Tovább gyűrűzik a munkaerőhiány

Tovább gyűrűzik a munkaerőhiány

Már nem csak szakmunkásokból van hiány

 

A hazai sajtó alapján általánosnak tekinthető a munkaerőhiány Magyarországon. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016. novemberi vállalati felmérése kitért ennek néhány okára, többek közöttarra, hogy mely munkakörök esetében érzik a cégek a legjelentősebbnek a munkaerőhiányt.

Forrás: GKI, Vállalkozó havi felmérés, 2016. november *a vállalatok százalékában

A vállalatok körében a legégetőbb hiány a szakmunkások esetében tapasztalható. A válaszadó vállalatok 81%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél. Ugyanakkor csaknem minden harmadik cég arról panaszkodott, hogy segéd-, illetve betanított munkást is keres, s minden ötödiknél kevés a diplomás. A cégek tizede megfelelő képzettségű vezetőt keres, miközben adminisztratív területeken gyakorlatilag telített a pálya.

A betanított illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják (53%) leginkább. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75%), és a vegyipart (61%) érinti leginkább a probléma, mely a gép (54%)- és feldolgozóiparban (50%) sem elhanyagolható.

 

A szakmunkáshiányt leginkább ”érző” vállalatok a 250 fő fölötti állományt foglalkoztatók, melyek 96%-a nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt. A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, 20 fő alatti (85%) cégek esetében is.

Forrás: GKI, Vállalkozó havi felmérés, 2016. november *a vállalatok százalékában

 

Az ágazatok közül két kategória, mely jelentősen kiemelkedik az átlagból (81%), az építőipari (94%), illetve a fémipari (93%) vállalatok köre. A gép- (90%) és az élelmiszeripar (89%) szintén hasonló gondokkal küzd, míg a további ágazatok cégeinél kevésbé éles, de azért jelentős a szakmunkáshiány.

 

 

A szakmunkás képzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a kialakult hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai „szakmai gyakorlat” után mennek „idegenbe”. Nem vonzó továbbá a szakmunkásnak tanulás azért sem, mert a végzettséggel 3 szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer Ft volt. Ezen belül a nettó kereset a kereskedelemben 110 ezer Ft, az építőiparban 105 ezer Ft, az iparban 141 ezer Ft volt.

Az alacsony keresetekre megoldás lehet a szakmunkások számára garantált bérminimum szintjének növelése, ami vonzóbbá teheti a leendő munkavállalók számára a ”szakivá válást”. De ez nem egy-két év béremelésének lesz a következménye. Ehhez tartós és érezhető bérfelzárkózásra lesz szükség, mely önmagában rontaná az ország versenyképességét, így ezen intézkedés mellett sok más lépésre is szükség van (állami kiadások csökkentése, piaci verseny növelése, humán tőke fejlesztése, tőkebeáramlás ösztönzése stb.).

(GKI)

A német cégek 40 százaléka munkaerőhiánnyal küzd

Németországban munkaerőhiánnyal küzd a vállalkozások 40 százaléka – mutatta ki a német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) ismertetett felmérése.

A német gazdaság legnagyobb munkaadói érdekképviseletének kutatása szerint leginkább az infokommunikációval és a gépgyártással foglalkozó cégeknél gond a képzett munkaerő utánpótlása, és 2016 végére az egy évvel korábbinál sokkal súlyosabbá vált a munkaerőhiány az elektrotechnika, illetve az elektronikai berendezések gyártása és a bútorgyártás területén.

A 3,6 millió vállalkozást összefogó szervezet tagjainak 39 százaléka már a legnagyobb kockázatok között tartja számon, hogy a szakemberekért folytatott verseny miatt emelkednek munkaköltségei. Azonban a német cégek továbbra is több tízezer ember felvételét tervezik.

Létszámbővítés várható a többi között az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban. Az ipar egészét tekintve az utóbbi öt évben 350 ezer új munkahely jött létre, jövőre pedig legkevesebb 30 ezer állást teremthetnek a német ipari cégek a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban ismertetett felmérés szerint.

(MTI)

Adjon visszajelzést!