Logisztikai és beszerzési tréningek
Tüske Péter logisztikai magiszter írt kommentárt Jancsa-Pék Judit tegnap megjelent cikkéhez.

Tüske Péter kommentárja az EKÁER értelmezéséhez

Tüske PéterTüske Péter logisztikai magiszter írt kommentárt Jancsa-Pék Judit tegnap megjelent cikkéhez. Szerzőnk az EKÁER változásait összefoglaló írást kiváló összeállításnak tartja, ugyanakkor véleménye szerint van néhány lényeges pont, amit pontosítani szükséges.

“Nem tartozik az EKAER hatálya alá” vagy “mentesség”?

1. A hatályba lépett rendeleti szabályozásban nincsen jogszabályi mentesség. A rendelet szerkezete arra épül fel, hogy létezik úgynevezett ” 2. Közúti fuvarozással járó tevékenység” és a “4. § (1) Nem tartozik az EKAER hatálya alá” illetve a “4. § (2) Nem tartozik az EKAER hatálya alá …termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység” is. Van azonban egyedi mentességi szabály, amely megadásáról kérelem alapján a hatóság dönt majd. Erről a lentiekben még írok.
Napi gyakorlat szempontjából azért tartom lényegesnek a mentesség – nem tartozik EKAER hatálya alá megkülönböztetés helyes alkalmazását mert az EKAER szám nélkül jogszerűen közlekedő gépjárművek hatósági, úgynevezett mélységi ellenőrzésekor ezt a jogosultságot lesz a legnehezebb igazolni. Sokszor esett már szó arról, hogy ebben az esetben segítendő a kommunikációt érdemes a szállítási dokumentumokon egyértelmű – ezt a tényt tisztázó – jelzést, esetleg bélyegző lenyomatot alkalmazni. Arra rágondolni is rossz, hogy a jogszabályban nem definiált de szintén az EKAER hatálya alá nem tartozó esetekben ugyanezt meggyőzően érvényesíteni hogyan lehet majd. Ezen esetekben is javaslom hozzáértő szakértő igénybevételét.

“Vámeljárás alatt fuvarozott” vagy “vámfelügyelet alatt álló termék”?

2. “A vámeljárás alatt fuvarozott termék” fogalom helyett a rendelet a nem tartozik az EKAER hatálya alá a “..hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék” megfogalmazást tartalmazza. Lényeges ezt a különbséget pontosítani. A vámeljárás alatt fuvarozott termék egypár eltéréstől eltekintve elsősorban az árutovábbítás és kiviteli ellenőrzés valamint az ideiglenes kivitel nevű vámeljárásokat jelenti. A rendeletben található vámfelügyelet alatt álló termék fogalma pedig lefedi mind a nyolc vámeljárást valamint a vámjogi rendeltetéseket is közte az átmenti megőrzés jogintézményét és adott eljárás típus esetén még kiterjed a már szabad forgalomba helyezett és áruátengedésen túljutott termékre is.
Röviden jóval bővebb lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak.

Ki és hol kérheti az útszakasz-mentesítést?

3. Egyedi mentesség szabályai alá sorolta a jogalkotó az úgynevezett “útszakasz-mentesítés” feltételeit. A szakmai tájékoztatóban helyesen ismertetett információkon túl több lényeges megjegyzést is szükséges tenni.
A mentesítésre vonatkozó kérelmet kizárólag annak a gazdálkodói körnek lesz lehetősége előterjeszteni aki az április 1-től hatályba lépő rendelkezések szerint megfelel a 6. § (2) bekezdésben foglalt kritériumoknak.
Lényeges hiányossága a szabályozásnak, hogy nem tartalmazza azt, hogy a gazdálkodó a NAV mely szervénél kezdeményezheti a mentesítést. Természetesen az általános szabályok szerint bárhol benyújtható a kérelem, melyet az azt átvevő szervnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező NAV szerv részére továbbítania kell. Egyszerűbben az a kérdés, hogy mely NAV szervnek joga és kötelessége az ügyben eljárni. Csak példálózva sorolom: a gazdálkodó székhelye, telephelye, könyv vezetésének helye, több telephely estén a székhelye, a telephelyei szerint illetékes NAV adó vagy vámhatósági szerve dönt majd? NAV adóigazgatóság megyei, regionális vagy NAV vámigazgatóság megyei, regionális szerveihez kell fordulni? Amúgy Ők belül hogyan tudják, tudják-e már, ha igen mikor publikálják majd?
Benyújtható-e a kérelem az 5. §-ban foglaltak szerint egy olyan gazdálkodó részéről akinek a 6. § szerinti jogosultságát “nyilatkozata” kell, hogy tartalmazza, de a 6. § (2) szerinti feltételek csak majd április 1-től lépnek hatályba?
Az útszakasz alóli mentesítés köréből nincsenek kizárva a kockázatos termékek,ellenben a 6. § (2) bek szerinti jogosultság, nevezetesen az egyszerűsített adattartalommal történő bejelentés alá csak a nem kockázatos termékek tartoznak.
Lényeges lenne tudni azt is, hogy az ismeretlen NAV szervezeti egység mennyi idő alatt kell, hogy döntsön a feltételek fennállásáról és milyen ügyintézési határidő alatt adja ki az engedélyt?

A kockázatos termékek körének bővülése új kihívásokat jelenthet

4. A még nem kihirdetett de már tervezetként kőröztetett és így megismerhető 51/2014. számú NGM rendeletet leváltó új Miniszteri rendelet lényegesen szélesíti a kockázatos termékek körén belül az “Egyéb kockázatos termékek” körét. Több más termék mellett a Vámtarifa olyan vámtarifa számai is bekerültek amelyek a 84. és 85. árucsoportokba tartoznak.

Ilyenek a nyomdai, számítástechnikai berendezések, háztartási gépek, elektronikai berendezések, elektromos gépek, gépjármű alkatrészek, híradástechnikai eszközök, telefonok, rádió, televízió készülékek, nyomtatott és integrált áramkörök és még sok minden valamint mindezek alkatrészei is.
Miért említem meg ezt a lényeges változást itt? Figyelemmel az előbbi pontokban írtakra lényegesen megváltozik a kibővítés hatályba lépésével a gazdálkodók széles körének élethelyzete.
Alapeseteket modellezve: adott gazdálkodó áprilistól megfelelve a feltételeknek egyszerűsített adattartalommal jelenthet be. Kizárólag a nem kockázatos árukőrben élvezi ezt a vitathatatlanul előnyös helyzetet. Ma megtervezi mely forgalmi viszonyaiban fogja tudni ezt kihasználni. Be kell azonban kalkulálnia, hogy a kiterjesztett kockázati körbe tartozó áruk esetében teljes adattartalmú adatszolgáltatás teljesítésére kell készülnie. (még értéket is jelent)

Kockázati biztosíték alól addig lesz mentes amíg megfelel a köztartozásmentes adózói feltételeknek. Ennek megtartása számára kincs, mert elvesztése egyúttal a nem kockázatos termékek egyszerűsített adattartalmú bejelentésének elvesztését is jelenti.

Ha olyan gazdálkodóról beszélünk ebben a körben akinek a 20 km-es környezetében van beszállítója és/vagy alapanyag és/vagy késztermék raktára logisztikai szolgáltatónál ahol értékesítéseit intézi, kizárólag az ide kötődő árukra vonatkozó egyedi mentességhez juthat úgy a kockázatos mint a nem kockázatos áruk esetén.

A magyarországi gyártók akik közösségből, belföldről szereznek be alapanyagokat, termékeket akár belföldre akár közösségbe értékesítenek és még a gyár 20 km-es körén belül is mozgatnak árut és személyükben teljesítik a kedvezményes elbánás feltételeit de olyan iparági szereplők akiknek a termékei egy része találkozik a kiszélesített egyéb kockázatos termékek körével azoknak fel kell készíteniük rendszereiket a többféle adatszolgáltatásra. Egyszerre kell tudniuk egyszerűsített adattartalommal, teljes adattartalommal és mentességgel működtetni a rendszereiket. Természetesen iparáganként, kereskedelmi, ellátási rendszerenként, adott gazdálkodónként más és más hatásokkal fog működni egy-egy rendszer.

Ismerve a magyarországi termelési, logisztikai rendszereket ezeknek az új rendelkezéseknek az összessége ismét korlátozó lesz nemcsak a kicsik, a közepesek de a jogalkotó szándéka szerint kedvezményezettek számára is.

Tüske Péter
logisztikai magiszter

Adjon visszajelzést!