Logisztikai és beszerzési tréningek
A fénysebességű változásokhoz való alkalmazkodás a vállalatok és a munkavállalók közös érdeke. A hazánkban is egyre népszerűbb támogató szakma, a coaching kiváló eszköz arra, hogy a változásokat gördülékennyé tegye.

Tűéles jövőkép a versenyképesség záloga

A fénysebességű változásokhoz való alkalmazkodás a vállalatok és a munkavállalók közös érdeke. A hazánkban is egyre népszerűbb támogató szakma, a coaching kiváló eszköz arra, hogy a változásokat gördülékennyé tegye.

A 21. század a fénysebességű változások kora, ezért a sikeresség szempontjából kulcskérdés az alkalmazkodóképesség. A fejlett nyugati társadalmak számára kihívást jelent a korfa átalakulás, magyarul a népesség elöregedése is. A kihívás nem feltétlenül hátrány: a változások előnyre fordítása, a generációk közötti tudásátadás, az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci integrálása illetve az Y generáció motiválása mind olyan feladatok, melyekre a gazdasági szereplők sikeressége érdekében megoldást kell találni. A Nemzetközi Coaching Hét keretében, idén május 22-én, a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) Magyar Tagozata, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ) és a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) “Életutak – Generációk – Ünnepek” című konferenciáján nemzetközi és hazai business coachok és HR szaktekintélyek a fenti kérdésekre keresik a választ.

A digitális forradalomnak köszönhetően rohamtempóban változnak a körülmények életünk minden területén. Ebben a viharos környezetben, csak azok a cégek és munkavállalók lehetnek versenyképesek, akik sikeresen alkalmazkodnak a változásokhoz. A hazánkban is egyre népszerűbb támogató szakma, a coaching kiváló eszköz arra, hogy a változásokat gördülékennyé tegye. 2014. május 22-én, a Nemzetközi Coaching Hét keretében kerül megrendezésre az “Életutak – Generációk – Ünnepek” című konferencia Budapesten, mely napjaink legégetőbb munkaerő-piaci kérdéseire keresi a választ neves hazai és külföldi előadókkal, a coaching szemüvegén keresztül.

Segít a coaching: a tűéles jövőkép a siker záloga

A változásokból egy szervezet vagy személy abban az esetben képes előnyt kovácsolni, ha precízen meghatározza jövőképét. A személyre szabott coaching nagyon hatékony eszköz a változások eredményes és sikeres levezénylésében. A hazánkban is egyre népszerűbbé váló támogató szakma módszerének lényege, hogy a jövőre fókuszálva az alannyal közösen meghatározza a jövőbeli célokat, és az elérésükhöz szükséges lépéseket. Más tanácsadó tevékenységekkel szemben nagy különbség, hogy a coach nem ad konkrét válaszokat, hanem abban segít, hogy a coachingban részt vevő személy megtalálja a saját magában rejlő válaszokat. A változásokhoz való alkalmazkodás záloga tehát a jövőkép tűéles meghatározása. “Felgyorsult tempójú világunkban azért is nagyon hatékony eszköz a coaching, mert segítségével rövid idő alatt lehet elérni a kívánt maradandó változásokat” – fogalmazott Kalamár Beáta, executive coach, a konferenciát szervező ICF Magyar Tagozatának elnöke.

Kormenedzsmenttel áthidalható a generációs szakadék

Ha megnézzük a vállalatok korfáját, azt látjuk, hogy a 18-20 évesektől egészen a 60 év felettiekig képviseltetik magukat a korosztályok. Az aktív munkavállalók egyre több generáció között oszlanak el. Egyre gyakrabban váltják egymást a különböző korcsoportok, a felgyorsult világ, a digitális technológia robbanása olyan változásokat hoztak, amelyekhez az egyes nemzedékek teljesen eltérően viszonyulnak. Jelenleg négy-öt generáció van jelen aktívan a munkaerőpiacon. A mai munkavállalói réteg gerincét jelentik mind szám, mind jelentőség szempontjából az X generáció tagjai (1965-1981) és a Baby Boomerek (1945-1964). Egyes szakmákban előfordulnak a Veteránok (1925-1945) képviselői és a Z generációs (1995-2010) fiatalok is már az ajtón kopogtatnak. A mostani pályakezdők, a fiatal munkavállalói réteg pedig az Y generáció (1982-1995) szülöttei. Az a szervezet képes hatékonyan működni, ahol valamennyi generáció képviselteti magát. Hiszen mindegyik korcsoportnak megvannak az értékei, melyeket fel kell tárni, és ötvözni kell, hiszen ezt a sokrétű tudást és energiát a szervezet előnyére lehet használni. Ugyanakkor a generációk közötti alapvető gondolkodásbeli különbségek a munkahelyen is megjelennek. “A különböző korcsoportok közötti hatékony és eredményes együttműködés, a gondolkodásbeli különbségek elsimítása szempontjából az egyik legfontosabb kulcsszó: a kormenedzsment” – emelte ki Dr. Poór József minősített menedzsment tanácsadó, a konferencia társzervezőjeként közreműködő HSZOSZ elnöke.

Mentorálással kell támogatni az Y generációt

Az Y generáció egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy rendkívül türelmetlenek a munkahelyi előmenetelükkel szemben, nem adják meg maguknak a tapasztalatszerzéshez, szakmai beéréshez szükséges időt, hanem néhány hónap után tovább akarnak lépni, feljebb szeretnének kapaszkodni a ranglétrán. Sok esetben ez jogos igény, amikor valóban azt tapasztalják, hogy szinte ugyanazt a munkát végzik, mint a felettük lévő kolléga csak nekik még nem jár ugyanaz a beosztás, és a vele együtt járó juttatási csomag. A cégek számára mindenképpen kihívást jelent az ipszilonosok megtartása, motiválása, hiszen a fiatalok átlagosan 1-3 évet terveznek egy-egy munkahelyen, beosztásban eltölteni, hiszen ennyi idő alatt megismerik, “kitanulják” az adott pozíciót, így jöhet az újabb kihívás. Az ipszilonosok számára elsődleges fontosságú, hogy szeretnék jól érezni magukat a munkahelyükön, igénylik a szabadságot a munkavégzés során, kihívást jelentő pozíciót keresnek. A végtelen szabadságvágyhoz párosul hazánkban egy erős megfelelési kényszer is (ami a szülői nevelésből és munkahelyféltésből eredeztethető). Ez vezet a gyakran jellemző “work hard, play hard” életformához is. A fiatalok nagyra értékelik a tapasztalatot, szaktudást. Nagyon szívesen tanulnak, fejlődnek, ha megválaszthatják mentorukat. A jól működő mentoring programok pedig segíthetnek egy munkahelyet vonzóvá tenni a fiatalok számára.

A régi motorosokra is nagy szükség van

Nemzetközi összehasonlításban sajnos lesújtóak az 55 év felettiek foglalkoztatásával kapcsolatos hazai adatok. Magyarországon 55-59 év között 44 százalékos a munkanélküliség, míg 60 év felett ugyanez az arány 85 százalékos. Ezzel szemben például az Egyesült Államokban az 55 felettiek körében mindössze 4,7 százalékos a munkanélküliség. “Míg a fejlett nyugati országokban az idősek kapcsán a kormenedzsment olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a kompetenciák fejlesztése, a megfelelő munkakörülmények biztosítása, illetve a megfelelő mentális és életvezetési felkészítés a nyugdíjas korra, hazánkban az idősebb munkavállalókkal kapcsolatos legfőbb feladat a munkaerő-piaci integrációjuk és a velük szembeni munkahelyi diszkrimináció megszüntetése” – mondta Dr. Jászberényi József, a konferenciának helyt adó Zsigmond Király Főiskola intézetvezetője.

Adjon visszajelzést!