Hazai gazdasági folyamatok, kilátások

Hazai gazdasági folyamatok, kilátások

Makrogazdasági kitekintő az MKB negyedévente megjelenő anyaga alapján

 

Idén a fogyasztás lehet a húzóerő, jövőre már a beruházások is segítenek – ezzel párhuzamosan az MKB fenntartja az idei 2,3%-os és 2017-re vonatkozó 2,8%-os GDP-prognózisát.

A mezőgazdaságban a kedvező tavaszi és nyári időjárás miatt rekord-, illetve rekord közeli termést várnak az idei évben, ami a GDP és az export szempontjából jó hír. Ami a felvásárlási árakat illeti, a gabona, illetve az olajos növények ára az egész világon 10-15%-kal csökkent, a megemelkedett hozamok várhatóan csak mérsékelten tudják kompenzálni majd a gazdák bevételeit. Összességében az agrárium idén is jelentősen támogathatja a GDP-növekedést.

Az iparban a termelésre vonatkozó rövid távú várakozások javultak, a nyári termelés megtorpanása nagyrészt a szabadságolásoknak és nyári leállásoknak köszönhető, ősszel viszont újra lendületet vett az aktivitás, ami a feldolgozóipari BMI indexeken is látszik.

Az építőiparban a gazdaságösztönzők (CSOK, lakások ÁFA-kedvezménye) hatásai már láthatóak, de jövőre még inkább éreztetik majd hatásukat. A lakossági új hitelfolyósítások július végén már meghaladták a törlesztéseket, a CSOK igénylések száma pedig 14 ezerre rúgott augusztus végén, a lakosság elkezdte pótolni a válság óta elhalasztott beruházásait.

Az év hátralévő részében a kiskereskedelem expanziója, az export és a szolgáltatások bővülése támogatják leginkább a GDP-növekedést, a karácsonyi időszak közeledtével a fogyasztás élénkülésére lehet számítani.

mkb-abra

A lakossági fogyasztás jövőre újabb támogatást kaphat: a cafetéria rendszer átalakítása mellett (készpénzesítés) a kormányzati intézkedések is ösztönözhetik azt.

A jövő évben az uniós források beáramlásának és az idei alacsony bázisnak köszönhetően a beruházásoknál felfutás várható. Ezen belül minden szektorban növekedést várható: az állami beruházások a nyertes uniós pályázatok miatt, a lakossági beruházások a kormányzati intézkedések hatására, a vállalati beruházások pedig a magasabb külföldi tőkebeáramlás hatására emelkedhetnek.

Infláció: jövőre közelebb kerülünk a jegybanki célhoz – A reálbérek növekedése a fogyasztáson keresztül a maginfláció emelkedését segítheti az idei év hátralévő részében. Az őszi időszakban magasabb inflációt hoz a tavalyi alacsony bázis (csökkenő energiaárak).

2017-ben a tervezett minimálbér-emelés és a versenyszférában látszódó béremelési verseny fűti a fogyasztást és az inflációt is. A 2017-es ÁFA-csökkentés valamelyest ellensúlyozza az áremelkedést. A költségvetési szektorban a több éve befagyasztott bérek emelkedését a választások közeledte erősíti, várakozásaik szerint a kormányzat jövőre tehet intézkedéseket ebben a témában.

Az üzemanyagok eredetileg 2017-re tervezett jövedékiadó-emelése már idén októberben életbe lépett, amely szerint, ha az olaj világpiaci ára nem éri el az 50 dollárt, akkor az üzemanyagra kivetett adó emelkedik. Az október 1-jétől életbe lépett adóemelés az üzemanyagárak 2,4%-os emelkedését okozta, ami az infláció mértékét is növelte. A dohánytermékekre vonatkozó, korábban bejelentett jövedékiadó-intézkedések enyhültek: a cigaretta tételes adója 2017 közepéig több lépésben 17% helyett csupán 3%-kal, a fogyasztási dohány adója 29% helyett csak 24%-kal emelkedik majd. A dohánytermékekre vonatkozó intézkedés összességében 2017-ben 0,3-0,4 százalékponttal emelheti a fogyasztói árindexet. Ezt ellensúlyozza az egyes alapvető élelmiszerek és a szolgáltatások áfájának 2017. év eleji csökkentése (internet, tojás, tej, baromfi, éttermi szolgáltatás).

Egyre égetőbb probléma a munkaerőhiány – Miközben a munkanélküliség történelmi mélypontra süllyedt augusztusban, egyre több ágazat küzd súlyos munkaerőhiánnyal. A drasztikus munkaerőhiány miatt a béremelkedés a legtöbb ágazatban elkerülhetetlen, különösen kritikus a helyzet a feldolgozóipar egészében, az építőiparban, logisztikában – ha nem tudják pótolni, gátolhatja is a gazdasági növekedést.

A kormányzat a szakképzési és közfoglalkoztatási rendszer újragondolásával próbálja ösztönözni az üres álláshelyek betöltését szeptembertől (ösztöndíjat kapnak a hiányszakmát tanulók, duális képzés). A területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében pedig bérlakás-programmal, utazási kedvezmények biztosításával és a lakhatás támogatásával igyekszik a munkavállalói mobilitást erősíteni. A szakképzési rendszerfejlesztésre és felnőttképzésre körülbelül 156 milliárd forint uniós támogatást fordítanak 2020-ig. A kormányzati kommunikáció szerint a kis- és középvállalkozások termelékenység-, versenyképesség-növelésének ösztönzésére is már készülnek javaslatok (Versenyképességi Tanács felállítását is tervezik).

Az utóbbi időszakban a termeléshez kapcsolódó költségek (nyersanyagárak, kamatkiadások) jelentősen mérséklődtek, így a vállalatoknak nőtt a mozgásterük a magasabb bérek kigazdálkodására rövidtávon, de a legtöbb ágazatban kicsi a tér a bértömeg növelésére. Középtávon a gépesítés és a modernizáció jelentheti a legjobb alkalmazkodási módot a vállalatok számára.

Összefoglaló

2016 negyedik negyedévében is a fogyasztás marad a magyar gazdaság húzóereje, 2017-ben már a beruházások felfutása is segít majd idehaza. Az építőiparban a gazdaságösztönzők (CSOK, lakások ÁFA-kedvezménye) hatásai már láthatóak, de jövőre még inkább éreztetik hatásukat.

Az állami beruházások a nyertes uniós pályázatok miatt, a vállalati beruházások pedig a magasabb külföldi tőkebeáramlás hatására emelkedhetnek 2017-ben. A drasztikus munkaerőhiány miatt a béremelkedés a legtöbb ágazatban elkerülhetetlen, különösen kritikus a helyzet a feldolgozóiparban, az építőiparban, logisztikában.

Az idei évet a 310-es szinten zárhatja a forint az euróval szemben, míg az USD/HUF kurzus a 277-es értéken búcsúztathatja az évet. A jegybanki alapkamat 2017 egészében is 0,9%-on maradhat.

Amerika belpolitikailag és külpolitikailag is instabilabb, mint valaha az utóbbi évtizedekben; a tengerentúlon gazdaságpolitikai és külpolitikai fordulat várható, aminek globális hatásai lesznek. Bármelyik elnökjelölt is győz, ez ellentábor nem biztos, hogy a korábbi amerikai módra beáll az egy a zászló elve mögé.

A brit kormány 2017 márciusáig indítja el az EU-tagság megszüntetéséhez vezető folyamatot. A „hard Brexit”-kimenet jelentené a legnagyobb kockázatot, ebben az esetben a londoni székhelyű nemzetközi pénzügyi központok szolgáltatásnyújtása az EU-s országokba jelentősen megdrágulna és korlátozódna. Jövőre választások lesznek Franciaországban és Németországban, miközben egyre ingatagabb lehet a vezetők helyzete, a populista erők térnyerése fokozódhat.

A harmadik negyedéves vállalati eredményekkel kapcsolatban globálisan romlottak a várakozások, öt negyedéve az eredmények folyamatosan csökkennek. A jelentési szezon során érdemes figyelni az olajipari vállalatok eredményét, hiszen az olaj volatilitása szűkült, lejtmenete megtorpant; annak negyedéves átlagára nem sokat változott 2015 ősze óta.

(MKB)

 

Adjon visszajelzést!