2014. évi tavaszi előrejelzés: egyre szélesebb körben tapasztalható a fellendülés

Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az Európai Unióban folytatódik a gazdasági fellendülés a recesszióból immár egy éve történt kilábalás óta. A reál GDP növekedése 2014-ben uniós szinten előreláthatólag 1,6%, az euróövezetben pedig 1,2% lesz, és 2015-ben a további javulás eredményeképpen ezek az adatok akár a 2,0%-ot, illetve 1,7%-ot is elérhetik. Az előrejelzés azon a feltételezésen alapul, hogy a tagállamok és az EU végrehajtják az elfogadott szakpolitikai intézkedéseket, és ezáltal megvalósítják a szükséges kiigazításokat.

Siim Kallas, a Bizottság alelnöke így nyilatkozott: ?A gazdaság az élénkülés útjára lépett. A hiányok csökkenőben vannak, a beruházás növekedésnek indult, és ? ennél is fontosabb ? a foglalkoztatási helyzet is javulásnak indult. Kezdenek beérni a tagállamok és az EU reformokra irányuló folyamatos erőfeszítései. A jelenlegi szerkezeti változások a közép- és kelet-európai országokban az 1990-es és azt követő években végbement nagyszabású kiigazításra emlékeztetnek, amely az éppen 10 évvel ezelőtti uniós csatlakozásukhoz kötődően történt. Ezen országok tapasztalata rávilágít a szerkezeti reformok kellő időben való megkezdésének, illetve ? függetlenül az időközben esetlegesen felmerülő kihívásoktól ? a reformok iránti elkötelezettségnek a fontosságára. Ennek szellemében sem engedhetünk abból, hogy újabb munkahelyeket teremtsünk az európai polgárok számára és fokozzuk a növekedési potenciált.?

Fokozatosan élénkülő gazdasági növekedés

Az előrejelzés távlatában összességében valószínűleg a belső kereslet válhat a növekedés motorjává. A fogyasztói kiadások egyre inkább hozzájárulnak majd a növekedéshez, mivel az alacsony infláció és a stabilizálódó munkaerőpiac is kedvező hatással van a reáljövedelemre. A beruházások fellendülése a továbbiakban is elősegíti a növekedést, és nyereségeket eredményez mind az eszközberuházások, mind az építőipari beruházások terén. A nettó export hozzájárulása az előrejelzés távlatában várhatóan csökkenni fog.

A korábbi súlyos pénzügyi válságokat követő gazdaságélénkülések természetéhez hasonlóan a jelenlegi fellendülés is fokozatos. Az általában kedvező finanszírozási feltételek ellenére a tagállamok között, valamint a különböző méretű vállalkozások között továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak.

2013 folyamán javulásnak indultak a munkaerő-piaci feltételek, továbbá várhatóan nő a munkahelyteremtés és csökken a munkanélküliség (2015-ben az EU-ban 10,1%-ra, az euróövezetben pedig 11,4%-ra).

Az előrejelzés szerint az infláció alacsony marad mind az EU-ban (2014-ben 1,0%, 2015-ben 1,5%), mind pedig az euróövezetben (0,8% és 1,2%).

A kiszolgáltatott helyzetben lévő tagállamokban a folyó fizetési mérleg hiányai az elmúlt években csökkentek áraik versenyképességének köszönhetően. Ezen gazdaságok többségében is többletek várhatóak 2014-ben és 2015-ben.

Az államháztartási hiány csökkentése továbbra is folytatódik. A csökkenés 2014-ben feltételezhetően a GDP mintegy 2,5%-ának fog megfelelni az EU-ban és az eruóövezetben egyaránt. A GDP-arányos államadósság az idén is csaknem 90%-on tetőzik az EU-ban és 96%-on az euróövezetben, majd jövőre csökkenés várható.
A növekedési előrejelzés szempontjából a legnagyobb lefelé mutató kockázat az, hogy a reformok megtorpanása ismét bizalomvesztéshez vezethet. Emellett a külső környezetet illetően nőtt a bizonytalanság. A másik oldalról tekintve, a fellendülés a becsültnél erősebb is lehet, ha további határozott strukturális reformokat hajtanak végre.

Míg az árak jelenlegi alakulása a külső tényezőket és a kiigazítási folyamatot is tükrözi, a túlságosan hosszú ideig tartó alacsony infláció kockázatokkal járhat. Ugyanakkor a fokozatosan erősödő és egyre szélesebb körben tapasztalható fellendülés enyhítheti e kockázatokat.

Adjon visszajelzést!