési eljárásrendek és szabályzatok megléte kiemelten fontos egy etikusan működő vállalat életében mind a vezetőség, mind a munkavállalók, mind a beszállítók számára. Ennek ellenére a válaszadók kevesebb, mint a fele, mindössze 47 százaléka számol be ilyen dokumentáció elkészültéről.

Az etikai kódexszel rendelkező vállalatok 74 százaléka tér ki kódexében az összeférhetetlenség kérdésére, míg alig negyedük tette azt a beszállítói szerződés részévé. Anti-korrupciós nyilatkozatot az összes megkérdezett csupán 8, a tőzsdén jegyzett társaságok mindössze 35 százaléka írat alá beszállítóival.

A megkérdezettek véleménye eltér abban, hogy a magyar üzleti gyakorlatban mit tekintenek az etikus üzleti gyakorlat részének. A beszállítók mindegyikével szembeni azonos mérce és méltányos eljárás alkalmazását a megkérdezettek kétharmada tartja elengedhetetlennek, míg 6 százalékuk szerint ez nem része az etikus üzleti magatartásnak.

Személyi összefonódások

Annak ellenére, hogy a válaszadók tisztában vannak azzal, hogy melyek a visszaélések szempontjából meghatározóan kockázatos területek, ez a tudás a kockázatkezelési gyakorlatban ritkán kerül alkalmazásra. A megkérdezettek csupán 37 százaléka figyeli valamilyen módon az érdekellentéteket, azt is leginkább önbevallására alapozva. Közülük is csupán fele írat alá a munkatársakkal összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Még kevesebb ír elő bejelentési kötelezettséget, amennyiben a munkavállaló más gazdasági társaságban tulajdonrésszel rendelkezik, vagy vezető tisztséget vállal alapítványnál, non-profit szervezetben. A válaszok fényében talán nem is meglepő, hogy a tanulmány résztvevőinek fele egyáltalán nem ellenőrzi, hogy vállalatuk kapcsolatba került-e a bejelentett érdekeltséggel rendelkező cégekkel.

Mit mond erre a beszerzési szakma?

Az utóbbi időben két tanulmány is foglalkozott a magyarországi üzleti életben előforduló korrupcióval, s ezen belül hangsúlyosan a beszerzési jellegű visszaélésekkel. A helyzet eléggé borús, de az örömteli, hogy egyáltalán szó esik a kérdésről, s felhívja a figyelmet egy a gazdaságban jelenlévő, ugyanakkor látens jelenségre – mondta Kemendy Nándor, az MLBKT Beszerzési Vezetők Klubjának vezetője.

A Beszerzési Vezetők Klubja (BVK) az MLBKT tagozataként megalakulásától, 2002-től kezdve nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy a beszerzési szakmában az etikai és morális értékek kialakuljanak és elterjedjenek. Az elmúlt évtizedben ezen az úton jelentős fejlődésnek voltunk tanúi. A BVK maga is kidolgozott egy Beszerzési etikai ajánlást, amely megtalálható a honlapján (www.beszerzesivezetok.hu). A másik oldalról egyre több vállalat alakított ki Beszerzési Etikai Kódexet. Jól tudjuk, hogy ez csak az első lépés, s még a szakmában dolgozóknak sok teendőjük van. A közreadott tanulmányok nem csak érdekesek, mert első ízben foglalkoznak a versenyszférában tapasztalható nem kívánatos jelenségekkel, de a megállapításait illetően szükségesnek tartunk néhány kérdést árnyalni. Pl. nem világos, amikor beszerzést említ az anyag, akkor a beszerzési szervezetről, vagy a beszerzési folyamatról van szó? A kettő nem ugyanaz. A beszerzési folyamat ugyanis egy vállalati koprodukció, amelyben több társszervezet is részt vesz. Az információk nem tesznek említést a megkérdezett cégek méretéről, tulajdoni viszonyairól, s iparági besorolásukról. Ez szintén fontos kérdés, amely lehetővé tenné a megfelelő értékelést.

Hasznosnak tartanánk, ha a kérdésről a tanulmányok készítői és a beszerzési szakma képviselői egy Üzleti reggeli keretében 2014. május végén megbeszélést folytatnának, amely az egymás megértésének kérdésén túl, mindkét fél számára hasznos konklúziókat hozhat.

Adjon visszajelzést!