Logisztikai és beszerzési tréningek
A visegrádi országokra vár, hogy a kelet-közép-európai régióban kiépítsék az energetikai és közlekedési (logisztikai) infrastruktúrát észak-déli irányban, és ez csak közös akarattal hozható létre - mondta Szabó István, a Külügyminisztérium energetikai és közlekedési koordinátora hétfőn Budapesten, az Energiapolitika 2000 Társulat rendezvényén.

Az észak-déli infrastruktúra kiépítése a V4 országokra vár

A visegrádi országokra vár, hogy a kelet-közép-európai régióban kiépítsék az energetikai és közlekedési (logisztikai) infrastruktúrát észak-déli irányban, és ez csak közös akarattal hozható létre – mondta Szabó István, a Külügyminisztérium energetikai és közlekedési koordinátora hétfőn Budapesten, az Energiapolitika 2000 Társulat rendezvényén.

Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után a nyugat-európai országok keleti irányba fejlesztették az infrastruktúrát, azonban a régióban elmaradt az észak-déli kapcsolat megteremtése, pedig a régió versenyképességét csak ez javíthatja.
Példaként hozta fel, hogy míg a német-francia határt 3 kilométerenként szelik át az utak, a magyar-szlovák határon ennek a többszöröse ez a távolság. Igaz – jegyezte meg -, hogy 61 új közúti határátkelőről már megszületett az egyezmény.
Nem épült ki a V4 országok közúti és vasúti maghálózata sem, pedig ehhez 85 százalékos támogatást ad az EU – hívta fel a figyelmet Szabó István. Hozzátette: ha egy adott útfejlesztésre más paramétereket adnak meg az érintett országok, akkor az uniós bürokrácia máris törli a finanszírozható projektek közül.
Az energetikai infrastruktúra területén a legsürgetőbbnek az észak-déli gázvezeték megépítését tartotta az előadó. A magyar-szlovák szakaszt lassan üzembe lehet helyezni – jelezte, hozzátéve: bizonytalan viszont a szlovák-lengyel szakasz sorsa, noha véleménye szerint a ukrán válság miatt felgyorsulhat a tervezés és építés. Eközben Csehország bejelentette, hogy a német rendszerhez csatlakozik, mivel a másik három ország túl lassan teremti meg a biztonságos gázellátás feltételeit – emlékeztetett.
A közös gázvezeték-építés nehézségei között említette az előadó azt, hogy a tervezés – a teljes előkészítéssel – 5-12 évet vesz igénybe, miközben ez a teljes beruházás költségeinek csak 10-20 százalékát emészti fel. A 80-90 százaléknyi forrást viszont az 1-2 évet igénylő építési fázisban lehet elkölteni.
Szabó István felhívta a figyelmet arra, hogy 2017 végére már meg kell tervezni a következő, a 2021 és 2027 közötti uniós időszak projektjeit, 2018-ban ugyanis eldől, hogy az EU mit finanszíroz ezekből.

Forrás: MTI

Adjon visszajelzést!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás