Új időszámítás indulhat 2017-ben a reklámadó tekintetében

Új időszámítás indulhat 2017-ben a reklámadó tekintetében

Vissza a startmezőre?


A Kormány  2017. március 28-án terjesztette be törvényjavaslát a Parlamentnek. A tervezet részben „eltörölné a múltat”, azaz a reklámközzétevő adóalanyok visszakaphatnák a 2014 óta megfizetett reklámadójukat, részben azonban súlyosítana az érintettek terhein azáltal, hogy a jövőre nézve közel kétszeresére emeli az adó kulcsát.

A javaslat benyújtása természetesen az Európai Bizottság korábbi kritikáira adott válasznak tekinthető. A Bizottság tavaly novemberben lezárult vizsgálata megállapította ugyanis, hogy a magyar reklámadóban alkalmazott adókulcsok progresszivitása előnyben részesített egyes vállalatokat, ami tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. Ez pedig összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal, ezért a Bizottság kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg vállalatok közötti indokolatlan megkülönböztetést, és hozza összhangba a szabályozást a közösségi támogatások szabályaival. A magyar kormányzat ezt a döntést ugyan megtámadta az Európai Bíróságon, ezzel párhuzamosan azonban „előre menekül”.

A reklámadó átalakított szabályai 2017. május 25-től lépnének hatályba, az alábbi főbb változásokkal

  • Az első és legfontosabb, hogy visszajár a reklámközzétevők által a 2014-2016 adóévekre bevallott és megfizetett adó, illetve a 2016-ra jutó adót már eleve nem is kell megfizetni. Az érintetteket a NAV fogja értesíteni a visszatéríthető túlfizetés összegéről. Fontos azonban, hogy a változás nem érinti azokat, akik a reklám megrendelőjeként voltak adófizetésre kötelezettek: az ő adójukat nem téríti vissza az adóhatóság.
  • További kedvező változás, hogy a 2017-es adóévtől az ún. saját célú reklám (amikor a vállalkozás pl. a saját reklámújságában hirdeti az általa forgalmazott termékeket) már nem tartozik majd a törvény hatálya alá, így ezek közvetlen költsége után nem kell adót fizetni.
  • Kedvezőtlen azonban a fizetett reklámok közzétevőire nézve, hogy az adókulcs a jelenlegi 5,3%-ról 9%-ra emelkedik. Ennek negatív hatása azonban leginkább majd a 2018-as adóévben lehet érezhető. Az évközi módosítás miatt ugyanis a 2017-es év első részére nem kell adót fizetni, a magasabb adómértéket pedig a júniustól decemberig terjedő időszakra kell majd alkalmazni. A 2017-es adóalap megosztása kétféle módszer szerint történhet, emiatt idén az érintettek várhatóan nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe.
  • Végül, bár látszólag formai változásnak tűnhet, valójában nem az: a jelenlegi 0%-os adókulcs – mely 100 millió forintos adóalapig alkalmazható – megszűnik, helyette 100 millió forintos adóalapig terjedő adómentesség lép majd életbe. Azt is tartalmazza a tervezet, hogy az így biztosított mentesség – feltehetőleg inkább annak 9%-os adótartalma – ún. csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A kormány így próbál választ adni a Bizottságnak a sávos adókulcsokkal, illetve tiltott állami támogatásokkal összefüggő megállapításaira. Ez azonban azt is jelenti, hogy a mentességi szabályt nem minden adózó alkalmazhatja – figyelemmel a de minimis támogatások keretösszegére (maximum 200.000 EUR 3 pénzügyi év alatt), illetve a támogatásból kizárt tevékenységre is.

(Mazars)

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszövetségei szerint a kormány a reklámadó 9 százalékra emelésével hadat üzent a hazai média iparnak

 

Továbbra is úgy látják, hogy a reklámadót meg kell szüntetni, mert nemcsak az iparágra káros, hanem a teljes magyar gazdaságra, ahogy ezt az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya is alátámasztotta.

Az MRSZ és társszövetségei véleménye szerint a kormány intézkedése ellehetetleníti a piaci keretek között Magyarországon működő médiavállalatokat, megfosztja a hazai kommunikációs iparágat növekedési lehetőségeitől, sőt életképességüket is veszélyezteti, ugyanakkor a globális szereplők számára további versenyelőnyt biztosít. A 2016-os reklámköltési adatok szerint egyedül az online hirdetési piac tudott 9 százalék feletti növekedést felmutatni, az összes többi kommunikációs csatorna 9 százalék alatti növekedést realizált – írták.

Felidézték: a PWC 2016-ban elkészített reklámgazdasági hatástanulmánya szerint a hazai egy főre jutó reklámköltések elmaradnak akár a régiós, akár a vizsgált 28 ország átlagától. A szövetségek számára érthetetlen a kormány javaslata, különösen, hogy a tanulmány világosan rámutatott, a reklám nagyban hozzájárul az ország gazdasági teljesítőképességéhez .

A 9 százalékos reklámadó szerintük egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára. Így ez az intézkedés vagy mesterséges áremelkedést idézne elő, amelyet egyértelműen a termékeket és szolgáltatásokat hirdető vállalatok fognak megfizetni, így végső soron a fogyasztókat is érinteni fogja, vagy az elsősorban nem állami hirdetési bevételekből, hanem még piaci alapon létező médiavállalatok ellehetetlenüléséhez vezetne – közölték.

Az MRSZ és társszövetségei a közlemény szerint ismételten szakmai egyeztetésre kérik a kormányt, és magyarázatot várnak a 9 százalékos adókulcs mértékére vonatkozóan. A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan, és továbbra is együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a reklámadó teljes megszűntetését – írták.

A közleményt a Magyar Reklámszövetség mellett a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete, az Interactive Advertising Bureau Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, az MRSZ OOH Tagozat Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Marketing Szövetség és a Professzionális Piackutatók Társasága jegyzi.

(MTI)

Adjon visszajelzést!