Ha valós az ügylet és jogszabályszerű a számla, élni kell az áfavisszatérítés jogával

Ha valós az ügylet és jogszabályszerű a számla, élni kell az áfavisszatérítés jogával

Mit ér a jogszabály, ha az adóhatóság rosszhiszeműen jár el?

 

Az adóhatóságnak a hazai áfaszabályozás mellett az uniós direktívákat és az Európai Unió Bíróságának döntéseit is figyelembe kellene vennie. A jó irányba tett bátortalan lépések mellett azonban a NAV továbbra is folytatja vitatható gyakorlatát: nem egy esetben összemossa a tisztességesen eljáró adózót és a vele szerződő tisztességtelen felet. A jogsértő határozatokba Magyarországon sem kell beletörődni: ha valós az ügylet és jogszabályszerű a számla, élni kell az áfavisszatérítés jogával.

Az adóhivatal határozottan igyekszik fellépni az áfacsaló vállalkozások ellen, időnként azonban olyan ügyletekben is adócsalásban való tudatos részvételt állapít meg, mely helyzetben az adózók vétlenek, vagy csak nem jártak el kellő körültekintéssel.

A tét nagy. Az áfából származó bevétel hazánk költségvetésében is az egyik legjelentősebb tétel, az elmúlt években az összes bevétel 26-34%-a származott a forgalmi adóból. Ez 2015-ben 26,6% volt, azaz 3 285 milliárd Ft bevételt jelentett.  Magyarországé a kétes dicsőség az EU legmagasabb általános áfakulcsával, de az áfa mértéke az Unióban mindenütt komoly adóterhelést jelent, annak elcsalása széles körben megmozgatja a szürke- és feketegazdaság szereplőit.

Az adóhatóság célja érthető ugyan, de az már elfogadhatatlan, hogy sok jóhiszeműen eljáró cég is az adócsalók listájára kerül. Az elmúlt években gyakorivá vált például az az eset, amikor egy kereskedelemmel foglalkozó vállalat láncügyletben vesz részt, azonban a láncolatról utólag kiderül, hogy szervezett körhintacsalást valósít meg. A NAV sok esetben a tényleges áfacsaló helyett a vétlen számlabefogadónál korlátozza az áfalevonási jogot.

A nemzetközi láncolatok valódi természetét tisztázó adóhatósági vizsgálatok gyakran kétes eredménnyel zárulnak, a NAV beazonosítja a láncolat szervezőjét és haszonélvezőjét, de mivel ezek a cégek időközben már eltűntek, az adóelkerülésre felállított fiktív láncolat valamennyi szereplőjét (beleértve a jóhiszemű, megtévesztett adózókat is) azonosan bírálja el, jogszerűtlennek minősítve az áfa levonását.

 

Változást hoz-e az európai joggyakorlat?

 

A NAV novemberben kiadott 3010/2015. számú útmutatója az áthárított forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről elviekben már érvényesíti az EU Bíróság vonatkozó döntéseit, így az adóalany tudattartalmának vizsgálatára vonatkozó alapelvet. Az útmutató a bírósági döntéseket követve leszögezi, hogy az adólevonási jog főszabály szerint nem korlátozható: ha az ügylet teljesült és a számla megfelel a jogszabályi előírásoknak, úgy az adóalany jogában áll az általa fizetendő áfából levonni a beszerzett árukat és igénybe vett szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adót.

Az adólevonási jog csak akkor tagadható meg, ha a láncolatban bizonyíthatóan adókijátszás történt, és erről a számlabefogadó is tudott, illetve tudhatott. Amennyiben a gazdasági esemény létrejötte, vagy a bizonylat hitelessége megkérdőjelezhető, az adóhatóság bizonyítási eljárás keretében köteles a tényállás tisztázására. Vagyis az adólevonás az adóalany alapvető joga, nem korlátozható mindaddig, míg az adóhatóság kétséget kizáróan bizonyítani nem tudja, hogy az adózó aktívan és tudatosan részt vett a csalásban. A csalárd magatartást az adóhatóságnak kell bizonyítania.

Az adóhatóság köteles az adózóra nézve hátrányos megállapításokat objektív módon, tényszerűen bizonyítani. Nem lehet egy másik (a láncolatban korábbi vagy későbbi) szerződéses jogviszonyra vonatkozó megállapítást hivatalból ugyanolyan formában figyelembe venni a következő, különálló szerződéses jogviszony megítélésénél.

Az Európai Bíróság döntéseire hivatkozva sok esetben megállapítható, hogy az adóhatóság eljárása jogszerűtlen, megállapításai objektív körülményekkel nem alátámaszthatók, ezáltal vitatható az elmarasztaló adóhatósági határozat.

 

Mindent összegezve “Ne féljünk a megállapításokat megkérdőjelezni, és a jogorvoslati lehetőségeket igénybe venni!”

 

 

Adjon visszajelzést!