Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság portálja 
A Lean Tagozat szekciója az MLBKT 25. éves kongresszusán
2017. november 15., Siófok
Nézőként már több korábbi évben is jelen voltam a lean szekció előadásain, a szervezői tevékenységekbe viszont idén először volt szerencsém belekóstolni. Sok izgalom, különleges élmény volt és az érzés, hogy ebben még hatalmas potenciál van. Folyamatfejlesztőként ez utóbbi pedig különösen felemelő. És habár a jövő izgalmas kihívás, bízom benne, hogy a jelent a maga színességében, a sok eredeti gondolatával és irányával pozitívan fogadta a szép számú hallgatóság. Szép számú, hisz nagy meglepetésemre az ülőhelyek mellett az álló helyek is elfogytak a teremben. Ezúton is köszönjük minden érdeklődőnek a figyelmet!
Munkatársammal, Seres Richárddal együtt végeztük a szervezői munkálatokat. Elképzeléseink közt szerepelt néhány apróbb újítás kipróbálása, egy érdekes téma kiválasztása központi vezérfonalnak és neves, elismert előadók „szerződtetése”, melyeket egzotikusabb témákkal igyekeztünk fűszerezni.
A szekció választott témájával és előadás csokorral azokat a gondolati gátakat igyekeztünk radírozni, amik a lean alkalmazását az autógyártásra, vagy esetleg még megengedően a sorozatgyártás területére korlátozzák.
Így betekintést nyerhettünk Flemming Olivér tolmácsolásában az építőipari logisztika lean szemléletű fejlesztésébe. Az előadását hallgatva Szent-Györgyi Albert szavai jutottak eszembe:
„Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki nem gondolt.”
Az építkezés és a logisztika hallatán automatikusan elengedjük a gyártás gondolatát és remélem, egyre többekben felsejlik az értékteremtés, az értékszolgáltatás gondolata. Amit egy egyébként nem csak Japánban használható folyamatfejlesztő filozófiával (is) lehet fejleszteni és működtetni.
Ezekkel a gondolatokkal máris érintettük Schlemmer Péter előadásának témáját, ami coaching alapú kreativitás fejlesztésről szólt, melynek célja a vezetők hatékonyabb lean leaderként való megnyilvánulása. Az előadást figyelve triviálisan erősödött meg bennem a gondolat, miszerint a lean szerteágazó sokszínűségének egyelőre csak a felszínét karcoljuk. Itt is igaznak érzem: minél többet ismerek meg a leanből, annál kevesebbnek érzem arányaiban a tudásomat.
Kosztolányi János előadása a gyártásközpontúan gondolkodóknak is hozott érdekességet: a termeléstervezés újragondolását a lean elveknek megfelelően. Rugalmasság, átláthatóság, összetett folyamatok egyszerű és gyors kezelése, szervezése. Egyetlen leanről szóló könyvben sem fogunk olvasni a Kosztolányi Jánosék által fejlesztett programról, de mégis létezik, és mégis lean szemléletű.
Az előadásokat, egy témáját teljesen konzervatívnak mondható prezentáció zárta, melyet Báthory Zsuzsanna tartott. Ami miatt mégis passzolt a kitekintő tematikába, az az, hogy az értékáram központúan szervezett szervezetről szóló előadása egy olyan módszerről szólt, ami a kezdetektől ott van mindenki előtt, de az alkalmazása olyan nagymértékben változtathatja meg a cégek életét és viselkedését, ami ritkán vállalt kihívás jelenleg. A fejlődés lényege pedig pont az, hogy egy új állapotba eljussunk. Ha pedig félünk kilépni a komfort zónából, akkor félünk fejlődni. Ezzel fontos tisztában lenni akkor, amikor a leannel kapcsolatos elvárásainkat tervezzük, és az eredményeket vizsgáljuk.
Végül pedig egy kerekasztal-beszélgetés zárta a lean szekciót Sarkadi Károly moderálásával. A központi kérdés arra vonatkozott, hogy mitől lean egy lean szemléletet megvalósítani igyekvő vállalat. Amennyire egyszerűnek tűnik a kérdés, annyira nehéz már a pontos kérdés feltevése is… A beszélgetés szintén rámutatott a lean filozófia sokszínűségére, határainak elmosódására és a termelési területen való egyértelmű túlmutatására.
A kerekasztal beszélgetés sikerét és talán a lean közösség kiscsaládias jellegét mutatja, hogy bár az esemény 17:50-ig tartott hivatalosan, a vezetett keretek után kötetlen beszélgetésként még 19 óra után is sokan ott maradtak az értékes eszmecsere folytatására.
Az előadások hosszas bemutatása után még az újításokból röviden két dolgot szemezgetnék. Az egyik az előadások videós rögzítése. Eddig csupán fényképek készültek a Kongresszus előadásairól, de idén kipróbáltuk a videokamerás felvételt. Céljaink ezzel a tudás megosztása szélesebb kör számára, továbbá az előadásokra való felkészítés hatékonyságának növelése a korábbi előadások elemzésén keresztül. Egyelőre azonban a tapasztalás és a fejlődés fázisában vagyunk a videók terén.
A másik számomra nagyon kedves újítás a lean kvíz. Reméljük, egy szórakoztató és érdekes szakmai csemegével sikerült szolgálni, amin keresztül ráadásul értékes ajándékokat is lehetett nyerni: könyveket és ingyenes tanácsadási szolgáltatást sorsoltunk ki. Ezeken kívül még volt néhány újítás, azonban a szervezet lean pásztoraként ezek helyett mégis inkább a folyamatos fejlődésre térnék ki. Sok mindent próbáltunk ki idén, de a legfontosabb, hogy egyből a szekció zárása után átgondoltuk a történteket és még melegében feljegyeztük az élményeket, mik számítottak jó iránynak és mik azok, amiken változtatni kell. Sőt, az előadókkal is volt egy e-mailes levélváltás a fejlesztési lehetőségekről és élményekről.
Ezek fényében nem csoda, ha a legmeghatározóbb érzés, ami bennem van most, az a várakozás. Van mit és van hova fejlődni. Legszívesebben már most neki állnánk a jövő évi felkészülésnek – és már neki is álltunk.
