Logisztikai és beszerzési tréningek
A ?Lépésről-lépésre? című program tematikáját a logisztikai szektort érintő fejlesztési források adták.

Konferencia a logisztikai szektort érintő fejlesztési forrásokról

2014. október 16-án a budapesti Ádám Villa adott otthont az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA), a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) és a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által szervezett logisztikai konferenciának.

A ?Lépésről-lépésre: a Középtávú Logisztikai Stratégiától a pályázati források lehívásáig? elnevezésű program tematikáját a logisztikai szektort érintő fejlesztési lehetőségek és források adták, aminek különös aktualitást adtak a közelmúltban megjelent pályázati kiírások, valamint a még véglegesítés előtt álló további támogatási konstrukciók.

Bárdos Krisztina

Dr. Bárdos Krisztina, az IFKA ügyvezető igazgatója nyitó előadásában a logisztika hazai helyzetét, valamint az aktuális fejlesztési és projektlehetőségeit ismertette, jelezve, hogy az IFKA az új programozási időszakban is pályázati partnerséget kínál a szakterület szereplőinek. Hangsúlyozta továbbá, hogy jóllehet az ágazat regionális összevetésben is az átlagos mértéket meghaladóan teljesít, a legfontosabb teljesítménymutatók azt igazolják, hogy a szektorban bőven rejlik még fejlődési potenciál.

Chikán AttilaEzt támasztotta alá Prof. Dr. Chikán Attila, az MLBKT elnökének előadása is, jóllehet az ország általános versenyképességi rangsorban elfoglalt helyezésénél kedvezőbb képet fest a Világbank logisztikai teljesítményindikátora Magyarország vonatkozásában. Előadásában arra is rávilágított, hogy hazai gazdaságpolitikában a fiskális és pénzügy-politikai elemek mellett sokkal markánsabb reálgazdasági fókuszpontokat szükséges meghatározni, kiemelve, hogy a logisztika egyike a magyar gazdaság reális fejlesztési pilléreinek.

Az esemény díszvendége az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóság szakpolitikai tanácsadója, Raluca-Cezara Mitu volt. A vendégelőadó a TEN-T keretrendszerét ismertette, és a szakterület a 2030-as és 2050-es kilátásait és szakpolitikai koncepcióját világította meg. Külön szó esett a magyarországi, illetve az országon áthaladó közlekedési hálózatokról, azok fejlesztési lehetőségeiről, amelyek közül a Connecting Europe Facilty (CEF) jelentős mértékű pályázati forrásokat kínál. A 2014 és 2016 közötti időszakban csak Magyarország számára 1 milliárd euró értékű forrást biztosít a CEF.

Dr. Belényesi Pál versenyjogász, a római John Cabot Egyetem adjunktusa az EU olasz elnökségének tapasztalatait ismertette. Az olasz tervek között a versenyképesség növelése és a foglalkoztatottsági mutatók javítása, a konkrét célkitűzések között pedig számos logisztikai vonatkozás, így a szállítmányozási infrastruktúra finanszírozásának felülvizsgálata is szerepel. Különösen érdekes az az olasz kezdeményezés, ami az energetikai és közlekedési infrastrukturális beruházások költségvetési kiadásait nem számszerűsítené a 3%-os Maastrichti államháztartási hiányszámban, azaz nem vonna maga után túlzott deficit eljárást a határérték feletti deficit sem, amennyiben annak hátterében infrastrukturális célú kiadások állnak.

Az európai léptékű keretek és lehetőségek megismerését követően a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP tervezője, Sófalvi Tamás egyfelől az előző programozási időszak hazai operatív programjainak összefoglaló adatait ismertette, másrészt részletesen szólt a 2014-2020-as időszak pályázatairól, kiemelve a logisztikai fejlesztések szempontjából lényeges GINOP kiírásokat, amelyek közül jelenleg a kapacitásbővítésre irányuló pályázat nyílt meg a logisztikai szereplőket érintően.

Némon Zoltán, a LEF főtitkárának előadása pedig éppen a 2007-2013-as logisztikai pályázatok tanulságait összegezte, áttekintve az elutasítások okait, felsorolva a jellemző szakmai hiányosságokat, azzal a szándékkal, hogy az új programozási időszakban tanuljunk ezekből a hibákból.

Záró prezentációjában Lőrincz Krisztián, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. fejlesztési igazgatója további gyakorlati tanácsokkal látta el a konferencia résztvevőit részletesen kifejtve a logisztika számára releváns fejlesztési prioritásokat, forrásokat, pályázati kiírásokat, bemutatva a források megoszlását az egyes operatív programok között. Legnagyobb mértékű támogatásra a GINOP kiírásokból, kisebb mértékben az IKOP, az EFOP, a TOP, a VEKOP operatív programokból számíthatnak a logisztikával foglalkozó vállalkozások és szervezetek. A GINOP közel 7,7 milliárd eurós keretösszegéből csak a kkv, valamint a K+F+I prioritásra több mint 2,7 milliárd euró áll rendelkezésre a jelen ciklusban, ami jelentős technológia-fejlesztést tesz lehetővé a szektor szereplői számára.

Déri András

Adjon visszajelzést!