Az Év Beszerzési Menedzsere 2017

Költség és szolgáltatás összhangja

Az indirekt beszerzés a szolgáltató vállalatoknál legalább annyira igényli a munkatársakkal való gyakori kommunikációt, mint a szállítókkal való tárgyalást – szűrte le évtizedes, az osztrák és magyar bankszektorban végzett munkája során Horváth Tamás, aki a Takarékbank Csoporthoz tartozó MA-TAK-EL élén végzett munkájáért nyerte el az Év Beszerzési Menedzsere elismerést.

Mindig is a közgazdaságtannal akart foglalkozni?

Azt már 13 éves koromban tudtam, hogy vagy közgazdasági vagy jogi egyetemre szeretnék menni. Aztán a közgázt kezdtem el Pécsen menedzsment és üzleti tanácsadás szakon, de lehetőségem adódott még a diploma megszerzése előtt elkezdeni a posztgraduális, fizetős jogi képzést. 2004-ben megkaptam a közgazdasági diplomámat, dolgoztam a Citibankban, és munka mellett, egy évvel később fejeztem be a jogi képzést. Nem lettem doktor, de kiváló jogi alaptudást szerezhettünk, ami kimondottan a közgazdászok igényeire volt szabva – sokkal inkább társasági és kereskedelmi jog volt benne, mint családjog vagy büntetőjog. Most is azt mondom, hogy megérte, bár amikor húsz vizsgája van az embernek egy vizsgaidőszakban, nem kell azon gondolkodnia, hogy mivel töltse el a szabadidejét…

Közben azért arra is jutott ideje, hogy egy évre külföldre menjen tanulni…

Az akkori kedvesemmel 2003-ban egy fél évet eltöltöttünk Sydney-ben, addig halasztottam Pécsen. Ott is közgazdaságtant tanultam, és esténként dolgoztam, a második fél évet pedig már Németországban, Erfurtban töltöttük, egy Leonardo-ösztöndíjjal. De már az ausztrál út költségeit is magam kerestem meg, egy nyáron át éjszakánként fánkokat töltöttem az USA-ban a Donkin Donuts-nál. Arra mindenképpen jó volt, hogy más megvilágításba helyezze a későbbi irodai munkáim nyűgjeit. Nem könnyű az irodában lehúzni 12 órát, de össze sem lehet hasonlítani azzal, amikor egy műszak alatt másodmagával 8 ezer fánkot tölt meg a ember.

Mennyire tudatosan építi a karrierjét?

Igyekeztem mindig úgy választani a munkahelyeimet, hogy azok bővítsék a tapasztalataimat, tudásomat, és hogy lehetőség szerint kihívásokat is jelentsen az elvégzendő feladat. Aztán persze az élet majd eldönti, hogy a tervekből mi és mennyi valósul meg. De már az egyetem alatt, az ausztrál és a német tartózkodás között is kerestem kisebb munkákat, hogy ne vesztegessem el az időmet. Így kerültem az MNB-hez vagy később a Citibankhoz is.