Logisztikai és beszerzési tréningek
Újra kell tervezni az euróövezetet

Újra kell tervezni az euróövezetet

Lámfalussy-konferencia

Újra kell tervezni az euróövezetet, mert nincsenek meg az eszközei az egyensúlyhiányok kezelésére, a deficites országokat deflációra szorítja, míg a többlettel rendelkező országok nem hajlandóak ösztönözni a gazdaságot – mondta Paul de Grauwe, a London School of Economics and Political Science európai politikai közgazdaságtan tanára a Lámfalussy-konferencián hétfőn, Budapesten.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által rendezett konferencia délutáni kerekasztal beszélgetésén a közgazdász hozzátette: az eurózóna egy “deflációs szigetté” vált hosszú évekre a válság után, ami a társadalmi és a politikai rendszereket feszegeti. Gond az is, hogy az övezethez tartozó nemzetállamok nem tudják stabilizálni monetáris környezetüket, adósságukat idegen pénznemben bocsátják ki, azaz a jegybank nem tud biztonságot nyújtani és válság esetén közbelépni. Úgy vélte, az euróövezet drámaian meggyengítette a nemzetállamok legitimitását és erejét, mivel elvették a lehetőséget, hogy megtegyék azokat a lépéseket, amiket az emberek elvárnak tőlük.

Sir Paul Tucker, a Bank of England korábbi alelnöke elmondta: az átláthatóság, az európai állampolgárok bizalmának növeléséhez televízión keresztül kellene közvetíteni a legfontosabb uniós testület, a miniszterek tanácsának üléseit, az angol parlamenthez, vagy az Egyesült Államokban a szenátus vitáihoz hasonlóan. Ezt az embereknek látniuk kellene, hogyan végzik a törvényhozók munkájukat – jelentette ki. Úgy vélte, rendkívül fontos, hogy a szabályok, összhangban legyenek az adott állam értékrendjével, érdekeivel.

Thomas Mayer, a Flossbach von Storch Research Institute alapító-igazgatója szerint a schengeni területen belül probléma, hogy a belső határok megszüntetéséhez sokkal hatékonyabban kellene védeni a külső határokat. A külső határok nem hatékony védelme felveti a nemzeti határellenőrzés szükségességét – mondta. Úgy vélte, a Brexit a 2015-ös menekültáradat eredménye volt, amikor az unió elveszítette a kontrollt külső határainak védelme, így a belső biztonság felett is. Rámutatott: homogénebb, kisebb schengeni övezet kellene, hatékonyabb határvédelemmel és hatékonyabb nemzeti határellenőrzéssel – ami bizonyos mértékig már meg is történt.

Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki főtanácsadója is úgy ítélte meg, hogy a kontrollálatlan migráció a terrorizmus veszélyét hordozza magában, és azzal fenyeget, hogy összeomlik a schengeni övezet, ami kulcseleme az egységes piac működésének. Görögország, Olaszország érdekei különböznek a belső “szárazföldi” uniós országokétól. A korábbi gyarmatosító országoknak (egyebek mellett Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Olaszország) lehetőségük volt arra, hogy jól megismerjék gyarmataikat, és az innen beáramló migráció progresszív jellegű volt. Kelet-Közép-Európa államainak nem voltak gyarmatai, nem szoktak hozzá az emberek az eltérő kultúrákhoz, itt teljesen más a megközelítés – tette hozzá.

A Brexittel kapcsolatban elmondta, hogy ez az unió történetének legnegatívabb fejleménye, fő kiváltó oka pedig az egyenlőtlenség és a migráció volt. Az egyenlőtlenség egyik oka, hogy Nagy-Britanniában az alsóbb szintű munkakörökben alacsonyak maradtak a fizetések.

Szapáry György szerint emlékezni kell arra is, hogy szuverén államok és nemzetek hozták létre az Európai Bizottságot, nem pedig fordítva. Felvetette: a monetáris unió lehet, hogy a munkaerő szabad áramlásának elve nélkül is működni tudna.

(MTI)

 

Adjon visszajelzést!