Egyre több árut és szolgáltatást értékesítenek az interneten keresztül, de a tagállamközi online vásárlások száma az Unión belül csak lassan növekszik.

E-kereskedelem: nem lépik át az országhatárokat a kereskedők?

 

Az e-kereskedelmi ágazatban végzett bizottsági vizsgálat első eredményei azt mutatják, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás széles körben elterjedt gyakorlat az Unióban. Ez részben a vállalkozások arra vonatkozó egyoldalú döntéseinek eredménye, hogy nem értékesítenek külföldön, ugyanakkor vállalkozások alkotta szerződéses akadályok is gátolják a fogyasztók határokon átívelő internetes vásárlásait az Unióban.

Az Európai Bizottság közzétette az első eredményeket a területi alapú tartalomkorlátozás előfordulási gyakoriságáról. Az ilyen jellegű korlátozások akadályozzák, hogy az Európai Unióban a fogyasztók fogyasztási cikkeket vásároljanak vagy digitális tartalmakat érjenek el az interneten keresztül. Az információkat a Bizottság az e-kereskedelmi ágazatra vonatkozó, 2015 májusa óta folyamatban lévő antitrösztvizsgálat keretében szerezte be. A mind a 28 uniós tagállamból több mint 1400 kiskereskedő által beküldött válaszok azt mutatják, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás az Unióban működő fogyasztásicikk-értékesítők és digitális tartalomszolgáltatók körében egyaránt elterjedt gyakorlat. Az online fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó válaszadók 38 %-a és a digitális tartalomszolgáltatók 68 %-a azt válaszolta, hogy területi alapú tartalomkorlátozást alkalmaz a más uniós tagállamokban tartózkodó fogyasztókkal szemben.

Egyre több árut és szolgáltatást értékesítenek az interneten keresztül, de a tagállamközi online vásárlások száma az Unión belül csak lassan növekszik. A Bizottság ágazati vizsgálatának ma közzétett első megállapításai egy olyan gyakorlatra – az úgynevezett területi alapú tartalomkorlátozásra – vonatkoznak, amelynek keretében a kiskereskedők vagy digitális tartalomszolgáltatók az internetes vásárlók tartózkodási helye vagy országa miatt megakadályozzák, hogy fogyasztási cikkeket vásároljanak vagy digitális tartalomszolgáltatásokhoz férjenek hozzá. Ez a határokon átnyúló e-kereskedelmet érintő tényezők egyike.
Bizonyos esetekben úgy tűnik, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás a szállítók és a forgalmazók közötti megállapodásokhoz kapcsolódik. Az ilyen megállapodások az uniós antitrösztszabályokat megszegve korlátozhatják az egységes piacon folyó versenyt. Ezt azonban eseti alapon kell értékelni.
Ezzel szemben ha a területi alapú tartalomkorlátozás egyoldalú üzleti döntéseken alapul, akkor az erőfölénnyel nem rendelkező vállalkozások ilyen magatartása egyértelműen nem tartozik az uniós versenyjogi jogszabályok hatálya alá.
Számos oka lehet annak, hogy a kiskereskedők és a szolgáltatók nem értékesítenek külföldön, és a kereskedelmi partnerek megválasztásának szabadsága továbbra is alapelv.Ennek alapján a Bizottság számára kiemelt fontosságú, hogy a digitális egységes piaci stratégia keretében jogalkotási aktusok révén kezelje a határokon átnyúló e-kereskedelem útjában álló indokolatlan korlátokat, és májusban további jogalkotási javaslatokat fog előterjeszteni. A versenyjog érvényesítésére irányuló intézkedéseknek és a Bizottság jogalkotási kezdeményezéseinek közös célkitűzése egy olyan térség létrehozása, amelyben az uniós polgárok és vállalkozások – tartózkodási helyüktől függetlenül – akadálytalanul hozzáférhetnek az internetes tevékenységekhez, illetve ilyen tevékenységeket végezhetnek.

Az első eredmények összefoglalása

  • Az ágazati vizsgálat megállapította, hogy a fogyasztási cikkek – többek között ruhák, cipők, sportszerek és elektronikus fogyasztási cikkek – internetes kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó válaszadók 38 %-a alkalmaz területi alapú tartalomkorlátozást. Ezen termékek esetében a területi alapú tartalomkorlátozás főképp a külföldi szállítás megtagadásában nyilvánul meg. A külföldi fizetési módok visszautasítása és – kisebb mértékben – az átirányítás, valamint a honlapokhoz való hozzáférés megtagadása szintén az alkalmazott módszerek között szerepel. Habár az ilyen jellegű területi alapú tartalomkorlátozás az esetek többségében a kiskereskedők egyoldalú üzleti döntésének eredménye, a kiskereskedők 12 %-a a kínálatában szereplő legalább egy termékkategória esetében a határokon átnyúló értékesítést gátoló szerződéses korlátozásokról számol be.
  • Az online digitális tartalmak tekintetében a szolgáltatók többsége (68 %) azt válaszolta, hogy területi alapú tartalomkorlátozást alkalmaz a más uniós tagállamokban tartózkodó felhasználókkal szemben. Ez elsősorban a felhasználó IP-címe alapján történik, amely azonosítja a számítógépet/okostelefont és meghatározza földrajzi helyzetét. A válaszadó tartalomszolgáltatók 59 %-a úgy nyilatkozott, hogy a szállítók szerződésben kötelezik őket a területi alapú tartalomkorlátozás alkalmazására. A területi alapú tartalomkorlátozás előfordulási gyakoriságának tekintetében számottevő eltérések vannak a digitális tartalmak kategóriáitól és az uniós tagállamoktól függően.
  • A válaszadók száma az egyes tagállamok között eltér, főként az e-kereskedelmi piac tagállamonkénti eltérő mérete, valamint a vizsgálatban való részvételre vonatkozó, Bizottsághoz beérkezett spontán kérelmek száma miatt. Az eredmények tehát hasznos áttekintést nyújtanak a területi alapú tartalomkorlátozás Unióban való előfordulásának gyakoriságáról, statisztikailag azonban nem reprezentatívak az EU e-kereskedelmi piacának egészére nézve. További részletek a tájékoztatóban.

Az e-kereskedelemi ágazatban végzett vizsgálat következő lépései

A tervek szerint egy nyilvános konzultáció céljából 2016 közepén közzéteendő előzetes jelentés keretében ismertetni fogják az e-kereskedelemi ágazatban végzett, folyamatban lévő vizsgálat valamennyi megállapításának részletesebb elemzését. Ez az előzetes jelentés nem csupán a területi alapú tartalomkorlátozásra fog kitérni, hanem bármely egyéb, az európai e-kereskedelmi piacokat érintő versenyjogi aggályra is. A záró jelentés 2017 első negyedévére várható.
A területi alapú tartalomkorlátozással kapcsolatban ma közzétett első megállapítások nem kapcsolódnak semmilyen versenyellenes aggály megállapításához vagy antitrösztügy indításához.
Amennyiben a Bizottság konkrét versenyjogi aggályokat fogalmaz meg a területi alapú tartalomkorlátozás vagy más kérdések tekintetében, akkor a versenykorlátozó üzleti gyakorlatra és a piaci erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó uniós szabályoknak (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke) való megfelelés biztosítása érdekében konkrét esetek vizsgálatát is megindíthatja. A versenyjog érvényesítését célzó valamennyi intézkedésnek olyan, eseti alapon végzett értékelésen kell alapulnia, amelynek részét képezi az azonosított korlátozások lehetséges indokainak elemzése is.

A vizsgálatról

Az e-kereskedelemi ágazatban végzett vizsgálat 2015. május 6-án indult azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára az európai e-kereskedelmi piacokon fennálló esetleges versenyjogi aggályok azonosítását.
Az ágazati vizsgálat kiegészíti a Bizottság ugyanezen a napon elfogadott digitális egységes piaci stratégiájában meghatározott azon egyéb fellépéseket is, amelyek a határokon átnyúló e-kereskedelmet korlátozó szabályozási akadályok felszámolását célozzák. A Bizottság ma a digitális egységes piaci stratégia részeként közzétette teljes jelentését a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló nyilvános konzultáció eredményeiről. A Bizottság ezenkívül próbavásárlásos felmérést is végzett, melynek keretében az Unió egészére kiterjedően elemezte a területi alapú tartalomkorlátozás előfordulási gyakoriságát és a különböző ágazatokban alkalmazott, egyéb területi alapú korlátozási technikákat. A Bizottság májusban az e-kereskedelem uniós szintű élénkítését célzó jogalkotási javaslatcsomagot fog előterjeszteni.

Adjon visszajelzést!