Logisztikai és beszerzési tréningek
Az idei felmérésben a vizsgált 175 ország több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el az államok korrupciós helyzetét mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán.

A korrupció 2014-es világtérképe

Az idei felmérésben a vizsgált 175 ország több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el az államok korrupciós helyzetét mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. ?Ez nagyon rossz eredmény? ? mondta José Ugaz, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes mozgalom elnöke, aki szerint ?az országok többségében a közhatalom birtokosainak a visszaélései aláássák a korrupció elleni intézkedéseket és visszavetik a gazdaság teljesítményét?. 

Az idén huszadik alkalommal elkészített Korrupció Érzékelési Index legnagyobb vesztesei közé sorolható a 2013-as helyezéséhez képest 20 helyet rontó Kína és a tavalyi eredményét 11 hellyel alulmúló Törökország. Kína egyebek mellett azért volt kénytelen a 2013-as, nem túl előkelő 80. helyezését 2014-ben a 100.-ra cserélni, mert nem lépett fel elég hatékonyan a korrupt állami vezetők ellen, akik, amint azt a nyilvánosságra került információk tanúsítják, gond nélkül juttathatták külföldre bűnös úton szerzett vagyonukat.

Van, ami változatlan: az élmezőny és a sereghajtók

Idén Dánia áll az élen, 92 ponttal, Új-Zéland pedig a második, 91 ponttal. Az élbolyba tartozik még Finnország (89 pont), Svédország (87 pont), valamint Norvégia és Svájc (86 pont), és Hollandia is ismét befért a tíz legtisztább ország csoportjába. A korrupcióval alig fertőzött élmezőny ? idetartozik az összes skandináv ország ? azért teljesít jól, mert a közhatalom a közjót szolgálja, az állam pedig átláthatóan és elszámoltathatóan működik.

A lista másik végén Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália található, a két sereghajtó 8-8 ponttal zárja a rangsort. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.

Magyarország egy helyet rontott tavalyhoz képest és továbbra is az EU korrupt harmadához tartozik

Ismét mindössze 54 pontot ért el a CPI felmérésben Magyarország, ezzel a vizsgált 175 ország közül újfent csak a 47. helyet sikerült megszereznie. A régión belül gyengébben teljesít az ország, mint egy éve. Míg az országot tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzte meg, addig idén már Lettország is lehagyott bennünket. Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesített az ország: Magyarország idén a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel.

A TI már többször bemutatta, miért súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon. A kormányzati döntések átláthatatlanok: a Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll.

A CPI rangsorában Magyarország új szövetségesei nagyon rossz helyezést mondhatnak magukénak: Azerbajdzsán a 126., Oroszország pedig a 136. (a 175 vizsgált ország közül).

A Transparency International és más nemzetközi szervezetek felmérései azt mutatják, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki egy ország korrupciós fertőzöttsége, valamint demokratikus elkötelezettsége és gazdasági teljesítménye között. ?Elszomorító, hogy Magyarország ? számos más régiós országgal együtt, de néhány esetben azokhoz képest is ? nagyon rossz teljesítmény mutat az intézményrendszer átláthatósága terén. Magyarország versenyképessége az elmúlt bő egy évtizedben zuhanórepülést mutatott, ennek egyik fő oka az átláthatóság hiánya? ? erre Martin József Péter, a korrupció ellen küzdő civil szervezet vezetője mutatott rá.

Adjon visszajelzést!