Logisztikai és beszerzési tréningek
Az orosz embargó a piacok átrendeződéséhez vezetett

Az orosz embargó a piacok átrendeződéséhez vezetett

Magyarország akkor jár jól, ha minél jobban alkalmazkodik a megváltozott folyamatokhoz

 

Nem érte el célját az orosz embargó, nem sikerült Oroszországot a Krím-félszigeten gazdasági kényszer alkalmazásával meghátrálásra kényszeríteni. Sőt, a szankcióháború által elindított gazdasági folyamatok elsősorban az uniós tagállamok Oroszországgal gazdasági kapcsolatban álló cégeit érintik súlyosan negatívan, miközben Oroszország nemcsak az önellátásra rendezkedett be, de több mezőgazdasági termék – gabona, cukor – tekintetében importőrből exportőrré vált. A piacok átrendeződtek, új ellátási láncok jöttek létre és nagymértékben felerősödött néhány embargós termék csempészése az Oroszországgal szomszédos országokon keresztül. Magyarország az új helyzetben akkor járhat jól, ha minél jobban alkalmazkodik a megváltozott folyamatokhoz, aktívan megjelenik az orosz, a kínai és a török piacokon, és olyan gazdasági környezetet teremt a záhonyi térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat.

Az Európai Unió és Oroszország között már több mint két éve zajló szankcióháborúval kapcsolatban már az első perctől látszott, hogy nem fogja azt az eredményt hozni, amit vártak tőle. Ma már az is megállapítható, hogy az eredeti célokból semmi nem valósult meg: nem sikerült Oroszországot gazdasági vonalon rákényszeríteni Krímmel kapcsolatos magatartásának feladására. Oroszország nem vonult ki a Krímből, a bevezetett élelmiszer embargó az orosz gazdaságot nem kényszerítette térdre, sőt még komolyabb ellátási zavart sem okozott. Ezzel szemben az orosz piac nagyon sok területéről évekre, évtizedekre teljesen kiszorultak az uniós országok vállalkozásai. Eközben az orosz piac átrendeződött, az orosz gazdaság nagyon sok termékből – főként a mezőgazdaság területén – önellátóvá vált, vagy más irányból szerzik be azokat. 

Önellátóvá vált az orosz mezőgazdaság

Míg Oroszország korábban jelentős mértékű gabonaimportra szorult, most fordult a helyzet: a 2016. évi termés alapján – 115 millió tonna gabonát termeltek (a magyar termés 7 millió tonna) – jelentős exportőrré lépett elő, ami  a magyar gabonaexport piaci pozícióit is jelentősen meg fogja nehezíteni. Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta most először került abba a helyzetbe, hogy cukrot exportálhat – ugyanis az idei termés alapján több mint egymillió tonnával termeltek többet, mint amennyire szükségük van. Oroszországban nem ritka az olyan mezőgazdasági cég, amelynek több százezer hektáros termőterülete van, ezek a cégek a méretgazdaságos üzleti modelljük miatt nagyon költséghatékonyan tudnak gazdálkodni

Mára az orosz mezőgazdaság átállítása a belső igények ellátására majdnem teljes mértékben megvalósult, miközben az EU-t teljes mértékben kihagyó új ellátási láncok kiépítése is rohamléptekkel halad. Erre jó példa az orosz-kínai határ közelében (Mudancsiang város mellett), kínai-orosz közös befektetésből épített mintegy 100 ezer marha tenyésztésére alkalmas telep, amely zömében az orosz piaci igények kielégítését célozta meg – hús, tej és tejtermékek tekintetében –, és amelynek jelentős mértékű továbbfejlesztését tervezik.  A vállalkozás méreteit jól tükrözi, hogy az EU-ban az átlagos nagytelep méret 2-3 ezer szarvasmarha befogadóképességű, míg a legnagyobb kínai marhatelepen 40 ezer szarvasmarha van.

Dől a csempészáru, átrendeződtek a kereskedelmi útvonalak

Az EU és az Oroszországgal szomszédos államok kereskedelmi statisztikáit nézve szembetűnő, hogy néhány termékkörben (állati- és növényi zsírok, élőállat és állati termékek) a szokásos kereskedelmi fejlődést jelentősen meghaladó mértékben nőtt a forgalom. Ez esetekben valószínűsíthető az embergót megkerülő, Oroszország irányba történő termékértékesítés. Fehéroroszország például idén ötször több almát exportált Oroszországba, mint amennyi a saját termése volt.

Emellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendeződése továbbra is intenzív (mint ahogy írtuk 2014-ben): szinte minden hónapra jut egy új bejelentés, hogy valamelyik kínai nagyvárosból az EU valamelyik nagy ipari városába/kikötőjébe indítanak irányvonatos projekteteket. A legutóbbi ilyen bejelentés a Chengdu-Rotterdam Express vasúti árufuvarozási projekt elindítása, amely 15 nap alatt teljesítette a távot (ugyanez tengeren 40-45 nap). De ilyen új vasúti megoldások orosz-kínai viszonylatban is indulnak, az új „Selyem út” részeként. Ezek részben a tengeri konténeres fuvarozás alternatívájaként, részben az embargós hatások ellentételezéseként indulnak el.

A záhonyi beruházásokat kell ösztönözni

„Magyarország akkor jár jól, ha minél jobban alkalmazkodik a megváltozott folyamatokhoz, mert ezek a folyamatok 3-5 éves viszonylatban mindenképpen meg fogják határozni térségünk gazdasági lehetőségeit, kilátásait. Aktívan ott kell lennünk az orosz, a kínai és a török piacon: állandó szereplőként jelen kell lennünk ezen piacok meghatározó logisztikai-, kereskedelmi-, termelői kiállításainak, illetve olyan külkereskedelmi területeket kell keresnünk, ahol növelni tudjuk külgazdasági aktivitásunkat. Ezen területekről kell a záhonyi térségbe gazdasági befektetéséket bevonni.” – mondta el Fülöp Zsolt az MLSZKSZ elnöke.

Az MLSZKSZ szerint a záhonyi térség működését lehetőség szerint függetleníteni kell a kelet-nyugat irányú áruforgalomtól. Erre az a megoldás, hogy olyan gazdasági környezetet teremtünk a térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat. Ha van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalom is. A termelést ellátó áruforgalom pedig sok irányból érkezhet a térségbe.

(Pressinform)

 

Adjon visszajelzést!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás