Logisztikai és beszerzési tréningek
Ipar 4.0 – a technológián túl

Ipar 4.0 – a technológián túl

A tudás hatalma

 

Az Ipar 4.0-ra való felkészülésben nem a technológiai beruházások, hanem a cégszintű szaktudás megszerzése számít a legnehezebb feladatnak – állítja tapasztalatból Molnár István, a Continental Automotive Hungary Kft. digitális gyár mérnökség vezetője. A cég által is támogatott mintagyár projekt viszont pontosan ennek a tudásnak a megszerzésében segíthet.

 

Önként adódik az első kérdés: a német gyökerű Continental számára mit jelent az Ipar 4.0? Végül is az egész koncepció Németországból indult ki.

Valóban sokszor megkapjuk ezt a kérdést, de ettől még nem egyszerű rá válaszolni. Mi a gyakorlat oldaláról közelítjük meg, és nem akarunk feltétlenül frappáns definíciókkal előállni. Ezért a Continentalnál az Ipar 4.0-t konkrét technológiákban határoztuk meg, amelyeket közös erővel vezetünk be a gyárainkban. Bizonyos megoldásokkal, mint például a kollaboratív robotokkal, mindenütt foglalkoznak, más technológiáknak pedig egy-egy üzemben van kompetenciaközpontjuk. Ott összpontosulnak a fejlesztésre szánt erőforrások, ott készülnek a pilotprojektek, és ha ezek helyben már jól működnek, kiterjesztjük őket más üzemekre is.

 

Milyen technológiákról beszélünk az Ipar 4.0-val kapcsolatban?

Ebben sincs semmi ördöngősség, mert nem csak csúcstechnológiákkal foglalkozunk. Igazából az Ipar 4.0-ban kevés olyan technológia van, amely teljes egészében mostanában jelent meg. Van, amivel már több mint tíz éve foglalkozunk, mégis Ipar 4.0-s technológiának van elkönyvelve, mint például a Manufacturing Execution System (MES). Ez a saját, belső fejlesztésű gyártásvégrehajtó rendszerünk, amelyhez az összes gépet csatlakoztattuk. Eredetileg arra szolgált, hogy a gyártás teljes folyamatában nyomon tudjuk követni a terméket, mindig tisztában legyünk azzal, hol, milyen státuszban van, milyen a minősége. A gyártás minden egyes lépését rögzítjük, és ezeket az adatokat strukturáltan tároljuk. De ha már megvan ez a nagy mennyiségű adat, akkor érdemes alaposan elemezni is – ez már a Big Data és az üzleti intelligencia (BI) felségterülete, ami kimondottan új technológiának számít.

Vannak aztán olyan megoldások, amelyek meglévő gyártási és logisztikai rendszerek további automatizálásával jöttek létre, mint például a kollaboratív robotok vagy az önjáró logisztikai egységek. Végül aztán foglalkozunk igazán újszerű technológiákkal is, mint az okos eszközök alkalmazása, a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) vagy a mesterséges intelligencia.

 

Hol tartanak ezek bevezetésével?

Molnár István további válaszait megtudhatja teljes cikkünkből.

 

A teljes cikk megjelent az MLBKT által kiadott Logisztikai Híradó augusztusi számában. A cikk és a teljes kiadvány csak tagjainknak és megrendelőinknek elérhető.

Érdekli az MLBKT tagság? MLBKT Tagság

Szeretne előfizetni a Logisztikai Híradóra? Előfizetés

Ha csak ez a lapszám érdekli, 1000Ft+Áfa/lap áron megvásárolhatja az elektronikus verziót (Pdf). Kérjük a megrendeléskor a megjegyzés rovatban tüntesse fel a lapszámot.  Megrendelés

Ha további kérdése lenne, kérjük írjon a logisztika@logisztika.hu címre.

 

Adjon visszajelzést!