Senki nincs biztonságban

Senki nincs biztonságban

Kiberbűnözés, kiberterrorizmus

 

A legtöbb hazai vállalat még mindig a régi beidegződésekkel és a régi védekezési módszerekkel veszi fel a harcot az internet felől fenyegető kibertámadásokkal szemben. Pedig a kibertér már az igazán nagy fiúk – a nemzetközi bűnszervezetek, a terroristák, a titkosszolgálatok – játékterévé vált, és ebben a játszmában nincs olyan vállalat vagy magánszemély, aki ne válhatna áldozattá, akár „járulékos kárként” is.

Nagyot fordult az informatika kereke azóta, hogy a számítógépekre leselkedő legnagyobb veszélyt a floppykon terjesztett, a monokróm képernyők betűit „lepotyogtató” vírus jelentette. Ma már gyakorlatilag felfoghatatlan mennyiségben és változatosságban születnek és elképzelhetetlen sebességgel terjednek a számítógépes kártevők (lásd az Egy kis statisztika című keretes írásunkat).

A „boldog békeidőkhöz” képest a legnagyobb változás az, hogy a kibertámadások és az ellenük való védekezés óriási üzletté vált – mondja Keleti Arthur kiber-titok jövőkutató. Egy 2013-as Europol tanulmány egyenesen azt állítja, hogy a globális kiberbűnözés összesített hatása elérte a 3 ezer milliárd dollárt – vagyis nagyobb üzlet, mint a világ teljes marihuana-, kokain- és heroinkereskedelme. A mértéktartóbb becslések is több száz milliárd dollárra teszik a vállalatokat a kiberbűnözés miatt ért károkat. Csak tavaly és csak a zsarolóvírusokra több mint 1 milliárd dollárt fizettek ki, miközben egy évvel korábban ez az összeg „mindössze” 29 millió dollárt tett ki. Egy-egy újonnan felfedezett, úgynevezett nulladik napi sérülékenység ára a feketepiacon 100 ezer és 1 millió dollár között mozog.

A hülyének is megéri

No de miért érdekelhet ez minket? – teheti fel a kérdést egy átlagos magyar kis- vagy középvállalat vezetője. A válasz egyszerű. „Amikor ilyen óriási összegek forognak a piacon, mindenki célpont és áldozat lehet, akiből profitot lehet remélni. És ne legyenek illúzióink: valamilyen mértékben mindenkiből, még egy magyar kkv-ből is lehet profitot csinálni. Ha pedig profitot hozhat, akkor meg is fogják támadni”, összegzi a kiberbűnözés működési egyszeregyét Keleti Arthur.

A nagy játékosok a nagy célpontokra mennek rá, de ott sokszor nem is a közvetlen anyagi haszonszerzés a cél, hanem a stratégiai fontosságú információk megszerzése. Egy kisebb hackercsoport viszont kiválóan megélhet abból, hogy kisvállalatokat fertőz meg zsarolóvírussal, és mindenkitől csak néhány száz eurót vagy dollárt kér a titkosítókulcsért. A zsarolóvírus amúgy is sláger lett manapság: könnyű előállítani, gyorsan van pénz belőle, és mivel látványos a működése, alkalmas a félelemkeltésre. Egy-egy komolyabb zsarolóvírus-kampánnyal pár hónap alatt akár több tízmillió dollárt is össze lehet gyűjteni.

(Cikkünk folytatásában, amely a Logisztikai Híradó júniusi számában lesz olvasható, arról írunk, hogy milyen módszerekkel és milyen eséllyel védekezhetnek a vállalatok a kibertámadások ellen.)

A teljes cikk megjelent az MLBKT által kiadott Logisztikai Híradó áprilisi számában. A cikk és a teljes kiadvány csak tagjainknak és megrendelőinknek elérhető.

Érdekli az MLBKT tagság? MLBKT Tagság

Szeretne előfizetni a Logisztikai Híradóra? Előfizetés

Ha csak ez a lapszám érdekli, 1000Ft+Áfa/lap áron megvásárolhatja az elektronikus verziót (Pdf). Kérjük a megrendeléskor a megjegyzés rovatban tüntesse fel a lapszámot.  Megrendelés

Ha további kérdése lenne, kérjük írjon a logisztika@logisztika.hu címre.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Adjon visszajelzést!