Logisztikai és beszerzési tréningek
Festo, az Ipar 4.0 mintagyár

Festo, az Ipar 4.0 mintagyár

Rendbe tett alapok nélkül nem megy

 

Az Ipar 4.0-hoz való alkalmazkodás csak kisebb részben technológiai kérdés. A legfontosabb a szemléletváltás, a teljes ellátási lánc egységes kezelése. A Festo magyarországi leányvállalata is ezt a szemléletet akarja elsősorban átadni az Ipar 4.0 Mintagyárak program keretében – mondja Siszer Tamás, a Festo Didactic Délkelet-Európai regionális igazgatója.

Sokféle definíció kering itthon és külföldön az Ipar 4.0-ról. Önök hogyan fogalmazzák meg, hogy mit jelent a Festo számára ez az új fogalom?

Valóban annyi a definíció, hogy már nem is szeretek hivatkozni az Ipar 4.0-ra. A lényeg valahol a termelés digitalizációja. A kezdeményezést felkaroló kormányzatok és vállalatok olyan szabványokon dolgoznak, amelyek lehetővé teszik heterogén gyártási környezetek kommunikációját és együttműködését. Ezt az együttműködést eddig is meg lehetett valósítani több-kevesebb erőfeszítés árán, viszont az elemek nem nyílt iparági szabványok szerint kommunikáltak. Ahogy például az informatikában szabványosították a Java nyelvet, most a gyártóiparban is arra törekednek, hogy a rendszereket, platformokat közös nevezőre hozzák. Minderre pedig azért van szükség, mert a fogyasztói szokások változása miatt az egyedi igényeket a sorozatgyártás körülményei és hatékonysága mellett kell kielégíteni. A Festo is mindennapjaiban találkozik ezzel a kihívással, közel 30 000 katalógus terméket forgalmaz, amelynek az egyedi rendelési, gyártási igénye meglehetősen alacsony.

Mennyire pusztán csak a technológiáról, például a robotokról vagy a számítógépekről szól az Ipar 4.0?

Véleményem szerint nem kizárólag erről van szó. Hiába vesz valaki robotot és teszi le a gyártósorra, ha azok nincsenek integrálva a termelési rendszerbe, akkor semmilyen hasznot nem hoznak majd. Minden ipari fejlesztésnek, így az Ipar 4.0-nak is a termelés hatékonyságának növelése, a veszteségek csökkentése a célja. Tehát mielőtt bárki belevágna a digitalizációba, megalapozott termelési rendszerrel, sztenderd folyamatokkal, érték- és anyagáramokkal kell rendelkeznie. Már csak azért is, mert a veszteségeket azonosítani csak ilyen környezetben lehet. Amikor azonosítottuk a veszteségeket, akkor dönthetünk arról, hogy azok eliminálására valamiféle digitális megoldást alkalmazunk-e avagy sem. Csak azért nem szabad digitalizálni, mert a lehetőség adott. Könnyen lehet, hogy egy kézi szerelőcella veszteségeit a layout átrendezésével meg lehet oldani, és majd utána lesz szükség valamilyen digitális megoldásra.

 

A cikk további részéből megtudhatja, hogy hogyan elemezhetőek az adatok, mi lehet a digitalizáció első lépése és milyen Ipar 4.0 technológiákat tud bemutatni a vállalat.

 

A teljes cikk megjelent az MLBKT által kiadott Logisztikai Híradó februári számában. A cikk és a teljes kiadvány csak tagjainknak és megrendelőinknek elérhető.

Érdekli az MLBKT tagság? MLBKT Tagság

Szeretne előfizetni a Logisztikai Híradóra? Előfizetés

Ha csak ez a lapszám érdekli, 1000Ft+Áfa/lap áron megvásárolhatja az elektronikus verziót (Pdf). Kérjük a megrendeléskor a megjegyzés rovatban tüntesse fel a lapszámot.  Megrendelés

Ha további kérdése lenne, kérjük írjon a logisztika@logisztika.hu címre.

Adjon visszajelzést!