Logisztikai és beszerzési tréningek
A kelet-ukrajnai harcok miatt az ukrán légügyi hatóságok június végéig bezárták a donyecki nemzetközi repülőteret, amelyet az utóbbi napokban többször megostromoltak Moszkva-barát szakadár fegyveresek.

Bezárt a donyecki repülőtér, kiújultak a harcok Szlovjanszknál

A kelet-ukrajnai harcok miatt az ukrán légügyi hatóságok június végéig bezárták a donyecki nemzetközi repülőteret, amelyet az utóbbi napokban többször megostromoltak Moszkva-barát szakadár fegyveresek.

A légügyi hatóság szerint a fegyveres konfliktus miatt nem lehet szavatolni a járatok biztonságát. A légikikötőt csak akkor nyitják meg újra, ha rendeződött a helyzet, és szükség esetén eltolják a június 30-i határidőt – idézte az UNIAN hírügynökség a hatóság szerdai közleményét.
A múlt hétfőn a szakadár fegyveresek hatalmukba kerítették a repülőteret, a hadsereg pedig csak másnap, súlyos harcok árán, a légierő bevetésével tudta visszafoglalni, és azóta ellenőrzése alatt tartja. A harcoknak sok halottja volt.
Dmitro Koszinov, a repülőtér szóvivője arról tájékoztatott szerda reggel, hogy kora hajnalban ismét több tucat szakadár érkezett a repülőtérre, követelve a katonák eltávolítását onnan, de nem tűztek össze a légikikötő védőivel.
Olekszandr Hodakovszkij, a szakadár “donyecki népköztársaság” biztonsági szolgálatának főnöke a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: nem gondolták, hogy az ukrán légierő bombázni fogja a Prokofjev repülőteret. A lázadóknak vannak ugyan Igla típusú mobil légvédelmi rakétarendszerei, de nem is vitték magukkal a repülőtérhez. Mint mondta, “idegek háborújával” számoltak.
A légierő bevetése arról tanúskodik – vélekedett Hodakovszkij -, hogy Kijev már lemondott a Donyec-medencéről, és ezért nem érdekli, ha rombolja a többmilliárdos létesítményt. A szakadárok azért rohanták le a repülőteret, mert elegük lett abból, hogy a légikikötőn át érkezett erősítés és fegyver az “ellenséghez” – hangoztatta.

Közben az orosz és ukrán honlapok arról adtak hírt, hogy kiújultak a harcok a Szlovjanszk melletti Szemenyivka településen, az ukrán légierő újra támadja a faluban megbúvó szakadárok állásait. A lázadók szerint a légicsapások súlyos károkat okoztak. A lázadók délelőtt azt állították, hogy lelőtték a légierő egyik helikopterét. A falunál kedden is heves harcok dúltak, a terrorellenes műveletben részt vevő ukrán katonák megsemmisítették a Moszkva-barát szakadár fegyveresek több őrhelyét és létesítményét.

A krími helyzetről

Az Ukrajnától márciusban elszakított félsziget vállalkozóinak gondjait Alekszej Grincevics, az Üzleti Oroszország nevű, hatalomhoz közeli orosz társadalmi szervezet krími csoportjának vezetője foglalta össze, jelezve, hogy a panaszokat eljuttatták Moszkvába.

A közlekedési problémák miatt is fennáll a veszélye, hogy összeomlik a nyári üdülési szezon. A légi összeköttetés nem elegendő, a Kercsi-szorosnál lévő átkelőnek pedig igen alacsony az áteresztő képessége. A szállítási gondok miatt nőnek a termékek árai.
“A kereskedelmi hálózatok ezért az illegálisan behozott ukrán termékeket részesítik előnyben, amelyet a vásárlók ismernek” – mondta a krími üzleti szervezet elnöke. Azt nem tette hozzá, hogy az ukrán termékek olcsóbbak is, mint az oroszok.
A Krím félszigeten dolgozó vállalkozók azt szeretnék elérni, hogy Moszkva hosszabbítsa meg a késedelmes adóbefizetések büntetésének múlt vasárnap lejárt moratóriumát. A krímiek arra panaszkodnak, hogy a félszigeten annyira kevés a bankfiók az ukrán pénzintézetek kivonulása miatt, hogy nehézséget okoz nekik a számlanyitás és az utalások időbeni teljesítése. A költségvetés számára történő utalást például csak a CSBPP nevű bankon keresztül lehet intézni, amelynek egyes krími városokban csak egyetlen fiókja van.
Gondot jelent a krími vállalkozásoknak az is, hogy az orosz adórendszerben regisztráltassák magukat. A regisztrációra július 1-jétől nyílik lehetőség, és egyelőre csak Szimferopolban, a félsziget székhelyén lehet majd intézni.
Andrej Zaharov, az Üzleti Oroszország társelnöke azt reméli, hogy a problémák fél év alatt megoldódnak. Szerinte a szociálisan rászorulók – nyugdíjasok, fogyatékkal élők, alacsony jövedelmű sokgyermekes családok – költségvetési pénzekből való üdültetésével segíthetnének a krími vállalkozások gondjain.
A Krím félsziget elcsatolását követően Moszkva nagyszabású fejlesztési terveket helyezett kilátásba a területen. Ezek között szerepel a Kercsi szorost és dél-orosz területeket összekötő híd megépítése, a bankszektor fejlesztése és a Krím különleges gazdasági övezetté alakítása is.

Forrás: Kegyes Csilla, MTI

Adjon visszajelzést!