Logisztikai és beszerzési tréningek
A jogszabálytervezet gyakorlati jogalkalmazói szempontból egy sor kérdést vet fel, amelyekből az alábbiakban csak néhányat említünk.

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerről

A 2015. évre vonatkozó adózással kapcsolatos törvényjavaslat szerint, elsősorban az általános forgalmi adóra elkövetett csalások visszaszorítása érdekében, kialakításra kerül az úgynevezett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), melynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének előírása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba hozatalra olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

 

A javaslat alapján az Art. új bejelentési szabállyal egészülne ki, mely bejelentést az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést folytató adózónak kell teljesítenie az állami adó- és vámhatóság felé. A bejelentés teljesítése az EKAER elnevezésű elektronikus rendszeren keresztül történik. A bejelentést valamennyi, közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatban teljesíteni kell, az EKAER minden egyes ilyen tevékenységhez azonosító számot (EKAER számot) rendel, amely 15 napig marad érvényes.

 

A jogszabálytervezet ugyanakkor gyakorlati jogalkalmazói szempontból egy sor kérdést vet fel, amelyekből az alábbiakban csak néhányat említünk:

 

  • jelentős és bizonyos esetekben szinte kivitelezhetetlen adminisztrációs többletfeladatok (pl. gyűjtőfuvarozás),
  • a 15 napos EKAER szám érvényesség nem akadályozza meg a visszaéléseket, mivel nem lehet minden szállítmányt mindig közúti ellenőrzés alá vonni, ráadásul az áfa-visszaéléseket gyakran az útdíj rendszerben nem is szereplő gépjárművekkel bonyolítják,
  • a jogszabály-tervezet fogalomhasználata nem konzekvens, ezért ilyen szempontból is egy sor bizonytalanságot kell még tisztázni a módosítások hatálybalépéséig,
  • a fuvarozókat terhelő felelősségi szabályok nem egyértelműek, ill. szabályozási hézagot tartalmaznak (pl. a fuvarozó is szankcionálható, ha egy közúti ellenőrzés során kiderül, hogy a fuvar nem lett a NAV-hoz bejelentve, ugyanakkor a fuvarozó nem tudja ellenőrizni előre, hogy a vele közölt EKAER szám valós-e),
  • noha a jelentős áfa-visszaélések elsősorban az áfa tekintetben kockázatos élelmiszerek vonatkozásában valósulnak meg (amely árukört egy végrehajtási rendelet fog rögzíteni), az új szabályozás az egész logisztikai szektor életét megnehezíti,
  • a NAV-bejelentés során egy sor érzékeny üzleti adatot meg kell adni (pl. ár, beszerzési forrás).

Ahogy a fentiek alapján is nyilvánvaló, a tervezett új szabályozás egy sor problémát vett fel és jogalkalmazási nehézséggel jár, miközben nem feltétlenül alkalmas az áfa-csalással érintett szállítmányok, cégek kiszűrésére. Ezért szervezetünk a következő hetekben hangsúlyosan kíván foglalkozni a témával, jelezve a jogszabály előkészítő felé a tervezet pontosítás/módosítást igénylő pontjait, amelyhez rövid határidővel várjuk tagjaink előzetes észrevételeit is, mivel a Parlament várhatóan november közepén szavaz az ügyben.

Dr. Hajdu Balázs
ügyvéd

 

Adjon visszajelzést!