A magyar gyógyszeripar az Irinyi terv több célkitűzését is teljesíteni tudja

A magyar gyógyszeripar az Irinyi terv több célkitűzését is teljesíteni tudja

Az egészségipar növekedéséhez – amelynek túlnyomó részét a gyógyszeripar adja – összehangolt fejlesztésekre van szükség

 

Hodász István, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) elnöke a Portfolio által rendezett konferencián ismertette: a gyógyszeripar globális szinten évente 500 milliárd dollár kockázati tőkét vonz, a gyógyszerforgalom meghaladja az 1000 milliárd dollárt (ebből a magyar piac forgalma mintegy 700 milliárd forint), ami 2020-ig évente további 4-5 százalékkal nőhet az előrejelzések szerint.

Az elnök meglátása szerint a magyar gyógyszeripar nemzetközileg versenyképes termékeket gyárt, a Magyosz-tagvállalatok például több mint 70 országban értékesítik termékeiket és ezek felében saját leányvállalatokon keresztül. A tagvállalatok árbevételének csupán 20 százaléka származik a magyar piacról, az általuk végzett exporttevékenység pedig nagyobb, mint a teljes magyar gyógyszerpiac – mondta.

Hodász István kifejtette: több szempontból is kimagasló a magyar gyógyszeripar a visegrádi négyek körében, így például az iparág export-aránya a legnagyobb a négy ország közül, a kutatás-fejlesztés orientáltsága miatt pedig a hozzáadott érték mértéke is kiemelkedő. Részben utóbbi eredményeként a gyógyszergyártásban foglalkoztatottak jövedelme is magasabb Magyarországon a visegrádi országokhoz képest.

A szövetség elnöke kiemelte: a járműgyártáshoz képest csaknem kétszer akkora bért fizet a szektor, a teljes magyar gazdasághoz képest pedig 2,5-szerest. Hozzátette ugyanakkor, hogy a járműgyártásban Magyarországon sokkal alacsonyabbak a bérek, mint a környező országokban. Rámutatott arra is: bár a járműipar kibocsátása rendkívül jelentős a nemzetgazdaságon belül, azonban egy forintnyi kibocsátás-emelkedés a gyógyszeriparban háromszor akkora hozzáadott értéket termel, mint a járműiparban.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára előadásában ismertette, hogy az iparstratégia kialakításánál egyik fő szempont volt az ipar diverzifikálása, a járműgyártás erősítése mellett olyan ágazatok fejlesztése, amelyek éves szinten 3-5 százaléknál gyorsabb ütemben tudnak növekedni. A stratégia emellett előtérbe helyezi az innovációt, a gyógyszeripar pedig kutatás-fejlesztés igényes.

A kiemelt ágazatok kiválasztásakor a minisztérium figyelembe vette a globális iparfejlődési trendeket (például energiahatékonyság, egészségvédelem), a regionális trendeket, az exportképesség növelésének lehetőségeit, ami a magyar gazdaság hajtóereje, illetve a külfölditőke-vonzó képességet is, mivel ez utóbbi nélkül érezhetően lelassul a magyar gazdaság. Emellett fontos az is, hogy a gyógyszer- és a járműgyártás, valamint a vegyipar és a gépgyártás sokkal inkább helyhez kötött, mint más iparágak.

Lepsényi István kiemelte: az egészségipar növekedéséhez – amelynek túlnyomó részét a gyógyszeripar adja – összehangolt fejlesztésekre van szükség. Összekapcsolva a gazdaságpolitikával, erősíteni kell a logisztikát, az egészségipari gyártóbázisok és kutatóközpontok együttműködését, valamint biztosítani kell a közösségi és hazai pályázati forrásokat. Megjegyezte, hogy a kis- és középvállalkozások számára további lehetőségként hamarosan elindul a kibővített Irinyi Kockázati Tőkealap, amely legalább 10 milliárd forint forrást nyújt az Irinyi projekt keretében.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára előadásában egyebek közt a gyógyszerkassza túlköltekezésére hívta fel a figyelmet. Az államtitkár szerint a gyógyszertámogatásokra fordítható kiadások és bevételek egyenlegének szempontjából sikeres költségvetést nem lehet csinálni a terhek megosztása nélkül. Hozzátette: a finanszírozó és a gyógyszer-forgalmazók közötti kockázatmegosztás alapján történő, úgynevezett sávos befizetés területén a szaktárca olyan szabályozás kidolgozására törekszik, amely a kockázatot minimalizálja, továbbá arra törekszik, hogy a hiányt azzal fizettesse meg, aki azt okozza. Megjegyezte, úgy tűnik, hogy a jövő évi költségvetésben a gyógyszerkassza számait hosszú évek után először nem kell majd év közben módosítani, a hibahatár egy százalék alatt lesz.

(MTI)

Adjon visszajelzést!