Logisztikai és beszerzési tréningek
Hiánypótló transzferár-adatbázis

Hiánypótló transzferár-adatbázis

50 ország transzferár-szabályozása vált kereshetővé és összehasonlíthatóvá

 

Hiánypótló szakmai adatbázist hozott létre a Mazars azzal, hogy egy online felületen – különböző szempontok alapján – összehasonlíthatóvá és kereshetővé tette mintegy 50 ország transzferár-rezsimjének jellemzőit, illetve a kötelező országonkénti jelentéstétel szabályait (CbCR).

A folyamatosan bővülő, angol nyelven elérhető adatbázisok, amelyek alkalmasak a részletszabályok összevetésére is, jelenleg 47 ország transzferár-szabályozását, illetve 49 állam CbCR előírásait mutatják be. Az online elérhető felület lehetővé teszi tetszés szerint kiválasztott országok összehasonlítását is, így pár kattintással összevethetők például a magyar és német kapcsoltsági szabályok közötti eltérések, vagy akár a mulasztási bírságok mértéke is.

Az OECD folyamatosan dolgozza ki az Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás elleni Projektje (BEPS) keretében megfogalmazott ajánlásokat. A BEPS akcióterv egyik globális célja, hogy javítsa a nemzetközi információcsere hatékonyságát, és ezáltal segítse az adóelkerülés elleni harcot.

A MAZARS összehasonlításából kiderül, hogy egyelőre még távoli az egységes szabályozás bevezetése: az egyes országok gyakorlatában alapvető különbségek vannak, ez pedig komoly fejtörést okozhat a multinacionális cégcsoportoknak mind jelenlegi, mind jövőbeni adókötelezettségüket tekintve.

Jól nyomon követhető ez például a szankcionálásban, hiszen a transzferár bírságok igencsak eltérőek: míg például a franciák és a németek szigorúan büntetnek, addig a pénzügyekben időnként túlságosan is elnéző Svájcban nincsen sem dokumentációs kötelezettség, sem szankció a hiányzó dokumentációra. A magyar szabályozás nem ilyen megengedő: hiányzó dokumentációnként akár 2 millió forint is lehet a bírság, amely ismételt mulasztás esetén 4, majd 8 millió Ft-ra emelkedik.

A BEPS akcióterv a transzferár-nyilvántartások terén újdonságot hozott azzal, hogy háromszintűre bővítette a dokumentációs kötelezettséget: a már korábban is ismert fődokumentum (Master file) és országspecifikus nyilvántartás (Local file) mellé bevezette az országonkénti jelentést (CbCR) is, amely a vállalatcsoport egészének pénzügyi és adózási helyzetéről nyújt információt, országonkénti bontásban. Ez az előírás csak a legnagyobbakat érinti: azokat a multinacionális vállalatokat, amelyek konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurós értékhatárt.

Az Európai Unió minden tagállama számára kötelezővé tette a jelentéstételi kötelezettséget, illetve az információk automatikus megosztását. Az EU-ban – így Magyarországon is – a bejelentést a tárgyév utolsó napjáig kell megtenni (kivétel a 2016-os év), a CbCR benyújtási határideje pedig az üzleti év utolsó napját követő 12. hónap vége.

Az országok többsége a bejelentés és a benyújtás elmulasztását is bünteti, sokszor kirívóan magas összegekkel. Hazánkban a szankció 20 millió forintig terjedhet.

Hazánkban elsőként az anyavállalatoknak kell jelentést tenniük a 2016-os évre vonatkozóan, 2017. december 31-ei határidővel.

(mazars)

Adjon visszajelzést!