Logisztikai és beszerzési tréningek
Bemutatta egy vállalati felmérés eredményeit a Német-Magyar Kamara.

Az EKAER-rel kapcsolatos tapasztalatok a vállalati gyakorlatban

Bemutatta egy vállalati felmérés eredményeit a Német-Magyar Kamara.

2015. január 1-től Magyarországon bevezették az Elektronikus Közúti Áru-forgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER). A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss felmérése szerint összességében sikerült megoldani az EKAER bevezetésével járó kezdeti problémákat. A felmérés alapján az EKAER bevezetése alapvetően nem okozott komolyabb fennakadásokat a szállítási, termelési folyamatokban, a többletadminisztráció belátható keretek között mozog.

A rendszer működésére vonatkozó tapasztalatok feltérképezése érdekében a DUIHK, több társszervezet támogatásával, 2015. júliusában vállalati felmérést végzett, amelyben összesen 195 vállalat vett részt. A felmérésben azt vizsgálták, hogyan működik a rendszer a vállalati gyakorlatban, és milyen hatásokkal jár a termelési és szállítási folyamatokra.

„A rendszer célját, azaz a Magyarországon elkövetett adócsalás visszaszorítását, minden tisztességesen adózó vállalat teljes mértékben támogatja”, hangsúlyozta Gabriel A. Brennauer a felmérés eredményeinek bemutatása alkalmából. „Felmérésünk azt mutatja, hogy célravezetők voltak a gazdasági tárcával a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése érdekében folytatott intenzív egyeztetések után bevezetett egyszerűsítések”, jelentette ki Brennauer.

„A tisztességes piaci szereplők védelmét is szolgáló Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer eredményeként megkezdődött az ágazatok tisztulása, a csalárd módon gazdasági előnyhöz jutók egyre jobban kiszorulnak a piacról, a piaci verseny erősödése figyelhető meg több jelentős területen”, állapította meg Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, az EKAER-rel kapcsolatos tapasztalatokról. Hozzátette: „Az EKAER-rel kapcsolatban több adózói visszajelzés érkezett, amelyek arról tanúskodnak, hogy bizonyos ágazatokban (pl. húsipar, építőipari alapanyagok kereskedelme, acélipar, cukoripar) jelentősen tisztult a piac, a gazdaság több szegmensének kifehéredése indult el, amely a rendszer hatékonyságát igazolja.”

A DUIHK felmérése szerint a vállalatoknál az EKAER-ből adódó többlet adminisztráció és költség kisebb mértékű, mint amennyire korábban számítottak a cégek. Ez annak is köszönhető, hogy a vállalati érdekképviseletek (ideértve a DUIHK-t is) és a Nemzetgazdasági Minisztérium között folytatott egyeztetések eredményeként március 1-ével jelentős módosítások és egyszerűsítések léptek hatályba, amelyek jobban igazodnak a tényleges vállalati folyamatokhoz.

A felmérésben a cégek döntő többsége (82%) jelezte, hogy EKAER-ügyekkel legfeljebb két fő foglalkozik munkaidejének döntő részében, és további 14 százaléknál 3-5 alkalmazott intézi az EKAER-ügyeket. Akadt azonban néhány olyan vállalat is (4%), ahol állandó jelleggel hat vagy annál több munkatárs szükséges az EKAER-hez kapcsolódó adminisztráció kezeléséhez.

A megkérdezettek fele arra számít, hogy éves szinten legfeljebb egy millió forintba kerül az EKAER. További 43 százalék 1 és 10 millió forint közötti költséget vár, minden 10. cég pedig 10 millió forintnál magasabb kiadásokra számít. Utóbbi nagyságrend azonban csaknem kizárólag a nagyvállalatokat érinti, ahol értelemszerűen kisebb e költségek relatív súlya.

Adatvédelemmel kapcsolatos problémákat a résztvevő cégek túlnyomó többsége nem tapasztalt. Ahol előfordultak ilyen jellegű problémák, azok elsősorban a piaci szereplők közötti kapcsolatokra ill. vállalaton belüli folyamatokra vezethetők vissza.

A folyó termelés tényleges veszélyeztetése a felmérés szerint eddig nem fordult elő. A megkérdezettek mintegy 45 százaléka ugyan úgy nyilatkozott, hogy a bejövő szállítmányoknál az EKAER már okozott szállítási késedelmet (a kiszállításoknál 37 százalék volt ez az arány), a legtöbben azonban csak esetenként tapasztaltak késedelmeket, gyakori késedelmekről csak kevés cég számolt be.

A felmérés alapján a DUIHK célszerűnek tartja annak vizsgálatát, hogy a különböző ellenőrző vagy felügyeleti nyilvántartásokban dokumentált adózási fegyelem alapján milyen további lehetőségek vannak bizonyos mentességek vagy egyszerűsítések megadására. Ez lehet pl. az egyszerűsített bejelentésre jogosultak körének bővítése, vagy a kockázatos termékek körének a szűkítése. Emellett a rendszerben a jövőben tervezett változásokról – beleértve az informatikai rendszer változásairól – kívánatos közvetlenül, időben értesíteni a felhasználókat.

A felmérés részletes összefoglalója ide kattintva tölthető le.

Adjon visszajelzést!