Logisztikai és beszerzési tréningek
Még a rendeletmódosítás előtt kaptuk az alábbi levelet egy magyar kisvállalkozótól. Bár az új rendelet a korábbi 60 napról 45 napra csökkentette a kockázati biztosíték adási kötelezettség időtávját, a levélben leírt probléma továbbra is jelentős.

Az EKAER biztosíték kivégzi a kkv-kat

Még a rendeletmódosítás előtt kaptuk az alábbi levelet egy magyar kisvállalkozótól. Bár az új rendelet a korábbi 60 napról 45 napra csökkentette a kockázati biztosíték adási kötelezettség időtávját, a levélben leírt probléma továbbra is jelentős.

Ha egy importőr kockázati letét lerakására kényszerül, a biztosíték rögtön a havi árbevétel felének megfelelő összeget jelenti, amit láthatóan senki nem gondolt végig, mert ezzel legyilkolják a kisvállalkozásokat, ami valószínűleg nem volt cél. (?)

Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Rendszer (EKÁER) minden, EU-s kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak óriási többletmunkát és ráfordítást okoz. Bár a logisztikai szakma és a Német Kereskedelmi Kamara már jelezte az ezzel kapcsolatos problémákat, de ezek csak az adminisztratív terhekre terjedtek ki, az intézkedések a kisvállalkozások létét veszélyeztető hatásairól senki nem szól egy szót sem.

Cégünk EU-ból származó építőanyagok kereskedelmével foglalkozik, 100%-ban magyar tulajdonú kisvállalkozás. Amikor először szembesültem az EKÁER szabályaival, kezdetben bosszankodtam a többletadminisztráció miatt, de az EU-s ÁFA csalások megszüntetése, pontosabban megnehezítése érdekében elfogadható intézkedésnek tartottam. A mi termékeinket nem érintette a tömeges EU-s ÁFA-csalás, így fel sem merült bennem, hogy a néhány kiemelten kockázatos termék, főképp nagy tömegben importált élelmiszerek, mint cukor, étolaj mellé a mi termékeink vámtarifaszámát is beemelik az ún. “egyéb kockázatos termékek” közé. Kockázatos élelmiszer lett gyakorlatilag minden élelmiszer. Az egyéb kockázatos termékek listáján pedig főként állateledelek, építőanyagok, valamint minden ruházati termék szerepel.

A közösségből származó “kockázatos termékek” behozatalára és első értékesítésére szigorúbb szabályok vonatkoznak. A vállalkozás csak akkor képes fenntartani működését, ha folyamatosan biztosítható, hogy az köztartozás mentes adózók adatbázisában szerepeljen. Ha egy hónap végén akár 1 Ft adótartozása van, kiesik az adatbázisból, és a vállalkozás halálra van ítélve, ráadásul úgy, hogy a jogszabály megakadályozza, hogy a tartozásait a hitelezők (többek között az állam) felé a raktárában lévő termékek értékesítéséből csökkenteni tudja.
A jogszabály előírja, hogy a kockázatos termékek EU-s importjánál csak akkor indulhat a szállítmány, ha EKÁER számot kértünk és kaptunk. Ha nem vagyunk az adótartozásmentes adatbázisban, NAV letéti számlára biztosítékot kell fizetni, különben a rendszer nem ad ki EKÁER számot. A biztosíték összege az utolsó 60 nap EKÁER-rel érintett áruérték összegének plusz az aktuális fuvar értéke összegének 15%-a. A kockázatos termékeknél esetünkben ugyanez vonatkozik gyakorlatilag a teljes értékesítésre is, ugyanis EKÁER-t kell kérni minden olyan első belföldi eladásra is, ahol az áru bruttó súlya az 500 kg-ot vagy nettó értéke az 1 millió forintot meghaladja. Tekintettel arra, hogy az építőanyag nehéz áru, eladásunk 95%-a érintett, azaz olyan kis értékű árura is kell EKÁER, mely pl. 1 raklap zsákos áru (1 tonna), és értéke 40 ezer Ft.

Akkor számoljunk! Vegyük az utolsó 60 nap importjának plusz az értékesítésének 15%-át. Ha az árukon az átlag árrésünk 25%, akkor pontosan két havi teljes 27%-os ÁFA összegét kapjuk! Az állam azt várja el, hogy két hónap teljes árbevételének ÁFÁ-ját fizessük be a letéti számlára, hogy akár 1 paletta árut be tudjunk hozni vagy értékesíteni tudjunk! Vagy máshogy fogalmazva, fizesd ki az ÁFÁ-t, és tedd le a havi árbevételed 54%-ának megfelelő összeget biztosítéknak.

Természetesen regisztráltunk az adótartozás mentes adatbázisba, de ha egy vagy két vevőnk megcsúszik valamikor a fizetéssel (ami a magyar építőiparban nem kuriózum) és emiatt egyetlen egyszer nem tudjuk befizetni az ÁFA teljes összegét egy hónap végéig, abban a pillanatban halálra van ítélve a cég. Ugyanis a következő hónapban nem hogy új árut nem tudunk behozni, hanem a készletünket sem fogjuk tudni eladni EKÁER szám hiányában. Ha az ÁFÁ-val a legnagyobb erőfeszítés ellenére megcsúsztunk, hogyan tudnánk befizetni 2 hónap teljes értékesítésének ÁFA összegét, hogy meg legyen a működéshez szükséges biztosíték letét?

Ha ide jutott, EKÁER szám nélkül a cég nem tudja értékesíteni a raktárkészletét sem. Ott van a sokmilliós raktárkészlet, mely a vevői kintlévőségek behajtásán túl a fő, gyorsan mobilizálható fedezetet nyújtaná a kötelezettségekre, és nem lehet pénzzé tenni, mert a cég nem kap EKÁER számot.
Az állam ilyen esetben küld egy végrehajtót, aki lefoglalja a rengeteg paletta árut vagy éppen ruházati árut, amit nem fog tudni eladni, és az egész áru a végén megy a szeméttelepre, méghozzá úgy, hogy semmilyen hitelező ebből nem kap egy fillért sem!

Ha jogszabály így marad, EU-s importtal foglalkozó kisvállalkozások egész sora fog csődbe menni az elkövetkező néhány hónapban. A jogszabályalkotónak fontolóra kell vennie a kockázatos termékekre vonatkozó szabályok alapos felülvizsgálatát.
A kockázatos termékek körét át kellene gondolni, illetve a kockázati biztosíték szabályait módosítani kell. A kockázatos termékekre vonatkozó 500 kg-os súlyhatárt vagy 1 Mft-os értékhatárt nyilván azért fogalmazták meg így, mert a ruhaáru könnyű, 500 kg ruha már nagy értéket képviselhet. Azonban 500 kg zsákos építőanyag sokszor nem éri el a 25 ezer Ft értéket!

Célszerű lenne az értékhatárt fenntartani a súlyhatár eltörlésével. A biztosíték összegét úgy kellene megállapítani, hogy ne legyen több egy havi ÁFA felénél, azaz a biztosíték 15% helyett 4% lenne. Ez az érték még lehetővé tenné a vevői fizetési késedelmekkel küzdő kisvállalkozásoknak, hogy tovább működjenek, és ne álljon elő azonnali csődhelyzet.

Ellenkező esetben a rendszer szigorúsága jogkövető kisvállalkozásokat fog megfojtani. Csak a nagy és tőkeerős, jellemzően külföldi tulajdonú vállalatok fognak tudni alkalmazkodni, és így a tönkrement magyar kisvállalkozások piacát megszerezni.

Valóban ez a cél?

Adjon visszajelzést!